200085. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erjesztett (erjedt) takarmányok és/vagy kérődző állatok bendőtartalma aciditásának mérséklésére

1 HU 200085 A A találmány tárgya eljárás erjesztett (erjedt) takarmányok és/vagy kérődző állatok bendó­­tar talma aciditásának mérséklésére, cukor­gyári anioncserélőt regeneráló lúgos kémha­tású oldat bepárlásával készített sűrítmény­nek (továbbiakban: regeneráló lúgos oldat sűrítmény) vagy ennek a sűrítménynek és cukorgyári melasznak keverékéből előállított takarmánykiegészítő felhasználásával, főként nagytejtermelésre képes kérődzők gyorsan fermentálódó takarmányához, az ebből képző­dő túlzott savtermelés pufferolására, illetve a bendó acidózis megelőzésére. Ismeretes, hogy a nagytermelésú kérőd­ző állatok takarmány illetve táplálóanyag igé­nye, főleg a laktáció csúcsán, valamint az in­tenzív hizlalási időszakban jelentősen megnő. A fokozott igények kielégítésére nagy ener­gia és fehérjetartalmú abraktakarmányok (tá­pok) bőséges adása szükséges. Egyfelől ezek a koncentrált takarmányok sok és könnyen erjeszthető illetve erjedő szénhidrátokat tar­talmaznak, ennek következtében a kérődző állatok elögyoraraiban végbemenő anaerob fermentáció eredményeként megnő a tejsav mennyisége, s a többi szerves savhoz viszo­nyított részaránya. Másfelől ezek a koncent­rált takarmányok kevés strukturális rostot tartalmaznak, márpedig ennek hiányában ke­vesebb a nyálképződés és elválasztás, minek következtében az elögyomrokban képződött szerves savak több-kevesebb hányadának semlegesítése elmarad a kívánatos szinttől. Végeredményben a túl sok erjesztett (savas kémhatású) szilázs és/vagy a nagyarányú abraktakarmány etetése - különösen a szükséges mennyiségű rost hiányában - jelentősen növeli a bendótartalom savasságát (pH csökken), mely bendó egyébként közel semleges kémhatású (pH 6,2-6,7). Ezt a megállapítást számos szerző vizs­gálati eredménye egyértelműen bizonyítja, így pl. kifejezőek a COLLING, D.P. - BRIT­TON, R.A. - Fartin S.D. - NIELSEN, M.K., J. Anim Sei., 1979.48.64. alábbi vizsgálati adatai a bendótartalom átlagos kémhatásának alaku­lásáról a táp rosttartalmának csökkentésével párhuzamosan pecsenyebárányokban: Gabonamag (kukorica, búza) %-os aránya Bendó 35 kémhatás 55 75 80 85 (pH) 6,32 6,21 5,94 5,79 5,66 5,54 Az adatok jól szemléltetik, hogy az egy­oldalú abraktakarmányok etetése jelentősen csökkenti a bendótartalom pH-ját. Az állattenyésztésben szerzett tapaszta­latok - megegyezően a hazai és külföldi köz­lésekkel - arra hívják fel a figyelmet, hogy a bendó tartalmának jelentékenyebb megsa­­vanyodása (bendó acidózis, acidózis ruminis) akkor következik be, amikor a könnyen er­jeszthető, illetve erjedő szénhidrátokat - a keményítőben gazdag takarmányokat - na­gyobb mennyiségben és/vagy arányban foko­zatos hozzászoktatás, átmenet nélkül és kellő mennyiségű rost kiegészítés nélkül etetnek. Leegyszerűsítve a kérdést megállapítható, hogy több abrakot és kevesebb szénát etet­ve szinte törvényszerűen kifejlődik a bendö­­acidózis. A több abrak etetését szükségszerűnek mondják, a kevesebb széna felhasználást kényszerűséggel magyarázzák. JUHÁSZ B. - EDVI P.: Prakt. Tierarzt., 1979.60.9. száméban megjelent tanulmányuk­ban arra hívják fel a figyelmet, hogy a kö­vetkezményes bendőacidózis különösen akkor fejlődik ki, ha a könnyen erjeszthető, illetve erjedő szénhidrátok nagy mennyiségben tör­ténő etetése fokozatos hozzászoktatás nélkül történik. Az elmúlt másfél évtized tejtermelési szintjének emelkedése sajnos együtt járt a nagyüzemi tehénállományok anyagforgalmi, s ezzel összefüggő szaporodásbiológia zavarai­nak jelentős mértékű növekedésével. Előfor­dulását észlelték már a 30-as években, a nagyvárosok környékén kialakított ún. lefejó tehenészetekben, majd később, az 50-es évek elején, midőn a tejtermelési versenyek ered­ményességét döntő mértékben az abraktakar­mányok mennyiségének és részarányának - mai megítélésünk szerint indokolatlan - nö­velésével akarták sikerre vinni. Ennek a helytelen takarmányozási gyakorlatnak egye­nes következménye lett, hogy a kiemelkedő teljesítményt elérő tehenészetek legproduktí­vabb tehenei néhány éves laktáció után idő­nek előtte kerültek selejtezésre, vagy elhul­lás, illetve esetenként az azt elkerülő kény­szervágás miatt estek ki az állományból. Sajnálatos, hogy nagy termelési szintű állományok (állatok) emésztési és anyagcsere folyamat igényeinek nem megfelelő takarmá­nyozása miatt napjainkban is hasonló helyzet alakult ki. Az anyagforgalmi és szaporodás­biológiai zavarok okozta elhullások és kény­szervágások részaránya az elmúlt másfél év­tized alatt a tehénállományokban megkétsze­reződött, és a selejtezések aránya is olyan indokolatlanul magas lett (30-40%), ami szinte kizárja a genetikai alapokon nyugvó céltuda­tos tenyésztői munkát. Világszerte számos tanulmány foglalko­zott a kedvezőtlen jelenségek elemzésével, keresve egyben a megoldás útját is. Kiemel­ten foglalkoztak a nagy tejtermelő tehenek sav-bázis egyensúlyának szabályozásával, és annak zavaraival. WEJNBERG, M.B. - SCHEFFNER, A.L. (Ed.) .Buffers in ruminant physiology and metabo­lism' Tucson (Arizona); 1975. évi összefoglaló munkája részletes összefoglalót ad a Tucson­­ban (Arizona, USA) megrendezett - kizárólag a pufferanyagok alkalmazásának kérdéseivel foglalkozó - többnapos szimpózium dokumen­tációs anyagáról. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents