200085. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erjesztett (erjedt) takarmányok és/vagy kérődző állatok bendőtartalma aciditásának mérséklésére
1 HU 200085 A A találmány tárgya eljárás erjesztett (erjedt) takarmányok és/vagy kérődző állatok bendótar talma aciditásának mérséklésére, cukorgyári anioncserélőt regeneráló lúgos kémhatású oldat bepárlásával készített sűrítménynek (továbbiakban: regeneráló lúgos oldat sűrítmény) vagy ennek a sűrítménynek és cukorgyári melasznak keverékéből előállított takarmánykiegészítő felhasználásával, főként nagytejtermelésre képes kérődzők gyorsan fermentálódó takarmányához, az ebből képződő túlzott savtermelés pufferolására, illetve a bendó acidózis megelőzésére. Ismeretes, hogy a nagytermelésú kérődző állatok takarmány illetve táplálóanyag igénye, főleg a laktáció csúcsán, valamint az intenzív hizlalási időszakban jelentősen megnő. A fokozott igények kielégítésére nagy energia és fehérjetartalmú abraktakarmányok (tápok) bőséges adása szükséges. Egyfelől ezek a koncentrált takarmányok sok és könnyen erjeszthető illetve erjedő szénhidrátokat tartalmaznak, ennek következtében a kérődző állatok elögyoraraiban végbemenő anaerob fermentáció eredményeként megnő a tejsav mennyisége, s a többi szerves savhoz viszonyított részaránya. Másfelől ezek a koncentrált takarmányok kevés strukturális rostot tartalmaznak, márpedig ennek hiányában kevesebb a nyálképződés és elválasztás, minek következtében az elögyomrokban képződött szerves savak több-kevesebb hányadának semlegesítése elmarad a kívánatos szinttől. Végeredményben a túl sok erjesztett (savas kémhatású) szilázs és/vagy a nagyarányú abraktakarmány etetése - különösen a szükséges mennyiségű rost hiányában - jelentősen növeli a bendótartalom savasságát (pH csökken), mely bendó egyébként közel semleges kémhatású (pH 6,2-6,7). Ezt a megállapítást számos szerző vizsgálati eredménye egyértelműen bizonyítja, így pl. kifejezőek a COLLING, D.P. - BRITTON, R.A. - Fartin S.D. - NIELSEN, M.K., J. Anim Sei., 1979.48.64. alábbi vizsgálati adatai a bendótartalom átlagos kémhatásának alakulásáról a táp rosttartalmának csökkentésével párhuzamosan pecsenyebárányokban: Gabonamag (kukorica, búza) %-os aránya Bendó 35 kémhatás 55 75 80 85 (pH) 6,32 6,21 5,94 5,79 5,66 5,54 Az adatok jól szemléltetik, hogy az egyoldalú abraktakarmányok etetése jelentősen csökkenti a bendótartalom pH-ját. Az állattenyésztésben szerzett tapasztalatok - megegyezően a hazai és külföldi közlésekkel - arra hívják fel a figyelmet, hogy a bendó tartalmának jelentékenyebb megsavanyodása (bendó acidózis, acidózis ruminis) akkor következik be, amikor a könnyen erjeszthető, illetve erjedő szénhidrátokat - a keményítőben gazdag takarmányokat - nagyobb mennyiségben és/vagy arányban fokozatos hozzászoktatás, átmenet nélkül és kellő mennyiségű rost kiegészítés nélkül etetnek. Leegyszerűsítve a kérdést megállapítható, hogy több abrakot és kevesebb szénát etetve szinte törvényszerűen kifejlődik a bendöacidózis. A több abrak etetését szükségszerűnek mondják, a kevesebb széna felhasználást kényszerűséggel magyarázzák. JUHÁSZ B. - EDVI P.: Prakt. Tierarzt., 1979.60.9. száméban megjelent tanulmányukban arra hívják fel a figyelmet, hogy a következményes bendőacidózis különösen akkor fejlődik ki, ha a könnyen erjeszthető, illetve erjedő szénhidrátok nagy mennyiségben történő etetése fokozatos hozzászoktatás nélkül történik. Az elmúlt másfél évtized tejtermelési szintjének emelkedése sajnos együtt járt a nagyüzemi tehénállományok anyagforgalmi, s ezzel összefüggő szaporodásbiológia zavarainak jelentős mértékű növekedésével. Előfordulását észlelték már a 30-as években, a nagyvárosok környékén kialakított ún. lefejó tehenészetekben, majd később, az 50-es évek elején, midőn a tejtermelési versenyek eredményességét döntő mértékben az abraktakarmányok mennyiségének és részarányának - mai megítélésünk szerint indokolatlan - növelésével akarták sikerre vinni. Ennek a helytelen takarmányozási gyakorlatnak egyenes következménye lett, hogy a kiemelkedő teljesítményt elérő tehenészetek legproduktívabb tehenei néhány éves laktáció után időnek előtte kerültek selejtezésre, vagy elhullás, illetve esetenként az azt elkerülő kényszervágás miatt estek ki az állományból. Sajnálatos, hogy nagy termelési szintű állományok (állatok) emésztési és anyagcsere folyamat igényeinek nem megfelelő takarmányozása miatt napjainkban is hasonló helyzet alakult ki. Az anyagforgalmi és szaporodásbiológiai zavarok okozta elhullások és kényszervágások részaránya az elmúlt másfél évtized alatt a tehénállományokban megkétszereződött, és a selejtezések aránya is olyan indokolatlanul magas lett (30-40%), ami szinte kizárja a genetikai alapokon nyugvó céltudatos tenyésztői munkát. Világszerte számos tanulmány foglalkozott a kedvezőtlen jelenségek elemzésével, keresve egyben a megoldás útját is. Kiemelten foglalkoztak a nagy tejtermelő tehenek sav-bázis egyensúlyának szabályozásával, és annak zavaraival. WEJNBERG, M.B. - SCHEFFNER, A.L. (Ed.) .Buffers in ruminant physiology and metabolism' Tucson (Arizona); 1975. évi összefoglaló munkája részletes összefoglalót ad a Tucsonban (Arizona, USA) megrendezett - kizárólag a pufferanyagok alkalmazásának kérdéseivel foglalkozó - többnapos szimpózium dokumentációs anyagáról. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
