199947. lajstromszámú szabadalom • Csatlakozószerkezet szitaelemek összeszerelésére
1 HU 199947 B 2 A találmány tárgya csatlakozószerkezet szitaelemek összeszerelésére, amely rögzítőhüvelyt, abba alakzáróan illeszkedő biztosítócsapot és szitaelemekei összeerősítő összekötőtámot tartalmaz, ahol a hosszában legalább részben felhasítotl rogzítőhüvely két végén egy-egy tartóváll, illetve rögzítőváll van kialakítva. A találmány szerinti csatlakozószerkezet elsősorban rosták szitaelemeinek összeépítésére, valamint a rosta tartóvázával való összeerősítésére alkalmazható előnyösen az érckitermelő, osztályozó, az építőipar és a fémkohászat területén. Az 57 214 lajslromszámú BG szerzői tanúsítvány olyan csal lakozószerkezetet ismertei, szitaelemek összeszerelésére, amelynek rögzítőhüvelye, biztosítóhüvelye, biztosítócsapja és összekötő támja van. A rogzítőhüvely egyik végén egy vastagabb gyűrű alakjában tartóváll, másik végén pedig ugyancsak vastagabb gyűrű alajában egy rögzítőváll van kialakítva, míg a rögzítőhüvely hengeres teste hosszában fel van hasítva. A rögzítőhüvelynek központos átmenőfuratát határoló fala, valamint a biztosítócsap külső felülete a rogzítőhüvely és a biztosítócsap hossztengelyére merőleges síkban hullámosán van kiképezve, azaz egymást követő gyűrű alakú mélyedések és kiemelkedések vannak rajtuk kialakítva. A technika állását képező ismert csatlakozószerkezet hátránya, hogy összeerősítése csak nagyobb erővel, általában szerszámmal mégpedig kalapáccsal lehetséges, ami ugyan igen megbízható és szilárd összeköttetést biztosít a szitaelemek és a rosta larlóváza számára, azonban a sérült vagy elhasználódott szitaelemek cseréje nehézkessé, csaknem lehetetlenné válik, mivel a hullámos biztosítócsapot igen nehéz eltávolítani a rogzítőhüvely belső átmenő furatából. A művelet elvégzése a csatlakozószerkezet, vagypedig rosszabb esetben a szitaeleme de formálódásához, sérüléséhez vezet, ami különösen akkor hátrányos, ha a szitaelem még használható, csupán eltérő hálósűrűségű szitaelemek tartókeretbe helyezésére lett volna szükség. A találmánnyal célunk olyan csatlakozószerkezet létrehozása, szitaelemek összeszerelésére, amely a fent ismertetett megoldás hiányosságait kiküszöbölve egyszerűen, biztonságosan csatlakoztatja egymáshoz, valamint a tartóvázhoz szitaelemeket, ugyanakkor lehetőséget nyújt az öszszeszerelt szitaelemek gyors, speciális szerszámot nem igénylő szétszerelésére, és egyszerűen szerszámot nem igénylő szétszerelésére és egyszerűen, megfelelő mechanikai paraméterekkel gyárthatók. Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy az összekötőtámmal együttműködő rögzítőhüvely helyzetbiziosílására szolgáló biztosítócsapot az eddig szokásos hullámos érintkezőfelülettől eltérően olyan megvezető- és helyező felületekkel, elemekkel kell ellátni, amelyek egyrészt biztosítják az alkatrészek egyértelmű összeállítását, ugyanakkor megakadályozzák azok nem szándékolt szétszedését vagy szétesését. A kitűzött feladatot szilaelemek összeszerelésére alkalmas csatlakozószerkezettel oldottuk meg, amely rögzítőhüvelyt, abba alakzáróan illeszkedő biztosítócsapot és összekötőtámot tartalmaz, ahol a hosszában legalább részben felhasított rögzítőhüvely két végén egy-egy tartóváll, illetve rögzítőváll van kialakítva. Továbbfejlesztésünk érteimében a rögzítőhüvely hosszanti hornya a rögzítővállon és a rögzítőhüvely hengeres testének legalább egy részén végignyúlva átmérős hasítékba torkollik, amely a rögzítőhüvely aljától a tartóvállon át nyúlik a hosszanti horonyig, továbbá a biztosítócsap hengeres külső felületű és összeszerelt állapotban a rögzítőhüvely központi axiális átmenő furatán és az összekötőtám szélső támasztó szakaszában van kiképezve, és az összekötőtám középső szakaszához rugalmas lekerekíléseken át középső tám és azt közrefogó ikertám csatlakozik, amelyek egymásai szembenálló horogszerű nyúlványban végződnek. A találmány szerinti csatlakozószerkezet egy előnyös kiviteli alakja értelmében a hosszanti horony összekötőgerincét kívülről a horony alja, belülről pedig az átmérős furat fala határolja, és a rögzítőváll külső palástfelületén hosszanti kiemelkedő bordák vannak kiképezve. Egy további előnyös kiviteli alak értelmében a hosszanti horony összekötő gerincét kívülről rögzítőhúvely hengeres teste, belülről a horony alja határolja, a rögzítőváll szilárd gyűrűként van kiképezve, amelynek homlokfelületén korongalakú mélyedés van kialakítva, továbbá a biztosítócsap larlóvállal együttműködő végtartományában egy-egy vágóélben végződő hosszanti kiemelkedések vannak kimunkálva, és a kiemelkedések száma megegyezik a rögzítőhüvely hoszszanti hornyainak számával. A találmány szerinti csatlakozószerkezet fő előnye, hogy a szitaelemeket a rosta tartóvázáról könnyedén le lehet szerelni, a szitaelemek a leszerelés során nem deformálódnak és nem töredeznek ki, így regenerálás vagy javítás után ismételten felhasználhatók. Az elsőként ismertetett kiviteli alak esetében a szitaelemeket a rosta tartóvázának mindkét oldalán fel lehet szerelni, ahol a rögzítőhüvely és a bzitosítócsap a rosta bármelyik oldaláról behelyezhető és rögzíthető. A találmányt az alábbiakban a rajz segítségével ismertetjük részletesebben, amelyen a csatlakozószerkezet példakénli kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az 1. ábra szitaelemekből összeállított szitát tartalmazó rosta alul részben összeszerelt, felül robbantott nézeti képe, egy kinyitott rögzítőhüvellyel és biztosítócsappal, a 2. ábrán a találmány szerinti csatlakozószerkezet rögzílőhüvelyénck egy lehetséges kiviteli alakját tüntettük fel hosszmetszetben, a 3. ábrán a rögzítőhüvely egy további lehetséges kiviteli alakjának hosszmetszete látható, a 4. ábra szitaelembe helyezett csatlakozószerkezet hosszmetszete, az 5. ábrán a találmány szerinti csatlakozószerkezetet befogadó szitaelem furatot tüntettük fel metszetben és a 6. ábra a csatlakozószerkezet összekötőtámja 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
