199922. lajstromszámú szabadalom • Létesítményrendszer szennyvizek és más folyékony hulladékok nyomás alatti elvezetésére
1 HU 199922 B 2 nyék csomópoti beépítését tünteti fel részletesebben, a 9. ábra egy fogyasztói pneumatikus szennyvízátemeld berendezés bekötését tünteti fel az utca síkjára vett keresztmetszetben, a 10. ábra egy fogyasztói pneumatikus szennyvízátemelő berendezés vázlatos keresztmetszete. A találmány szerinti szennyvíz-elvezető létesítményrendszer vázlatos elvi felépítése az 1. ábrán látható. Amint az az ábrából kitűnik, az egyes fogyasztóknál keletkező szennyíz egyedi 1 pneumatikus szennyvízátemelő berendezéseken keresztül jut a nyomás alatti csatornahálózatba, amely a különféle eredetű szennyvizek, illetve folyékony hulladékok szelektív elvezetésére egymással párhuzamosan húzódó 2,3 csővezetékekből áll. A találmány szerinti megoldás elképzelhető a szennyvizek együttes elvezetésére szolgáló, egyetlen csővezeték-rendszerből álió csatornahalózattal is, de előnyei leginkább a szelektív szennyvízelvezetés esetén érvényesülnek. A nagynyomású csatornahálózat nyomásának fenntartását legalább egy központi vagy körzeti sűrített-levegő forrás, célszerűen 4 légsűrítő telep biztosítja, ellentétben az eddigi megoldásokkal, ahol minden egyes pneumatikus szennyvízátemelő berendezés el volt látva légsűrítő szerkezettel, ami jelentősen megdrágította az 1 pneumatikus szennyvízátemelő berendezések létesítési és üzemeltetési költségeit. A központi vagy körzeti sűrített-levegő forrás külön 5 csővezetékrendszeren keresztül van összekötve az egyes fogyasztóknál elhelyezett 1 pneumatikus szennyvízátemelő berendezésekkel, valamint a csatornahálózatba szükség szerint beépített közbenső 6 szennyvízátemelő, illetve 7 öblítő állomásokkal. A központi sűrített-levegő ellátás révén a levegő indító nyomásának változtatásával vagy más módon lehetőség van a nyomás alatti csatornahálózat kapacitásának a mindenkori szennyvízellátási igényekhez való, központilag vezérelhető hozzáigazítására, a csatornahálózatba adott esetben beépített közbenső átemelő állomások működtetésére, valamint a csatornahálózat időszakosan végrehajtott, alaposabb üzemszerű átöblítésére. A 2. ábra az egyes fogyasztók nyomás aiatti csatornarendszerre való rácsatlakozását tünteti fel vázlatosan. Az ábrából kitűnik, hogy a fogyasztóknál keletkező szennyvíz először gravitációs 8,9 szennyvízvezetékeken keresztül, célszerűen fajtánként elkülönítve az 1 pneumatikus szennyvízátemelő berendezésbe jut, ahol a központi 4 légsűrítő teleppel összekötött sűrített-levegős 5 csővezetékhálózatról leágaztatott csőágon keresztül kapja meg a nagynyomású csatornahálózatba való beemeléshez szükséges nyomást. A szennyvizek szelektív összegyűjtése és elvezetése azért fontos, mert így azok egyből a kívánt kezelés, tárolás vagy felhasználás helyére vezethetők. Különösen előnyös ez a megoldás olyan településeken, ahol jelentős a háztáji állattartás. Az 1 pneumatikus szennyvízátemelő berendezést természetesen úgy kell kialakítani, hogy a fajtánként elkülönítve összegyűjtött és a csatornahálózatba továbbítandó szennyvizek egymással ne keveredhessenek és külön-külön úton kerüljenek továbbításra. A nyomás alatti csatornahálózat 2,3 csővezetékei, valamint a sűrített-levegős 5 csővezetékrendszer elhelyezhetők külön-külön munkaárokban, földbe fektetve, közös munkaárokban, földbe fektetve, közműalagútban, járda alatti előnyös az a csővezetékfektetési mód, ahol az említett csővezetékek közös munkaárokban elhelyezett védőidomokban vannak elrendezve. A 3. és 4. ábrán látható, 10 védőidom előregyártóit, egymással összegyűjthető, egymást kiegészítő alsó és felső 11, 12 részből áll, amelyek az egyes 2,3,5 csővezetékek számára azok átmérőinek megfelelő, egymással párhuzamos 13 üregeket vesznek körül. A 10 védőidom készülhet betonból, vasbetonból vagy más hasonló anyagból és alkalmazása különösen műanyagcsövek fektetésénél célszerű. Előnye, hogy helyettesíti a munkaárok csőzónájában csak aprólékos helyszíni munkával (és a munkaárokba való leszállással) elkészíthető homok, kavics stb. ágyazatokat, elősegíti a csővezetékek terv szerinti vonalvezetését, védelmet nyújt a vezetékeknek a mechanikai sérülésekkel és hosszirányú hajlítással szemben, kis helyigényű (keskeny munkaárok készítésére van csak szükség, ennek megfelelően jóval kevesebb földmunkára), és szilárdsági védelmet nyújt a radiális terhelésekkel, a vízlengések hatásával szemben. A 10 védőidomok elsősorban a nyomás alatti csatornák és sűrített-levegős vezetékek helytakarékos elhelyezését, gyors építését és védelmét szolgálják, de befogadhatják a nyomás alatti csatornázással kapcsolatosan esetlegesen alkalmazott tartalék csővezetékeket vagy jelző, illetve működtető kábeleket, továbbá a nyomás alatti csatornázástól független, de együttesen telepíthető egyéb vezetékeket is. (Pl. locsolóvízvezeték, gázvezeték, világítási kábel, TV-kábel stb). A találmány szerint 10 védőidomok beépítése a következő módon történhet: földkiemeléssel elkészítjük a munkaárkot, annak alján homokos kavicságyat helyezünk el, amelyet lapvibrátorral tömörítünk, közben a csővezetékeket folyamatosan összekötjük a munkaárok mellett, a felszínen, elvégezzük a csőszakaszok tömörségi próbáját sűrített levegővel, majd behelyezzük a csöveket a 10 védőidom kavicságyra lefektetett alsó 11 részére, felhelyezzük a felső 12 részt és összekötjük az alsó 11 résszel, újabb nyomáspróbát végzünk, végül betemetjük a munkaárkot. A védőidomok kialakításának további lehetőségeit tünteti fel az 5. és 6. ábra. Az itt látható 14 védőidomok betonból vagy hasonló anyagból kiöntött monolit szerkezetű tömbként vannak kialakítva, amelyek alapját egy a lefektetendő 2,3,5 csővezetékek rögzítésére alkalmas 15 betonacél tartóváz képezi. Az 5. ábrán látható kiviteli alaknál a 15 betonacél tartóváz alsó 16 támasztékkal van ellátva, amely feltámaszkodik a munkaárok aljára, míg a 6. ábrán látható kiviteli alaknál a 15 betonacél tartóváznak 17 kampói vannak, ame5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
