199922. lajstromszámú szabadalom • Létesítményrendszer szennyvizek és más folyékony hulladékok nyomás alatti elvezetésére
1 HU 199922 B 2 szennyvíz-elvezetéshez áramlástechnikai vonatkozásban a nagynyomású változat előnyösebb, mivel nagyobb indítónyomásokkal dolgozik és a darabos, illetve képlékeny konzisztenciájú uszadékokkal szemben kevésbé érzékeny. A jelenleg járatos nyomás alatti szennyvízelvezető rendszerek, köztük a nagynyomásúak jellegzetessége, hogy viszonylag bonyolult és drága gépi szennyvízbeemelő berendezéseket alkalmaznak, különös tekintettel az egyes fogyasztóknál elhelyezett egyedi légsűrítő berendezésre. Ez azt jelenti, hogy a szociális és egyéb jellegű szennyvizek szelektív elvezetéséhez - tekintettel a csatornahálózat ezesetben szükségessé váló ikresítésére kétszerezni, esetleg többszörözni, ami egyrészt még bonyolultabbá tenné a rendszert, másrészt a költségeket irreálisan megemelné. A találmány által megoldandó feladat az eddigiekben ismertetett megoldások hátrányainak a kiküszöbölése és olyan létesítményrendszer létrehozása szennyvizek nyomás alatti, adott esetben szelektív elvezetésére, amely az eddigi hasonló rendszereknél egyszerűbb olcsóbb és biztonságosabb, központilag jobban kézben tartható üzemeltetést tesz lehetővé. A kitűzött feladatot a találmány értelmében egy a szennyvízfeldolgozás vagy - tárolás helyéhez vezető nyomás alatti csatornahálózattal, a csatornahálózatban levő nyomás fenntartását biztosító sűrített-levegő forrással, valamint az egyes fogyasztóknál elhelyezett pneumatikus szennyvízátemelő berendezésekkel rendelkező létesítményrendszernek legalább egy központi vagy körzeti sűrített-levegő forrása, célszerűen légsűrítőtelepe van, amely külön csővezeték-rendszeren keresztül az egyes fogyasztóknál elhelyezett pneumatikus szennyvízátemelő berendezésekkel rendelkező létesítményrendszernél azáltal oldjuk meg, hogy a létesítményrendszernek legalább egy központi vagy körzeti sűrített-levegő forrása, célszerűen légsűrítőtelepe van, amely külön csővezeték-rendszeren keresztül az egyes fogyasztóknál elhelyezett pneumatikus szennyvízátemelő berendezésekkel, valamint a csatornahálózatba szükség szerint beépített közbenső szennyvízátemelő állomásokkal és/vagy öblítő állomásokkal van összekötve. Olyan területeken, ahol a háztartási szennyvíz mellett jelentős mennyiségű egyéb folyékony hulladék, például háztáji állattartásból származó hígtrágya keletkezik, célszerű a találmány szerinti létesítményrendszer olyan kiviteli alakjának alkalmazása, amelynél a gravitációs házi (fogyasztói) szennyvízvezetékek (a gravitációs fogyasztói szennyvízvezetékek) pneumatikus szennyvízátmeleő berendezéseken keresztül különféle szennyvizek szelektív elvezetésére alkalmas, egymással párhuzamosan húzódó csővezetékekből álló nyomás alatti csatornahálózathoz húzódó csatlakoztatva. A találmány értelmében célszerű, ha a központi sűrítettievegő forrást a fogyasztóknál elhelyezett pneumatikus szennyvízátemelő berendezéssel közös csővezeték-rendszer a nyomás alatti csatornahálózattal közös munkaárokban van elhelyezve. Még előnyösebb a fenti megoldás, ha a sűrített-levegős csővezeték-rendszer és a nyomás alatti csatornahálózat közös védőidomban van elhelyezve. Ezen belül az egyik lehetséges megoldás szerint a védőidom előregyártott, egymással összeerősítethető és egymást kiegészítő alsó és felső részből áll, amelyekben az elhelyezendő csővezetékek átmérőinek megfelelő, egymással párhuzamos üregek vannak kiképezve. Egy másik lehetséges kiviteli alaknál a védőidom alapja egy az elhelyezendő csővezetékek rögzítésére alkalmas betonacél tartóváz, amely végleges helyén alátámasztva vagy befüggesztve a csővezetékekkel együtt betonnal vagy más hasonló anyaggal monolit szerkezetű tömbbé van kiöntve. Ezek a kiviteli alakok egyszerű és termelékeny csővezetékfektetést tesznek lehetővé, jelentős idő- és költségmegtakarítással. A találmány szerinti létesítményrendszer üzembiztonságát jelentősen növeli az a kiviteli alak, amelynél a sűrített levegős csővezetékrendszer vezetékszakaszainak csatlakozási helyein minden vezetékszakasz vége a levegőáramot korlátozó szerelvénnyel van ellátva. A találmány értelmében célszerű, ha a sűrített levegős vezetékrendszer vezetékszakaszainak két végén levő, levegőáramot korlátozó szerelvények az adott vezetékszakasz csúcsidőszaki szennyvizeinek eltávolításához szükséges átlagos levegőmennyiség átbocsátására méretezett fojtótárcsakénl vannak kialakítva. Az említett megoldásokkal esetleges csőtörés esetén sem következik be hirtelen nyomásesés a nagynyomású sűrített-levegős csőhálózatban és a létesítményrendszer egésze fennakadás nélkül tovább működhet. A fenti megoldásokból kiindulva ugyancsak célszerű, ha a levegőáramot korlátozó szerelvények a sűrített-levegős csővezetékrendszer házi bekötővezetékeinél is be vannak építve a pneumatikus szennyvízátemelő berendezés elé. A találmányt részletesebben kiviteli példák kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük. A rajzon Az 1. ábra egy találmány szerinti szennyvízelvezető létesítményrendszer vázlatos felépítését mutatja, a 2. ábra az egyes fogyasztók csatlakozását tünteti fel, vázlatosan, a 3. ábra egy találmány szerinti, előregyártott részelemekből álló csővezeték-védőidom keresztmetszete, a 4. ábra a 3. ábrán látható védőidom hosszmetszete, az S. ábra egy a munkaárokban alátámasztva monolit tömbbé kiöntött védőidom keresztmetszete, a 6. ábra egy a munkaárokba való befüggesztés után monolit tömbbé kiöntött védőidom keresztmetszete, a 7. ábra a levegőáramot korlátozó szerelvények találmány szerinti létesítményrendszerben való vázlatos elrendezését mutatja, a 8. ábra a levegőáramot korlátozó szerelvé5 10 15 20 25 30 33 40 45 50 55 60 65 3
