199883. lajstromszámú szabadalom • Eljárás véralvadásgátló proteinek és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 HU 199883 B 2 A találmány tárgya eljárás új véralvadásgátló proteinek előállítására. A véralvadásgátló proteineket, amelyek a leg­több emlősállatban előfordulnak, három cso­portba oszthatjuk. A beosztás a proteinek hatás­­mechanizmusának különbségén alapszik. 1. Az alvadási faktorral komplexet alkotó és ezáltal az alvadási faktort hatástalanító protei­nek. Ide tartoznak a) antitrombin-111 [Thromb. Rés., 5, 439-- 452. /1974/J b) aj-proteáz inhibitor [Ann. Rev. Biochem., 52.655 — 709. ,c) aj-makroblobulin [Ann. Rev. Biochem., 52.655 — 709. /1983/J d) Cj-inhibitor [Biochemisstry, 20, 2738-- 2743. /1981/J e) Nexin proteáz [J. Biol. Chem., 258. 10439-- 10444. /1983/1. 2. Az alvadási faktort proteolízis révén elbon­tó és ezáltal az alvadási faktort inaktiváló protei­nek. Csak egyetlen ilyen proteint írtak le eddig, ez a C protein [J. Bioi. Chem., 251, 355-363. /1976/J. 3. Azok a proteinek, amelyek a negatív töltésű foszfolipideket leárnyékolják és/vagy hidrolizál­­ják és így a véralvadási mechanizmus foszfolipid­­függő reakcióit gátolják. Ezidáig csak foszfolipá­­zokat írtak le, amelyeket különböző kígyóméreg­­féleségekből izoláltak [Eur. J. Biochem., 112, 25- -32/1980/]. A véralvadás lépcsőzetesen végbemenő folya­matának rendszerét az utóbbi években behatóan tanulmányozták. Megállapítást nyert, hogy kü­lönböző egymással összefüggő proteolitikus reakciók fokozatos, többlépcsős rendszeréről van szó, amelyben egy enzim egy zimogénl aktív formává alakít [C. M. Jackson, Y. Nemerson, Ann. Rev. Biochem., 49, 765-811. /1980/|. A reakció sebességét foszfolipidek és más kofakto­­rok, ilyen az Va faktor és a VlIIa faktor, döntő módon fokozzák. A prokoagulációs reakciókat in vivo a különböző gátló mechanizmusok szabá­lyozzák, amelyek az alvadási folyamat kismérté­kű aktiválása után megelőzik a robbanásszerű trombolikus traumát. Az anti-alvadási mechanizmusok a következő­képpen csoportosíthatók [R.D. Rosenbert, J. S. Rosenbert, J. Clin. Invest., 74, 1 — 6. /1984/]: 1. A Xa szerin-proteáz faktor és a trombin az antitrombin-IU-hoz, illetve az antitrombin/hepa­­rin-komplexhez való kötődés révén inaktiváló­dik. Ilyen módon mind a protrombin aktiválás, mind a fibrin képződés gátolt lesz. Az antitrom­­bin-IU-on kívül még különböző más plazma-pro­­teáz inhibitorok is vannak, mint például az aj­­makroglobulin és az antitripszin, amelyeknek a hatása időtől függő. 2. A C protein felfedezése egy további anti-al­vadási mechanizmus megismeréséhez vezetett. Ha a C protein aktiválódott, akkor ez antikoagu­­lánsként hat az Va és Vili, protein faktorok sze­lektív proteolízise révén, mivel ezek a proteinázt és az X faktorral reagáló enzimet inaktiválják. 3. A plazmin hasítja a monomer fibrin 1-et — ez a trombin fibrinogénre való hatásának termé­ke -, s így megakadályozza, hogy oldhatatlan fibrin képződjék [J. L. Nőssel, Nature, 291, 165-167. /1981/J. A fent említett, az alvadási folyamatra ható és a szervezetben előforduló proteinek közül jelen­leg csak az antitrombin-III-nak van klinikai al­kalmazása. Kitűnt azonban jelentős hátránya, mivel e protein alkalmazásakor a vérzékenységre való hajlam növekszik. Minden eddigi antikoagulánsként alkalmazott szer, akár szervezetben előforduló, akár szinteti­kus anyagról van szó, valamilyen módon hatásta­lanítja az alvadási faktorokat és ezáltal olyan mellékreakciókat okoz, amelyek hátrányosan be­folyásolhatják az alvadási folyamatot. Jelen találmány feladata az volt, hogy egy olyan szert szolgáltasson, amely véralvadásgátló tulajdonságokkal rendelkezik, de az eddig ismert antikoagulánsoknak az alvadási folyamatra ható hátrányos tulajdonságai nélkül. Meglepő módon, olyan szervezetben előfor­duló proteineket tudtunk izolálni, amelyek vér­alvadásgátló tulajdonságokat mutattak, de nem növelték az elvérzés veszélyét. További meglepő tulajdonságuk az, hogy nagyobb vérzésekkor ezek a proteinek elvesztik gátló tulajdonságai­kat, így a szokásos alvadási folyamatok zavartala­nul lefolyhatnak és az elvérzés veszélye nem áll fenn. Jelen találmány tárgya, a következőkben VAC-nak (Vascular Anti-Coagulant) nevezett olyan véralvadásgátló proteinek előállítása, ame­lyek az alvadási faktorokat nem inaktiválják. Ezek a proteinek képesek arra, hogy egy vaszku­­láris prokoaguláns, azaz az Xa faktor által indu­kált alvadást meggátolják, de a trombin által in­dukált alvadást nem. Nem gátolják a Xa és IIg faktorok biológiai és amidolitikus aktivitását sem. A találmány tárgya tehát olyan véralvadásgát­ló proteinek előállítása, amelyek az alvadási fak­torokat nem inaktiválják és gátolják:- a módosított protrombin-időt és/vagy- a módosított, aktivált parciális trombo­­plasztin-időt és/vagy- a nem módosított protrombin-időt és/vagy- negatív töltési foszfolipidek és Ca2 + ionok jelenlétében az Xa alvadási faktor hatására bekö­vetkező protrombin aktiválódást és/vagy- negatív töltésű foszfolipidek és Ca2+ ionok jelenlétében a IXa faktor hatására végbemenő intrinsic X faktor aktiválódást és/vagy- az izolált, stimulált trombociták által törté­nő protrombin aktiválódást és/vagy- az érfal által indukált alvadást és/vagy az aivadásfüggő trombocita aggregációt. A találmány tárgyát képező véralvadásgátló proteinek az alvadási faktorokat nem inaktivál­ják és amelyeknek a gátló hatása a foszfolipidek mennyiségétől függ. A találmány szerinti protei­nek idézik elő a Xa faktor által létrejövő pro­trombin aktiválódás gátlását. A gátlás a foszfoli­­pid koncentrációtól függ és nagy foszfolipid kon­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents