199721. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőre lágyuló műanyagok felhasználásával gépészeti műanyagbevonatok előállítására tekercseléssel

HU 199721 A 2 A találmány tárgya eljárás hőrelágyuló műanyagok felhasználásával gépészeti mű­anyagbevonatok előállítására tekercseléssel, amelynél a bevonandó fémfelületre annak előkészítése után célszerűen hőfokjelzésre és/vagy a felülethez való rögzítésre alkal­mas alapozó keveréket, majd hőrelágyuló műanyagot, célszerűen poliamidot viszünk fel és azt melegítéssel ráolvasztjuk a felü­letre, miközben különleges rétegezést ala­kítunk ki. Számos olyan eljárás ismeretes már, amelynél az előállított müanyagbevonatok elsősorban védőrétegként szolgálnak, vagy a sürlódás csökkentésére és az élettartam növe­lésére készülnek. Az ismert eljárásoknál a műanyagot vagy por alakjában (DE-OS 30 38 284), vagy szusz­penzió alakjában (DE-OS 30 015 16) viszik fel a felületre. Tartalmazhatnak a felvitt mű­anyagok szerves vagy szervetlen rövidszála­kat (DE-OS 29 35 205) is. Hasonlóan is­meretes töltőanyagok vagy pigmentek, pl. a krómoxid, grafit stb. alkalmazása is. Szakirodalomból (Dr. Vadász: Gépalkat­részek gyártása és javítása műanyagbevo­nattal, M.K. 1978.) ismertek eljárások gépé­szeti fémfelületek bevonására. Az ismert eljárás során p — formaldehid és hexametilén — tetramin por keverékét ka­talizátor jelenlétében viszik fel az előmelegí­tett fém felületre. Motorok siklócsapágyának előállításánál pl. úgy járnak el, hogy a repe­désvizsgált, szemcsefúvatott és előmelegített alkatrész felületére — hét lépésben — hőkeze­lés és forgatás közben dúsítják a felvitt mű­anyag és molibdén-szulfid tartalmú bevona­tot. Az ismert eljárásoknál a bevonatokat le­begő műanyagporba mártással vagy por­szórással készítik. Az ismert eljárások különös hátránya, hogy a műanyag por vagy szuszpenzió alak­jában való felvitelénél nem alakul ki egyen­letes vastagságú bevonat. Ezenkívül úgy a melegítés, előmelegítés, mint a lehűtés mind­enek előtt nagyméretű gépalkatrészeknél vi­szonylag nagyon lassan megy végbe. Ez nem­csak tökéletlen ráolvasztást és ezzel a be­vonatok egymástól eltérő tapadását eredmé­nyezi, hanem szükségessé teszi az utólagos felületmegmunkálást is. A bevonat minősége nagyban függ a bevonás, illetve a lehűlés se­bességétől, módjától stb. Ilyen módon az is­mert eljárásoknál 0,2—0,4 mm rétegvastag­ságú gépészeti müanyagbevonatok utólagos megmunkálás nélkül nem vagy csak igen körülményesen alakíthatók ki. A hőkezeléssel és forgatással tömörített adalékanyagok (pl. molibdénszulfid) alkal­mazása pedig nem ad a többletköltséggel arányos minőségjavulást. A találmány célja az ismert eljárások hát­rányos tulajdonságainak elkerülése mellett olyan emelt minőségű, jobb tapadóképességu, jó hőelvezetésü, rugalmas, kopásálló és kis 1 2 súrlódási ellenállású gépészeti műanyag­bevonatok készítése, amelynél elérhető az egyenletes és kívánt méretű rétegvastagsá­gú utólagos megmunkálás nélkül is. 5 Felismertük, hogy a találmány szerinti célkitűzéseket olyan bevonattal érjük el, amely a felületbe beépül, csökkenti a súrlódást, ko­pásálló és kenésmódosító tulajdonságú. A találmány szerinti célkitűzéseinket fel- 10 ismeréseink alapján olyan tekercselt gépé­szeti müanyagbevonatok előállításával oldjuk meg, amelynél a bevonandó fémfelületre an­nak előkészítése után célszerűen hőfokjelzés­re és/vagy a felülethez való rögzítésre alkal- 15 más alapozó keveréket, majd hőre lágyuló műanyagot célszerűen poliamidot viszünk fel és azt melegítéssel ráolvasztjuk a felü­letre. Az eljárás lényege, hogy a poliamidot és 20 adott esetben más anyagot is tartalmazó ré­tegekből álló bevonatát szál és/vagy fólia alakjában tekercseléssel visszük fel a fém­felületre és pillanathevítéssel rá- és beleol­vasztjuk. 25 A találmány előnyös foganatósítási módja szerint a bevonat más anyagot is tartalmazó rétegeit üvegből, kerámiából és/vagy fémből állítjuk össze. További előnyös foganatosítási mód esetén o,, a bevonatot több szál- és vagy fóliarétegből állítjuk elő. További előnyös foganatosítási módnál a szálat egy rétegben hézagosán visszük fel. További előnyös foganatosítási módnál 3g öntapadó fólia rétege (ke) t viszünk fel. További előnyös foganatosítási módnál rétegenként többféle anyagú szálakból össze­fogott szálköteget tekercselünk a felületre. További előnyös foganatosítási mód esetén a pillanathevítést a gépalkatrészekbe áram­bevezetéssel, pl. kontakthevítéssel végezzük. További előnyös foganatosítási mód esetén a pillanathevítést nagyfrekvenciás indukciós tekerccsel állítjuk elő. A továbbiakban a találmányt a rajzon 45 szereplő 1. ábra és példák alapján ismertet­jük részletesebben. Az 1. ábrán egy siklócsapágyhoz kiala- 5Q kított tengely felületén alkalmazott példa­képpen! találmány szerinti bevonatot muta­tunk be. A tengely A oldalán a bevonat rá­­olvasztás előtti szerkezete, a B oldalán pedig ugyanezen bevonat ráolvasztás után látható. Az 1 tengely 2 felületi érdekességének mik­roszkopikus mélyedéseire és csúcsaira kerül rá a felvitt 3 alapozó kompozíció, melyet ezen példaképpeni bevonat kialakításnál egy 4 műanyag réteg követ tekercselt poliamid szál ból, majd erre egy vagy több 5 erősítő réteg 60 kerül, mely ezesetben tekercselt üvegszálból áll, ezt követően ismét 4 tekercselt poliamid szálak következnek. Az ily módon alapozott és tekercseléssel ellátott 1 tengelyt a 6 nagy­­frekvenciás tekercsek terében pillanathevítés- 65 nek kitéve a 7 olvadt bevonat jön létre, amely

Next

/
Thumbnails
Contents