199679. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új komplexvegyületek és ezeket tartalmazó antineoplasztikus hatású gyógyszerkészítmények előállítására
HU 199679 B Puri, R.C. Mehrotra, J. Ind. Chem. Soc. 39, 499 (1962)]. A dihalogeno-bisz(diketonato)-fém(lV) komplex alkohollal való raáltatását célszerűen bázis jelenlétében végezzük. Bázisként előnyösen ammóniát alkalmazunk, amit a reakcióelegybe vezetünk. A képződő ammónium-halogenid az alkalmazott oldószerben csak kevéssé oldható és szűréssel és/vagy centrifugálással leválsztható. Az ammónium-halogenid maradékát nagyvákuumban történő szublimációval távolíthatjuk el a végtermékből. Az alkoholato-diketonato-fém(IV)-komplexek alkoholato-csoportjai más alkoholato-csoportokkal kicserélhetők [U.B. Saxena és munkatársai, J. Chem. Soc. A 1970, 904; D.M. Puri, R.C. Mehrotra, J. Indian Chem. Soc. 39, 499 (1962)]. Az alkoholato-diketonato-fém(IV)-komplexet, amelynek az alkoholato-csoportjait ki akarjuk cserélni, önmagában vagy alkalmas oldószerben, előnyösen feleslegben alkalmazott alkohollal együtt melegítjük. Ez a módszer elsősorban rövidszénláncú alkoholát-anion cseréjére alkalmas hosszabb szénláncú alkohol alkoholát-anionjával szemben. Sok esetben a kicserélődés elősegíthető oly módon, hogy a szabaddá vált alkoholt azeotrop elegy formájában ledesztilláljuk. A reakciót célszerűen száraz védőgázatmoszférában, előnyösen nitrogénatmoszférában, és vízmentes kiindulási anyagok alkalmazása mellett, valamint adott esetben gondosan szárított oldószerekben folytatjuk le. A reagáltatást vagy oldószer nélkül vagy inert oldószerben, például benzolban, n-hexánban, dietil-éterben, meilén-kloridban vagy kloroformban végezzük. Elsősorban akkor dolgozunk oldószer nélkül, ha legalább az egyik reakciópartner folyadék. Amennyiben a reakciópartnerek egyike az alkalmazott oldószerben oldhatatlan, ezzel az oldószerrel készített szuszpenzió formájában alkalmazzuk, és az oldható rakciópartnert oldott állapotban hozzácsepegtetjük. A reakció hevességétől függően szobahőmérsékleten, hűtés vagy melegítés, például visszafolyózás mellett dolgozunk. A reakció teljessé tételéhez szükség lehet arra, hogy a re akcióé legyet 1—3 napon át reflux mellett forraljuk. Azoknál a reakcióknál, amelyekben hidrogén-halogenid válik szabaddá, előnyös azt a reakcióelegyen átvezetett száraz nitrogénnel kiűzni. A reakcióelegyből a reakcióterméket vagy bepárlással és/vagy lehűtéssel és/vagy kicsapószerek, különösen hexán és petroléter hozzáadásával csapjuk ki. Az 1,3-diketonok ismertek vagy önmagában ismert módszerekkel előállíthatok. Ezeket például a megfelelő aril-metil-keton és ecetsav etil-észter, illetve a megfelelő aril-ecetsav etil-észter, nátrium-amid kondenzálószer ](J.T. Adams, C.R. Hauser, J. Amer. Chem. Soc. 66, 1220 (1944)] jelenlétében történő észterkondenzációval kaphatjuk. Továbbá a megfelelő, etil-acetátban oldott aril-5-metil-ketont nátrigm benzolos vagy toluolos szuszpenziójához adva az 1,3-diketonokhoz juthatunk [(D.V. Brown, S.F.Dyke, M. Sainsbury, G. Hardy, J. Chem. Soc. (c) 1971, 3219). További lehetőség az aril-metií-ketonok ecetsavanhidriddel való reaáltatása bór-trifluorid jelenlétében ](H.G.Walker, C.R. Hauser, J. Amer. Chem. Soc. 68, 2742 (1946) ]. Az l-benzil-l,3-diketonokat a megfelelő fenil-ecetsav etil-észter megfelelő metil-ketonnal való kondenzációjával állítjuk elő nátrium-amid jelenlétében [A.Becker. Helv. Chim. Acta. 149, 1114 (1949)]. Előállítási példák 1. példa Dietoxi-bisz( l-fenil-l,3-butándionato)-titán(lV) 11,4 g (0,05 mól) titán-tetrahidroxidhoz a nedvesség kizárása mellett gyorsan 200 ml száraz n-hexánban oldott 15,8 g (0,097 mól) benzoil-acetont csepegtetünk. A reakcióelegyet száraz nitrogénatmoszférában két órán át reflux mellett melegítjük. A kiváló színtelen terméket leszivatjuk, forrásban levő hexánban szuszpendáljuk, mégegyszer leszivatjuk és nagyvákuumban megszabadítjuk az oldószermaradékoktól. Olvadáspont: 110°C. További előállítási módszer található: O.M.Puri, R.C. Mehrota, J. Ind. Chem. Soc. 38/8, 499 (1962). 2. példa Dietoxi-bisz(l-fenil-2,4-pentadionato)-titán(IV) Száraz nitrogénatmoszférában 3,7 g (0,021 mól) l-fenil-2,4-pentándionhoz erős keverés közben 2,2 ml (0,0105 mól) titán-tetraetoxidot adunk. A sárga reakcióelegyből az illékony részeket először vízsugárszivattyúval létesített vákuumban, utána olajpumpával létrehozott vákuumban távolítjuk el, 5,1 g vörös színű olaj marad vissza. Kitermelés: kvantitatív. Analízis: számított: C: 63,93; H : 6,60; Ti: 9,81%; mért: C: 63,44; H: 6,71; Ti: 10,14%. Az l-fenil-2,4-pentadiont R. J^evine és munkatársai, J. Am. Chem. Soc. 6Î, 1510 (1945) szerint állítjuk elő. 3. példa Dietoxi-bisz(4,4-dimetil-l-fenil-l,3-pentándionato)titán(IV) A címben megadott vegyület 5,28 g-ját (0,0097 mól) vörösessárga olaj formájában kvantitatív kitermeléssel a 2. példában leírt eljárással analóg módon kapjuk 3,96 g (0,0194 mól) 4,4-dimetil-l-fenil-l,3-pentándionból és 2,21 g (0,0097 mól) titán-tetraoxidból. Analízis: számított: C: 66,17; H: 7,40; Ti: 8,80%; mért: C: 66,44; H: 7,57; Ti: 8,34%. A 4,4-dimetil-i-fenil-l,3-pentándion előállítását lásd R. Levine és munkatársai, J. Am. Chem. Soc. 73, 5615 (1951). 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 1
