199652. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként S,S'-di (terc-alkil)-tiofoszfonát-származékot tartalmazó inszekticid vagy nematocid készítmény és eljárás S,S'-di (terc-alkil)- -tiofoszfonát-származékok előállítására

HU 199652 B 8 Amikor az aceton teljesen elpárolgott, a tála­kat köralaoú. kartonpapírból készült kalitkák­ba (térfogat 285 ml) helyeztük, amelyekben 25 darab nőstény házilégy volt. A kalitkát mindkét végén celofánnal zártuk le, és a te­gyek táplálására mindegyik tartalmazott egy cukros vízzel átitatott vattát. Egy hálódara­bot helyeztünk az alumínium tál fölé, hogy a legyek ne tudjanak közvetlenül érintkez­ni a vegyszerrel kezelt szűrőpapírral. Az elhullást 48 óra elteltével állapítottuk meg. A vizsgált anyag mennyisége 100 pg/25 darab nőstény házilégytől lefelé változott. Az LD50- -értékeket a II. táblázatban a „HF-F“ osz­lopban tüntettük fel a vizsgálandó vegyü­­let 25 darab nőstény házilégyre és 285 ml vizsgálati tartály térfogatra vonatkoztatott pg-jában megadva. Fekete bab levéltetű [(Aphis fabae)Scop] Körülbelül 5 cm magas sarkantyúvirág (Tropaeolum fajok) növényeket kis poharak­ban levő homokos termőtalajba ültettünk és 25—50 darab, különböző korú fekete bab levél­­tetűvel megfertőztük őket. 24 órával később a vizsgálandó vegyület aceton és víz 50:50 arányú elegyével készült oldatával addig per­meteztük őket, míg a permetlé már éppen lefolyt a növényről. A kezelt növényeket üvegházban tartottuk, és az elhullást 48 óra elteltével állapítottuk meg. A vizsgált kon­centrációk 0,05 t%-tói lefelé változtak. Az LD50-értékeket a II. táblázatban a „BA-C“ oszlopban tüntettük fel, megadva a vizsgált anyagnak a permetezett oldatban levő %-os mennyiségét. Heliothis virescens (Fábricius): a) Érintkeztetés: A vizsgálandó vegyülete­­ket aceton és víz 50:50 arányú elegyével hígítottuk. Calabacita abobrinha szikleveleket merítettünk a vizsgálati oldatba 2—3 másod­percre, majd dróthálóra helyezve megszárí­tottuk őket. A száraz leveleket nedves szűrő­papírt tartalmazó Petri-csészékbe helyeztük, és 5 darab második lárvaállapotú Heliothis virescensszel megfertőztük őket. A csészéket 5 napra nagy nedvességtartalmú kamrákba tettük, és megállapítottuk a lárvák száza­lékos elhullását. A koncentrációk 0,1 t%-tói lefelé változtak. Az LD50-értékeket a II. táb­lázatban a „TBW-C“ oszlopban tüntettük fel, megadva az oldat %-os vizsgálandó anyag tartalmát. b) Peték: 2-napos Heliothis virescens pe­téket tartalmazó papírtörülköző darabokat a vizsgálandó vegyületek acetonos oldatába me­rítettünk, és lárva táplálékot tartalmazó Petri-csészébe helyeztük őket. A kezelt peté­ket 25°C-on tartottuk, és az elhullást akkor határoztuk meg, amikor minden pete kikelt, és a fiatal lárvák a tápanyagból fogyasz­tottak. A koncentrációk 0,1 t%-tói lefelé vál­toztak. Az LD50-értékeket a II. táblázatban tüntettük fel a „TBW-E“ oszlopban az ol­dat %-ban kifejezett vizsgálandó anyag tar­talmának megadásával. 7 Spodoptera exiqua A vizsgálandó vegyületeket aceton és víz 50:50 arányú elegyével hígítottuk. Cukorré­pa (Beta vulgaris) fiatal leveleit 2—3 másod­percre a vizsgálandó oldatba merítettük és dróthálóra helyeztük száradni. A száraz le­veleket nedves szűrőpapírt tartalmazó Petri­­-csészébe tettük és 5 darab második lárva­­állapotú Spodoptera exiqua-val megfertőztük őket. A Petri-csészéket nagy nedvességtar­talmú kamrába helyeztük. A lárvák elhullá­sát 5 nappal később határoztuk meg. A vizs­gálati koncentrációk 0,1 t%-tól lefelé változ­tak. Az LD50-értékeket a II. táblázatban a „BAW“ oszlopban tüntettük fel az oldat %­­ban kifejezett vizsgálandó anyag tartalmának megadásával. Trichoplusia ni (Hübner) A vizsgálandó vegyületeket aceton és víz 50:50 arányú elegyével hígítottuk. Calabacita abobrinha 2,54/3,81 cm méretű szikleveleit 2—3 másodpercre a vizsgálandó oldatba me­rítettük és dróthálóra helyeztük száradni. A száraz leveleket nedves szűrőpapír darabot tartalmazó Petri-csészébe tettük, és 5 darab második lárvaállapotú Trichoplusia ni-vel meg­fertőztük őket. A csészéket nagy nedvesség­­tartalmú kamrába helyeztük. A lárvák el­hullását 5 nap múlva határoztuk meg. A vizsgálati koncentrációk 0,1 t%-tói lefelé vál­toztak. Az LD50-értékeket a II. táblázatban a „CL“ oszlopban tüntettük fel az oldat %-ban kifejezett vizsgálandó anyag koncentrációjá­nak megadásával. Diabrotica undecimpunctata undecimpunc­­tata (Mannheim) 10 g nedves kerti földet műanyagpohár­ba helyeztünk. A vizsgálandó anyagokat ace­­tonnal vagy más alkalmas oldószerrel hí­gítottuk. A kívánt koncentrációra hígított vizsgálati minta 0,05 ml-ét a talajhoz adtuk. A poharakat lezártuk és a talajt egy vortex keverővei körülbelül 15 másodpercig kever­tük. A talaj felületén bemélyedéseket csinál­tunk és körülbelül 50 darab Diabrotica petét tettünk bele. A petéket talajjal befedtük és szobahőmérsékleten (21°C-on) tartottuk. Négy nappal később Latuca sativa levél­részeket helyeztünk a kezelt poharakba. Egy hét múlva megvizsgáltuk a poharak élő lárva tartalmát. A vizsgálati koncentrációk 25 ppm­­től lefelé változtak. Az LD50-értékeket a II. táb­lázatban a „Diabrotica“ oszlopban tüntettük fel a talaj ppm-ben kifejezett vizsgálati anyag tartalmának megadásával. Agrotis ipsilon: Hatásvizsgálat a talajban: A vizsgálandó vegyületeket acetonban feloldottuk, és az ol­dat 0,05 ml-es részleteit 10 g talajkeveréket tartalmazó pohárkákba pipettáztuk. A vegyü­­letet és a talajt keverővei homogenizáltuk. Minden pohárkába egy darab salátalevelet és 5 darab harmadik lárvaállapotú Agrotis 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents