199652. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként S,S'-di (terc-alkil)-tiofoszfonát-származékot tartalmazó inszekticid vagy nematocid készítmény és eljárás S,S'-di (terc-alkil)- -tiofoszfonát-származékok előállítására
HU 199652 B toluolt és 242,22 kg 1,4-dioxánt mérünk bele. Amikor az oldószerelegy még a környezettel azonos hőmérsékletű, 11,88 kg (516,71 mól) szilárd fémnátriumot adunk hozzá keverés nélkül. A reaktor tartalmát 101°C-ra melegít- 5 jük, a nátriumot hagyjuk megolvadni, és a keverést megindítjuk, ’összesen 43,09 kg (478,8 mól) 2-metil-2-propán-tiolt adunk fokozatosan a reaktorba, eközben a hőmérsékletet 99°C-on tartjuk. A fejlődő hidrogén- 10 gázt egy hűtőn keresztül vezetjük, amelyben a reagálatlan 2-metil-2-propán-tiolt kondenzál juk és visszavezetjük a reaktorba. Az adagolás befejezése után a reaktor tartalmát még 30 percig hagyjuk reagálni, majd 49°C-ra hűt- ^ jük. összesen 24,04 kg (161,35 mól) metil-tiofoszfonsav-dikloridot adunk fokozatosan a kevert elegyhez hűtés közben úgy, hogy a reaktor tartalmának hőmérséklete 60°C alatt maradjon. Az adagolás befejezése után a 20 reaktor tartalmát 60°C-ra melegítjük, 1 órán át hagyjuk reagálni, és azután 30°C-ra hűtjük. A szerves elegyet egymást követően 140 liter 2 tömeg%-os nátrium-hidroxid-oldattal, 64,3 liter 5 tömeg%-os sósav-oldattal, 64,3 li- 25 ter 5 tömeg%-os nátrium-hidrogén-karbonát-I. báb A vegyület 5 í zárna R H1 1. CH-, 3 1;-G 4Hg 2. c2h5 t-Vs 3*OH. 0 t“C51Iil 4-OH* 5* CH3 t_G4Hq 6. ch5 Az inszekticid hatás vizsgálata Az I. táblázatban szereplő vegyületeket tartalmazó készítmények inszekticid hatását a következő módokon vizsgáltuk. Az ezen vizsgálatok eredményei alapján kapott és/vagy a dózis-elhullás görbékből számítással meghatározott LD50-értékek a II. táblázatban láthatók. Házilégy (Musca domestica) a) Érintkeztetés: A vizsgálandó vegyületeket acetonnal 0,1 t%-ra hígítottuk és az oldat álikvot részét alumínium tálak aljára pipettáztuk. Annak biztosítására, hogy a vegyszer a tálak alján egyenletesen oszoljon el, 0,01 t% földimogyoróolajat tartalmazó 1 ml acetont adtunk minden tálba. Miután az összes-oldattal és 64,3 liter vízzel mossuk. Minden egyes mosást úgy végzünk, hogy beadagoljuk a mosófolyadékot, a reaktor tartalmát összekeverjük, hagyjuk, hogy az elegy két fázisra váljon szét, majd a mosóoldatot kiszívatjuk a reaktorból. Miután mind a négy mosási lépést befejeztük, a reaktor tartalmát 50°C-ra melegítjük, és az oldószerelegyet csökkentett nyomáson lepároljuk addig, amíg a hűtőben már nem képződik kondenzátum. Végül nitrogénáramot buborékoltatunk át a viszszamaradó folyadékon 50°C-on, amíg az oldószerelegy utolsó nyomait is eltávolítjuk. A visszamaradó folyadékot kiszivatjuk a reaktorból és hagyjuk kristályosodni, összesen 40 kg terméket kapunk, ami 97,8 tömeg% cím szerinti vegyületet tartalmaz (az elméleti hozam 94,73%-a). A termék szerkezetét gázkromatográfiái összekapcsolt tömegspektrometer segítségével bizonyítottuk. A következő I. táblázat a találmány jellemző vegyületeit foglalja össze, amelyek a fentebb leírt módon állíthatók elő. Ezen vegyületek szerkezetét a fenti analitikai módszerekkel igazoltuk. .ázat Op. 6 r2 Y On 0 vagy n-' t-J4hg s 35-37 S 1,5610 u_C5illl s 1,5622 +• n t_: a j-ln * y 0 55-57 s 1,5650 t-°5Hll 0 1,5187 oldószer elpárolgott a tálakat 1—2 napos 50 25 darab nőstény házilegyet tartalmazó, köralapú, kartonpapírból készült kalitkába tettük. A kalitkát alul celofánnal, felül tül 1 - hálóval borítottuk, és mindegyikbe cukros vízzel átitatott vattát helyeztünk a legyek 55 táplálására. Az elhullást 48 óra elteltével állapítottuk meg. A vizsgált anyag mennyisége 100 pg/25 darab nőstény házilégytől lefelé változott. Az LD50-értékeket a II. táblázatban a „HF-C“ rovatban tüntettük fel 60 pg vizsgált anyag/25 nőstény házilégy értékekben. b) Gőzök hatása: A vizsgálandó vegyületeket acetonnal hígítottuk, és az oldószer alikvot részét alumínium tálak alján levő 65 55 mm-es szűrőpapír korongokra pipettáztuk. 4
