199648. lajstromszámú szabadalom • Öntözési eljárás a növényállományok öntözővíz adagjának és öntözési idejének megállapításával a víz- és energiatakarékosság figyelembevétele mellett

HU 199648 A A termesztési övezetekre jellemző főbb talajtípusokra a talaj- és domborzati viszo­nyok figyelembevétele mellett önmagában is­mert módszerekkel és eszközökkel, előnyö­sen fitotronban, megállapítjuk a köztermesz­tésbe kerülő vagy már köztermesztésben levő növényfaj (ok) ból vagy növényfajtádból vagy több növényfajból vagy növényfajtából áljó növényállomány (ok) biotechnikai ténye­zőit (k) a növényállomány (ok) egyes íeno­­fázisaiban különböző, előre megtervezett ag­rotechnikai szintekre (különböző tőszám, táp­anyagellátás, hőegységszám stb. mellett) kitűzött termésmennyiség és -minőség eléré­séhez, majd adott gazdaság(ok)ban szükség szerint felmérjük és regisztráljuk az öntözé­ses termesztésre, alkalmas területi egységek (egyazon növényállománnyal rendelkező ösz­­szefüggő termőterület, tábla) főbb termőhelyi adatait (pl. a tábla neve, nagysága stb.), adottságait (pl. talajtípusa(i), beállt évelő növényállomány(ok)nál faj- vagy fajtaössze­tétele, a talajok tápanyaggal való feltőltött­­sége, talajvízszint, domborzati viszonyuk stb.), a gazdaságok technikai feltételeit (pl. gép- és eszközrendszerét az öntözéshez). A növények kelésekor vagy évelő növé­nyekből álló ún. beállt növényállományok (pl. lucerna) esetén a nyugalmi időszak vé­gétől (a vegetáció sarjadásának a kezdetétől) önmagában ismert módon mérjük és regiszt­ráljuk az öntözni kívánt terület(ek)en a napi csapadék és a kijuttatott öntözővíz mennyisé­gét, a napi hőmérséklet alakulását, a napsü­téses órák számát, a 2 m/sec-nál nagyobb légmozgás(ok) időtartamát és intenzitását, szükség esetén csapadékhiányos téli időszak után a kelési-, évelő növényeknél a nyugal­mi időszak végén — sarjadáskor mindig-, az öntözési időszakban legalább egyszer mér­jük minden területi egység (tábla) talajának diszponibilis víztartalmát (DV), a szükséges­nél alacsonyabb diszponibilis víztartalmat (DV) az öntözési időszakban előre megha­tározott értékre (pl. kukoricánál: 150 mm/m középkötött vályogtalajon) fokozatosan beál­lítjuk, az öntözési időszakban a növényállo­mány számára szükséges öntözővíz igény (VI) nagyságát 1 — 15 napra, a VI,_I5=k*r-t képlet segítségével határozzuk meg, ahol k: biotechnikai tényező, amely adott fenofázis­­ra vagy időtartamra vonatkozóan adott talajtípuson, azonos összetételű növény­­állománynál azonos; t: számított napi középhőmérséklet; r: sugárzási viszonylatokat kifejező dimenzió nélküli tényező, amelyet az napsütéses órák száma ■ 100 r= —.......- ----------------­adott klímaövezetben mért évi csillagá­szati naps'ütéstartalom órákban és az öntözést ennek megfelelően végezzük. A találmány szerinti eljárást a következő pél­dával kívánjuk bemutatni. 3 Példa Üj, az öntözést különösen megháláló pro­­linfix típusú, a nagytőszámot tűrő, középéré­sű kukoricahibridet kívántuk köztermesztés­be vonni. Mint termelési rendszerirányító, felmértük, hogy hol és mekkora területen vol­tak meg a feltételei az új növényhibrid gaz­daságos termesztésének. A kiválasztott terü­leteken korábbról csak részleges vizsgálata­ink voltak, ezért részletesen felmértük és re­gisztráltuk a jellemző talajtípusokat, a dom­borzati és talajviszonyokat (pl. talajvízszint, vízzáró talajréteg felderítése stb.), a klima­tikus és mezoklimatikus viszonyokat azokon a területeken, ahol ezeket az adatokat nem ismertük. Meghatároztuk az adott területek főbb talajtípusaira, és ezeket tervezett külön­böző agrotechnikai szintekre az új kukorica­­hibriddel elérhető különböző termésnagyságo­kat. A természeti és technikai adottságokat tekintve a feltételeknek az új növényhibrid öntözéses termesztése szempontjából a III. és IV. hőegységzónában nyolc gazdaság (köz­tük A gazdaság) felelt meg. A nyolc gazda­ságban az öntözhető területek jellemző talaj­típusai: homokos vályog; középkötött vályog; agyag. Kísérletekkel 60 000, 70 000 és 80 000 tő/ /ha tőszámra számítva mindhárom jellemző talajtípusra a III. és IV. hőegységzónára jel­lemző hőközlés mellett megállapítottuk az új 'kukoricahibrid minden íenofázisára a bio­technikai tényezőket (k) úgy, hogy mértük a levélfelület-indexet (LAELeaf Area Index), az evapotraszspirációt (ET) és a napi közép­hőmérsékletet (t) úgy, hogy az r tényezőt az adott fenofázisra kiszámítottuk. Címerhányás előtt 70 000 tő/ha-ra vetít­ve középkötött vályog talajon r napfénysugár­zási tényező^ 0,2 evapotranszpirációs érték (ET): 4 mm napi középhőmérséklet (t): 20°C ET A k=----képlet alapján ebben a fenofázisban r-t az új kukoricahibridnek a biotechnikai ténye­zője (k): 4 k=-------- =1 0,2-20 A nedvességhiány-stressz terméscsökkentő hatása a kukoricára különösen a csődifferen­ciálódás, a címerezés, a csővirágzás és a te­jesérés fejlődési stádiumaiban különösen nagy. Például a címerezés és csővirágzás kö­zötti fejlődési stádiumban egy kéthetes ned­vességhiány akár 50%-os terméskiesést is jelenthet. Ezért nagyon fontos nemcsak a ki­juttatandó víz mennyiségének, hanem az ide­jének a megállapítása is. A biotechnikai tényezők (k) ismeretében felmértük és regisztráltuk az adott gazda­ságokban az öntözésre alkalmas területi egy-4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents