199648. lajstromszámú szabadalom • Öntözési eljárás a növényállományok öntözővíz adagjának és öntözési idejének megállapításával a víz- és energiatakarékosság figyelembevétele mellett
HU 199648 A ségek (egyazon növényállománnyal rendelkező összefüggő termőterület, tábla) főbb termőhelyi adatait, a táblák nevét, nagyságát, stb.), adottságait (talajtípusok, talajok tápanyaggal való feltöltöttsége, domborzati viszonyok, mezoklíma stb.). A mezoklimatikus és egyéb adottságokat (pl. kedvező harvest index, közgazdasági viszonyok, műtrágyázás, stb.) figyelembe véve a gazdaságosan előállítható tervezett termésnagyság a IV. hőegységzónában levő A gazdaság G/4-es 200 ha-os tábláján: 10 t/ha; a talajtípusa: középkötött vályog. A kukorica kezelésekor önmagában ismert módszerekkel megmértük mindegyik, az új kukoricahibriddel bevetett területi egységen (így a G/4 táblán is) a diszponibilis víztartalmat (DV), mert a télen kevés csapadék esett. Ezt a méréssorozatot a terményidő folyamán, júliusban még egyszer elvégeztük. A keléskor mért diszponibilis víztartalom (DV): 80 mm/m. Július 23-án mért diszponibilis víztartalom (DV): 120 mm/m Július 24-én hullott csapadék: 2 mm Július 24-én mért napi középhőmérséklet: 22,6°C július 24-én mért napsütéses órák száma: 9,7 óra Csillagászati napsütéstartalom évente: Magyarországon 4473,2 óra, Dél-Franciaországban (Toulon környékén) 4403,6 óra. A napfény sugárzási viszonyokat kifejező dimenzió nélküli tényező (r): 0,217 az napsütéses órák száma • 100 r | napz= == csillagászati napsütéstartalom évente képlet alapján: 9,7-100 r=---------=0,21-68 äsO,217 4473,2 A számított napi vízigény július 24-ére: 4,2 mm/nap, a VI=k-r-t képlet alapján: VI=0,85-0,217-22,6=4,168^4,2 mm/nap. Július 23-án mért DV közti különbség: 6 mm/ / m Július 24-én lehullott csapadék és számított napi vízigény összesen 6,2 mm/m. Esőztető öntözésnél + 20% párolgási veszteséget számítunk: 0,84 mm Július 25-én kijuttatandó víz: 6,2 mm+ +0,84 mm - 7 mm Július 25-én a számított DV: 120,2 mm/m 5 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. öntözési eljárás növényállományok öntözővíz-adagjának és öntözési időpontjának megállapításával a víz- és energiatakarékosság figyelembevétele mellett, amely során kísérletekben megmérjük az eljárással termeszteni kívánt adott-növényfaj (ok) ból vagy növényfajtádból álló — növényállomány fontosabb ökológiai igényeit (hő-, víz-, talaj-, tápanyagigény stb.), a termesztés során rendszeresen mérjük ezen igények közül a növényállomány termésmennyiséget és -minőséget befolyásoló és naponta változó környezeti paramétereket (napi középhőmérsékletet, lehullott napi csapadékot stb.), azzal jellemezve, hogy a termesztési övezet (ek) re jellemző főbb talajtípusokra a talaj- és domborzati viszonyok figyelembevétele mellett önmagában ismert módszerekkel előkísérletekben, előnyösen fitotronban, megállapítjuk a köztermesztésbe kerülő vagy már köztermesztésben levő növényfaj (ok)ból vagy növényfajtádból vagy több növényfajból vagy növényfajtából álló növényállomány(ok) biotechnikai tényezőit (k) növényállomány (ok) egyes fenofázisaiban különböző, előre megtervezett agrotechnikai szintekre (különböző tőszám, tápanyagellátás, hőegységszáma stb. mellett) kitűzött termésmennyiség és -minőség eléréséhez, majd adott gazdaság(ok)ban szükség szerint felmérjük és regisztráljuk az öntözéses termesztésre alkalmas területi egységek (egyazon növényállománnyal rendelkező összefüggő termőterület, tábla) főbb termőhelyi adatait, adottságait (talajtípusok, beállt évelő növényállományoknál faj és/vagy fajtaösszetétel, a talajok tápanyaggal való feltöltöttsége, talajvízszint, domborzati viszonyok, mezőklíma, stb.) a gazdaság(ok) technikai feltételeit (gép- és eszközrendszer az öntözéshez), majd a növények kelésekor vagy évelő növényekből álló ün. beállt növényállományok (pl. lucerna) esetén a nyugalmi időszak végétől (a vegetáció sarjadásának a kezdetétől) önmagában ismert módon mérjük és regisztráljuk az öntözni kívánt terület(ek)en a napi csapadék és a kijuttatott öntözővíz mennyiségét, mérési adatok alapján a napi hőmérséklet alakulását, a napsütéses órák számát, a 2 m/sec-nál nagyobb légmozgás idejét és intenzitását, szükség esetén, csapadékhiányos téli időszak után a kelési —, évelő növényeknél a nyugalmi időszak végén (sarjadáskor) mindig, az öntözési időszakban legalább egyszer mérjük minden területi egység (tábla) talajának diszponibilis víztartalmát (DV), szükségesnél alacsonyabb diszponibilis víztartalmat (DV) az öntözési időszakban előre meghatározott értékre (kukoricánál: 150 mm/m középkötött vályogtalajon) fokozatosan beállítjuk, az öntözési időszakban a növényállomány számára szükséges öntözővíz igény (VI) nagyságát 1— 15 napra a VI,-,5nap==k ■ r • t képlet segítségével határozzuk meg, ahol k: biotechnikai tényező t: számított napi középhőmérséklet r: sugárzási viszonyokat kifejező dimenzió nélküli tényező, amelyet 1 —15 napra az 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
