199648. lajstromszámú szabadalom • Öntözési eljárás a növényállományok öntözővíz adagjának és öntözési idejének megállapításával a víz- és energiatakarékosság figyelembevétele mellett
HU 199648 A A találmány tárgya öntözési eljárás növényállományok öntözővíz adagjának és öntözési idejének megállapításával a víz- és energiatakarékosság figyelembe vétele mellett. Az öntözés alapvető célja az, hogy a víz hiánya ne korlátozza az adott növényállomány teljesítményét. Például kukoricát olyan helyen is termesztenek, ahol az évi csapadék 200— 250 mm. A kukorica gyökerei ugyanis 200— 250 cm mélységből is képesek felvenni a vizet. De ilyen vízgazdálkodási feltételek mellett a betakarítható termés nagysága is behatárolt öntözés nélkül. A tudományos elemzések és a gyakorlati tapasztalatok azt is igazolják, hogy az öntözéshez szükséges műszaki berendezések és a hagyományos öntözési gyakorlat önmagukban nem biztosítják az öntözés hatékonyságának a növelését: a termésátlagok emelkedését, a magasabb minőséget. Ehhez szükség van az adott növényállomány az ökológiai tényezőktől — talajtípus, termőhely mezoklímája, stb. — függő adott időpontban szükséges vízigényének az ismeretére, amit a rendelkezésre álló műszaki eszközökkel kell biztosítani. öntözéssel már a történelmi idő előtti emberek is foglalkoztak. Az öntözés módjának és idejének a megállapítása egészen napjainkig empirikusan, tapasztalati úton történt. A meteorológia tudományának a kialakulásával közel egyidőben kezdődtek azok a tudományos vizsgálatok, amelyek arra a kérdésre próbáltak választ adni, hogy bizonyos növényeket hogyan, mikor és mennyi vízzel célszerű öntözni. A talajnedvesség mérése alapján már prognózisokat állítottak fel. Később egyéb meteorológiai tényezőket is megpróbáltak számba venni. Mégsem voltak jól használhatók az így kapott megfigyelési eredmények. Ugyanis pontszerű mérésekből lehetetlen sok száz hektáros terület valós vízháztartási állapotára a gyakorlatban is jól felhasználható — és később a gyakorlat által is igazolt — adatokat közölni. A nagyobb termelékenység, a nagyobb termésátlagok, a minőségi követelmények fokozottabb előtérbe kerülése a termelési költségek növekedésével járt. Ezért egyre fontosabb lett a termelést befolyásoló bizonytalansági, elsősorban ökológiai tényezők szerepének csökkentése, és ha lehetőség volt rá, kikapcsolása. A szárazföldi növénytermesztési technológiáknál ilyen — a termés nagyságát és minőségét meghatározó, de az ember által befolyásolható egyik fontos ökológiai tényező a növények vízigényének a biztosítása térben, időben és mennyiségben. Ismertek olyan öntözési eljárások, amelyek olyan — korábbi tapasztalatra épülő — előre meghatározott időprogram alapján öntöznek előre meghatározott vízadagokat, amelyek csupán a növény fejlődési fázisaihoz igazítják az öntözést. Ezek nem, vagy alig veszik figyelembe a klímaviszonyok, pl. a hőmérséklet stb. változását. 1 Vannak olyan eljárások, amelyek a növény vízszükségletét csak közvetve veszik figyelembe. Ezek az eljárások a talaj-vízháztartás egyensúlyának a biztosítására törekednek. A 186648 lajstromszámú HU szabadalmi bejelentés arra a felismerésre épít, hogy a talajnedvesség és az esőmennyiség érzékelésén túl mérni kell a csapadék időtartamát és intenzitását. A kapott adatok kiértékelése után, az eredménytől függően szabályozzák az öntözést. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amellyel a növényállomány öntözővízadagját és a vízadag kijuttatásának az idejét is meg tudjuk határozni a növényállományt alkotó fajok vagy fajták, talaj- és mezoklimatikus viszonyok függvényében. A termelőhelyek adottságaitól, a felhasznált növényfajoktól-növényfajtáktól, az alkalmazott termesztési technológiától — annak elméleti helyességétől és gyakorlati megvalósításától —, az időjárási viszonyoktól stb. függően a begyűjtött termés mennyisége és minősége évjáratonként is rendkívüli változatosságot mutat az öntözés nélküli növénytermesztésben. Közel hasonló adottságok esetén öntözés mellett ez az évjáratonkénti különbség korántsem mutat ez előzőekhez hasonló szélsőséges értékeket. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az öntözés idejét, a kijuttatandó öntözővíz adagot mindig az adott helyre, adott talajtani, klimatológiai és technológiai adottságokhoz az öntözésre alkalmas kiválasztott növényfajokból-növényfajtákból álló növényekhez igazítva kell megállapítani. Az agrotechnikai eljárások rendszerébe az öntözést úgy kell beillesztenünk, hogy az gazdaságos legyen: biztosítsa az adott összetételű növényállomány számára a megfelelő termésnagyság és -minőség megtermelését. Több mint 10 éves kísérleteink során azt kutattuk, hogy egyrészt egzakt mérési eredményekre alapozva elsősorban mely környezeti és biológiai tényezőket kell figyelembe venni növényállományok öntözővíz igényének a megállapításául, másrészt a fenti tényezők közül melyek azok, amelyek — összefüggésben egymással — alkalmasak az öntözővíz igény folyamatos előrejelzésére. A találmány tehát öntözési eljárás növényállományok öntözővíz-adagjának és öntözési időpontjának megállapításával a víz- és energiatakarékosság figyelembe vétele mellett. Kísérletekben megmérjük az eljárással termeszteni kívánt adott növényfaj (ok)ból vagy növényfajtá(k)ból álló növényállomány fontosabb ökológiai igényeit (pl. hő-, víz-, talaj-, tápanyagigény stb.), a termesztés során rendszeresen mérjük ezen igények közül a növényállomány termésmennyiséget és -minőséget befolyásoló és naponta változó, általunk lényegesnek tartott környezeti paramétereket (pl. napi középhőmérséklet, lehullott napi csapadék, stb.) 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
