199617. lajstromszámú szabadalom • Szárítóberendezés
HU 199617 B A találmány szárítóberendezés, főként gyógy- és fűszernövények szárítására, amelynek lényegében vízszintes elrendezésű forgatható szárítódobja, fűtőegysége, meleg levegőt szállító nyomóventilátora, valamint adagolórendszere van. Mezőgazdasági termények, pl. gabona, zöldtakarmány, szeletelt zöldségek és gyümölcsök, stb. szárítására ismertek különféle szárítóberendezések, pl. forgódobos szárítók (Maltry-Pötke-Schneider: Landwirtschaftliche Trocknungstechnik, p. 304, Veb Verlag Technik, Berlin, 1963.). Ezek lényege, hogy a szárítandó terményt egy csőszerű dob egyik végén beadagolják, a dobon forgatás közben végigvezetik, és a másik végén szárazon kinyerik. A dobon a termény haladási irányával azonos vagy — ellenáramú szárítók esetében — ellentétes irányban szárítóközeget: meleg levegőt vagy gázt vezetnek át. A dob belsejében a termény haladását, valamint keveredését elősegítő elemek, bordák, szárnyak, esetleg csigák lehetnek elhelyezve. Ezek a szárítóberendezések folyamatos üzeműek, tehát a teljes szárításnak meg kell történnie, miközben a termény a dob hosszán végighalad. Ennek érdekében — minthogy a dob hossza korlátlanul nem növelhető — viszonylag magas hőmérséklettartományokat alkalmaznak, melyek — a szárítandó terményfajtától is függően — a 300—800°C-t is elérhetik. Gyógy- és fűszernövényeket kíméletesen, alacsony hőfokon szükséges szárítani, mivel az ezekben lévő értékes hatóanyagok magas hőmérsékleten gyorsan elbomlanak, illetve a fűszernövények aroma anyagai eltávoznak. Gyógynövényeknél például a szárítás első fázisában kb. 30°C, később maximum 60°C hőmérséklet alkalmazható, ebből kifolyólag a szükséges szárítási idő mintegy 20—24 óra. Ilyen szárítást folyamatos üzemű szárítóberendezésben nem lehet megvalósítani; a jelenleg ismert legkorszerűbb módszer szerint a szárítandó terményt légáteresztő padozatra terelik, majd a szükséges hőfokú levegő átfúvásával szárítják. E módszer hátránya, hogy szárítás közben a termény nem keveredik, a száradás nem egyenletes, a beltartalmi veszteség nagy. Ezt a hátrányt csak a termény kézi (villával történő) átkeverésével lehet kiküszöbölni, ami azonban nehézkes, korszerűtlen, esetenként lehetetlenné teszi a levegő egyenletes áramlását az egyenetlen keverés, ill. a termény taposása miatt. Ez a módszer nagy helyigényű, alacsony hatékonyságú, a termény elterítése, majd szárítás utáni összegyűjtése nehézkes, munkaigényes, nehezen gépesíthető. A találmány célja olyan szárítóberendezés létrehozása főként gyógy- és fűszernövények szárításához, amelynél a kíméletes, alacsony hőfokú szárítás célszerűen szakaszosan olyan gépesíthető módszerrel oldható meg, amely megfelelő teljesítmény mellett biztosítja a termény szárítás közbeni keverését, a gépe1 sített töltést és ürítést, valamint az egyenletes szárítást. Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy ha az adott célra olyan szakaszos üzemű forgatható szárítódobot alkalmazunk, amelynél a szárítóközeg bevezetése a dob álló helyzetében történik, elérhétjük a termény szárítás közbeni forgatását, átkeverését, ugyanakkor a termény a tökéletes szárításhoz elegendő hosszú ideig tartózkodhat a szárítóberendezésben. A kitűzött célt tehát a találmány értelmében a bevezetőben leírt olyan szárítóberendezéssel érjük el, amelynek lényege, hogy a szárítódob palástja a dob közel teljes hosszában tömör palástrészből és légáteresztő, célszerűen perforált palástrészből áll, a tömör palástrészben légáteresztő elemmel, például perforált lemezzel fedett légbefúvó nyílás, a perforált palástrészen pedig ugyancsak légáteresztő elemmel, célszerűen perforált zárólemezzel fedhető etetőnyílás van kialakítva. Egy előnyös találmányi ismérv szerint a légbefúvó nyíláshoz a nyomóventilátorral összekapcsolt légcsatorna van oldható módon csatlakoztatva. Az adagolórendszer a szárítódob fölött elrendezett, oldalt terelőlappal ellátott meztelen csigából áll. Célszerű, ha mind a légbefúvó nyílás, mind az etetőnyílás lényegében a palást teljes hosszában húzódik. A találmány szerint előnyös, ha a zárólemez küllős elemek útján a szárítódob tengelyével van összekapcsolva, és a dobpalást körüli elfordulása ütközőkkel van korlátozva. A találmányt az alábbiakban a csatolt rajzok alapján, kiviteli példák kapcsán ismertetjük részletesen. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti szárítóberendezés vázlatos oldalnézete; a 2. ábra az 1. ábrán feltüntetett A-A síkban vett keresztmetszet; a 3. ábra az 1. ábra szerinti berendezés B nyíl irányában tekintett oldalnézete; és a 4. ábra a találmány szerinti szárítóberendezés felülnézetét mutatja. Amint az 1. ábrából kitűnik, a találmány szerinti szárítóberendezésnek 1 szárítódobja, 14 garatból és 17 meztelen csigából álló etetőberendezése, 18 nyomóventilátorra kapcsolt 11 légcsatornája, valamint 20 meghajtóegysége van. A 2. ábra szerinti keresztmetszeten jól látható, hogy az 1 szárítódobnak 2 etetőnyílása van, amely perforált 5 zárólemezzel takarható. Felette helyezkedik el az etetőberendezés, amely a szárítódobtól függetlenül valamilyen ismert (nem ábrázolt) módon van megtámasztva, pl. egy különálló állvány segitségével. Az etetőberendezéshez kétoldalt a 17 csigától lefelé nyúló, előnyösen flexibilis 13 terelőlapok vannak csatlakoztatva. Az 1 szárítódob palástja 21 tömör palástrészből és 22 perforált palástrészből áll. Végül az 1 szárítódobon a palást teljes hosszában végighúzódó 3 légbefúvó nyílás is van, amely 4 perforált lemezzel van ellátva. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
