199494. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szacharidok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

3 HU 199494 B 4 A reakcióvázlaton TBDMS = terc-butil-di­­metil-sziiilcsoport. A (IV) általános képletű vegyületeket a [B], [C] és [D] reakcióvázlatok szerint ál­lítjuk elő, amelyeknél a szemléltetett reakció­ban részt nem vevő hidroxilcsoportok meg­felelő védett formában lehetnek. A reakció­­vázlatokon szereplő ‘szubsztituensek a követ­kező jelentésüek: R, R’ védőcsoportok, R5 egymástól függetlenül mindegyik azonos jelentésű, mint R,, R2, R3 és R«. Ac acetilcsoport, TBDMS terc-butil-dimetil-szililcsoport. A (IVa) általános képletű vegyületeket a [B] reakcióvázlat szerint, a (IVb) általános képletű vegyületeket a [C] reakcióvázlat sze­rint és a (IVc) általános képletű vegyülete­ket a [D] reakcióvázlat szerint állítjuk elő. Amennyiben valamely speciális kiindulási anyag előállítását nem írjuk le egyedileg, úgy az ismert vegyület vagy a szokásos mó­don vagy a példákban leírtakhoz hasonló el­járásokkal előállítható. Az (I) általános képletű vegyületek far­makológiái hatásokkal rendelkeznek, s így mint gyógyszerek alkalmazhatók. A fenti ve­gyületek előnyös hatással vannak a nem­­-specifikus mikróbaellenes rezisztenciára. Ezt a hatást az alábbi kísérletek szemléltetik. 1. Endotoxinos aktivitás meghatározása li­­mulus amőbocita-lizátum tesztben Az endotoxin katalizálja egy proenzim aktiválását limulus-amőbocita lizátumban. A p-nitro-anilin lehasadását mérjük egy színte­len szubsztrátumból.. Ennek a lehasadásnak a mértékét fotometriásan állapítjuk meg. Az összefüggés az abszorpció és az endotoxin­­-koncentráció (illetve analógiásán az endo­­toxin-aktivítás) között 0,01—0,1 ng/ml endo­toxin tartományban lineáris (egy standard endotoxin abszorpció értékeivel összehasonlít­va). A pirogén anyagoktól mentes steril, két­szer desztillált vízben feloldott mindegyik mintából 1:10 higítási sorozatot készítünk és készítünk egy vakpróbát. 100 pl kísérleti mintát vagy referencia standard mintát vagy vakpróbát reagáltatunk 100 pl limulus-amő­bocita lizátummal. A reakciókeveréket 10 per­cig 37°C-on inkubáljuk, majd 200 pl szub­­sztrátummal reagáltatjuk, további 3 percig inkubáljuk, és a .reakciót 200 pl 50%-os ecet­savval leállítjuk. A mintát megkeverjük és az abszorpciót spektrofotométer 405 nm-en mérjük, levonva belőle a háttérértéket. A min­ta endotoxin-tartalmát (az endotoxin aktivi­tását) lineáris regressziós analízissel szá­mítjuk ki, a standard endotoxin értékeivel. 2. Endotoxin-sokk előidézése egérben A kísérlet abból áll, hogy endotoxin sok­kot vagy más, halált okozó hasonló klinikai állapotot idézünk elő LPS-analóg anyagokkal (LPS=lipopoliszacharid), galaktózaminnal (GalN) szenzibilizált egerekben. Csoportonként 6 darab, hím C57 bl egér­nek i.p. beadunk egyidejűleg 8 mg galaktóz­­amint 0,5 ml foszfáttal pufferolt sóoldatban (PBS) oldva és Salmonella abortus equi-ből (SIGMA) származó 0,1 pg lipopoliszacha­­ridot (LPS) 0,2 ml fiziológiás sóoldatban old­va. Ez a kezelés 6—12 órán belül valamennyi állatott megöli. [C.Galanos és munkatársai: Proc.Natl.Acad.Sci., USA 76, 5939—5943 (1979)]. A standard kezelésben az LPS he­lyett a kísérleti anyagokat adjuk be egyszer, különböző dózisokban, egyidejűleg a galak­tózaminnal; vagy pedig parenterálisan vagy orálisan a galaktózaminnal végzett kezelés előtt vagy után. Az eredményeket úgy érté­keljük ki, hogy összehasonlítjuk a legkisebb dózisokat, amelyek egy csoport valamennyi állatára halálosak; vagy az LDS0-értékeket Spearman-Karber módszerével számítjuk ki. 3. Mikróbás szeptikémia neutropéniás ege­rekben Ez a modell lehetővé teszi az immunválasz anyagfüggő növekedésének a meghatározá­sát mikróbásan fertőzött neutropéniás ege­rekben. Neutropénia előidézésére 20 darab nőstény B6D2F,-egérből álló csoportoknak beadunk egyszer s.c. 200 mg/kg testtömeg ciklofoszfamidot 0,2 ml desztillált vízben fel­oldva a 0. napon. A harmadik napon a kísér­leti anyagot beadjuk parenterálisan, elsősor­ban i.p. vagy orálisan, amennyiben lehetséges fiziológiás nátrium-klorid-oldatban oldva vagy más módon feloldva (0,3 ml). A fertő­zés a 4. napon történik, a szóbanforgó ino­­kulum i.v. beadásával 0,2 ml térfogatban (csíraszám például: Pseudomonas aerugino­­sa/egér A12:1X102 * * 5; E.coli A120:2X106; Staph, aureus Al 13:1X106; Candida albicans A124: :1X104). A kísérleti állatokat a fertőzést kö­vető 10. napig megfigyeljük, és elpusztulá­sukat naponta feljegyezzük. A kontroll vagy standard egerek fertőzésével kapcsolatban a következő paramétereket számítjuk ki: a) átlagos túlélési idő, b) túlélési arágy. Az (I) általános képletű vegyületekkel kezelt állatok jelentősen jobb túlélési időket és túlélési arányokat mutatnak, mint a keze­letlen kontrollok, Gram-negativ baktériumok­kal (például Pseudomonas és E.coli) vég­zett kísérleti fertőzéseknél, valamint Gram­­-pozitiv baktériumokkal (például Staph.aure­us) vagy élesztőkkel (például Candida albi­cans) végzett fertőzéseknél parenterálisan beadás után. 4. Humán vér-neutrofil oxidációs meta­­bolizmusának aktiválása Legalább 95% tisztaságú neutrofileket egy találmány szerinti vegyülettel három kü­lönböző koncentrációban 1—2 órán át 37°C-on inkubálunk. Ezután mérjük a sejtekből fel­szabaduló szuperoxid-anionokat, mint az akti­3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents