199494. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szacharidok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
hu iyy494 B 2 A találmány tárgya eljárás új szacharidok és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására. A találmány az (I) általános képletű új vegyületek és bázisokkal alkotott sóik előállítására vonatkozik; a képletben R,, R2, R3 és R414 szénatomos alkanoilcsoport, amely adott esetben hidroxilcsoporttal vagy 14 szénatomos alkanoiloxicsoporttal monoszubsztituált, W, X, Y és Z egymástól függetlenül oxigénatom vagy iminocsoport, azzal a feltétellel, hogy ha Z és X iminocsoport és W és Y oxigénatom, akkor R|t R2, R3 és R4 jelentése más, mint azonosan (R)-3- -hidroxi-tetradekanoilcsoport. A találmány szerint az (I) általános képletü vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy egy (II) általános képletű vegyületet — a képletben R3, R4i W és Z a fenti jelentésűek, és U uridilcsoport — enzimatikusan kondenzálunk egy (III) általános képletű vegyülettel — a képletben X és Y a fenti jelentésűek, R”, és R”2 jelentése azonos R, és R2 fenti jelentésével —, és a kapott vegyületet szabad alakban vagy bázissal alkotott sójaként izoláljuk. Az enzimatikus kondenzációt pufferolt rendszerben, például 7 pH-értékű trisz-pufferben végezzük. A reakciót végezhetjük szobahőfokon vagy magasabb, például 30°C hőmérsékleten. Enzim-extraktumként Gram-negativ baktériumokból, például E.coli törzsekből előállított készítményt, előnyösen lipid-A-szintázt használhatunk [Raetz, J. Biol. Chem. 259 4852 (1984)]. Előnyösek azok a törzsek, amelyeknél genetikai manipulációval a szükséges enzim fokozott termelését idéztük elő. A találmány szerinti eljárással előállított termékeket a reakciókeverékből izoláljuk és kívánt esetben ismert eljárások szerint tisztítjuk. Az (I) általános képletű vegyületek előfordulhatnak szabad formában vagy — ahol ez célszerű — só formájában. A vegyületek szabad formái a szokásos módon sóformákká alakíthatók és fordítva. A 3-helyzetű szénatom konfigurációja (R) vagy (S) lehet. így R,, R2, R3 és R4 az (I) általános képletű vegyületben jelen lehetnek a királis, (R), (S) vagy racémformában. Ugyanez vonatkozik a (II), (III) és (IV) általános képletű vegyületekre is. A konfiguráció a találmány szerinti eljárás alatt változatlan marad, vagyis ha egy (R), (S) vagy racém formájú vegyületet használunk kiindulási anyagként, akkor a megfelelő (R), (S), illetve racém végterméket kapjuk. Az (I) általános képletű vegyületeket előnyösen bázisokkal képzett sók alakjában állítjuk elő. A vegyületek vízoldhatóságának növelésére előnyösen hidrofil bázisos vegyületeket, például trisz(hidroxi-metil)-amino-metánt vagy L-lizint használunk. A (II) általános képletű vegyületeket ismert módon előállíthatjuk úgy, hogy egy (III) 1 2 általános képletű vegyületet aktivált uridin-5’-monofoszfáttal reagáltatunk. Újak azok a (III) általános képletű vegyületek, amelyek képletében: a) Y oxigénatom és X iminocsoport, azzal a feltétellel, hogy ha R|” (R)-3-hidroxi-tetradekanoilcsoport, akkor R2” más, mint (R)-3-hidroxi-tetradekanoilcsoport, b) Y iminocsoport és X oxigénatom, A (III) általános képletű kiindulási vegyületeket a következő eljárásokkal állíthatjuk elő: a) A (Illa) általános képletű vegyületek előállítására, amelyek képletében R,” és R2” a fenti jelentésűek és X’ vagy Y’ oxigénatom vagy Y’ iminocsoport és X’ oxigénatom, egy (IV) általános képletű vegyületben — a képletben R,” és R2” és Y’ a fenti jelentésűek és R védőcsoport — a nem védett hidroxilcsoportot védett foszfát-észtercsoporttá alakítjuk; vagy b) a (Illb) általános képletű vegyületek előállítására, amelyek képletében R,” és R2” a fenti jelentésűek, egy megfelelő (lile) általános képletű vegyületet — a képletben R2” és R a fenti jelentésűek és R’ védőcsoport — acilezünk, majd a védőcsoportokat eltávolítjuk. Az a) szerinti eljárást végezhetjük úgy, hogy a (IV) általános képletű vegyületet iners oldószerben, például ciklusos éterben, így tetrahidrofuránban feloldjuk és alacsony hőmérsékleten, például —70°C-on, alifás szénhidrogénben, így hexánban butil-litiummal reagáltatjuk, majd dibenzil-foszfor-kloridátot adunk hozzá. A terméket a reakciókeverékből eltávolítjuk és kívánt esetben ismert módon tisztítjuk. A foszfátcsoport szabad hidroxicsoportjait például benzilcsoporttal megvédjük. A védőcsoportok lehasítását ugyancsak ismert módon végezzük. így például egy védőcsoportot lehasíthatjuk a szokásos módon savas körülmények között, például vizes savval (ioncserélővel) vagy hidrogénezéssel. A b) eljárás szerint egy (lile) általános képletű vegyületet iners oldószerben, például szénhidrogénben, így metilén-dikloridban, egy acilezőszerrel együtt feloldunk, célszerűen diciklohexil-karbodiimidet és 4-dimetil-amino-piridint adunk az oldathoz, a reakciót alacsony hőmérsékleten, például körülbelül 4°C- on végezve. A terméket a reakciókeverékből izoláljuk és kívánt esetben ismert módon tisztítjuk. Ezután a jelenlévő védőcsoportokat ismert módon lehasítjuk. Védőcsoportként bármely, a szacharid-kémiában általában alkalmazott védőcsoport használható. így például a két R szubsztituens lehet együtt benzilidén- vagy izopropilidéncsoport. A foszfátcsoport védőcsoportjai is az ismert védőcsoportok lehetnek, például benzilcsoportok. A (lile) általános képletű vegyületek újak és az [A] reakcióvázlat szerint állíthatók elő. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
