199489. lajstromszámú szabadalom • S-aralkil-tritiofoszfonát-származékokat tartalmazó inszekticid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

HU 199489 B A találmány S-aralkil-tritiofoszfonát-szár­­mazékokat tartalmazó inszekticid készítmé­nyekre és a hatóanyagok előállítására szol­gáló eljárásra vonatkozik. Az irodalomból számos szerves foszfor­­-vegyületet tartalmazó inszekticid készítmény ismert, beleértve az olyan vegyületeket is, amelyekben a foszforatomhoz metilén-tio-cso­­porton keresztül kapcsolódik a funkciós cso­port. így például a 3 890 410 számú USA szabadalmi leírás olyan tritiofoszfonát-szár­­mazékokat ismertet, amelyekben a foszfor­­atomhoz metilén-tio-csoporton keresztül alkil­­-tio-, alkinil-, ciano- vagy N-alkil-karbamoil­­-csoport kapcsolódik. Az 1 906 954 számú NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat S-(2- -fenetil) -monotio- és tiono-tio-foszfonát inszek­ticid hatóanyagokat ismertet. A 3 209 020 szá­mú USA szabadalmi leírásból inszekticid ha­tású tritio- és tiono-tiofoszfonátok váltak is­mertté. A találmány szerinti készítmények ható­anyagaként alkalmazott S-aralkil-tritiofosz­­fonát-származékok az (I) általános képletnek felelnek meg. Ebben a képletben R, jelentése 1—3 szénatomos alkilcsoport; R2 jelentése 3—6 szénatomos alkilcsoport; R3 hidrogénatom, halogénatom, trifluor - -metil-csoport, 1—4 szénatomos alkil­csoport, 1—4 szénatomos alkoxicsoport, fenoxi-, ciano-. vagy nitrocsoport vagy 2—5 szénatomos karboalkoxi-csoport; n értéke 1—5 szám és-A- jelentése-CH-általános képletű csoport, amelyben R4 hidrogénatom, 1—4 szénatomos alkil­csoport vagy -CH2Y általános képletű csoport; és Y halogénatom. A találmány szerinti inszekticid készítmé­nyek az (I) általános képletű S-aralkil-tri­­tiofoszfonát származékokat megfelelő vivő­­és/vagy adalékanyagokkal együtt tartalmaz­zák. A „halogénatom“ megjelölés klór-, bróm-, fluor- és jódatomra vonatkozik. Az előnyös halogénatom a klór-, bróm- és a fluoratom lehet. R, előnyösen metil- vagy etilcsoport, R2 előnyösen valamely elágazó láncú alkil­csoport, és főképpen olyan elágazó láncú alkil­csoport, amelynél az elágazás az alfa- vagy a béta-szénatomon van, így a szek-butil- vagy a terc-butil-csoport. A fenilgyűrűn a szubszti­­tuensek a lehetséges öt helyzet közül egyet vagy többet foglalhatnak el. Előnyösen n érté­ke 1,2 vagy 3 szám. Az A csoport például meti­­ién-, 1,1-etilén- vagy 2-halogén-1,1-etilén-cso­port lehet. Legelőnyösebben A jelentése meti­­léncsoport és a vegyületek az S-(helyettesí­tett) benzil-tritiofoszfonátok. Az itt használt „inszekt“ megjelölést tág értelemben alkalmazzuk. Ez a megjelölés tá-1 2 gabb értelemben értendő annál, amit a bioló­giai fogalom takar és az Insecta (rovarok) osztályán kívül vonatkozik az atkafélékre, pókfélékre, kullancsokra és hasonlókra, külö­nösen az atkákra. A találmány szerinti inszekticid készítmé­nyek sikeresen használhatók számos rovar­fajta ellen, különösen jó hatást mutatnak az atkák és tetvek irtására, de jól alkalmazhatók lepkék és férgek ellen is. Az (I) általános képletnek megfelelő S­­-aralkil-tritiofoszfonát-származékokat egy két­­lépéses eljárással állíthatjuk elő. Az első lépésben a megfelelő alkil-tiono­­foszfin-szulfidot két egyenértéknyi kívánt merkaptánnal reagáltatjuk valamely bázis je­lenlétében és egy tiosavsót állítunk elő. A folyamatot az (1) egyenlet mutatja. A második lépésben a tiosavsót a megfelelő aralkil-halogeniddel reagáltatjuk. Ezt a lépést a (2) egyenlet szemlélteti. Ezekben a képle­tekben A, R,, R2, R3 és n jelentése az előzőek­ben megadottakkal egyezik. Az (1) egyenlet szerinti reakciónál hasz­nált kiindulási szulfidokat például P. E. Ne­­wallis et al. által a Journal of Organic Che­mistry, 1962, Vol.27, p. 3829. irodalmi helyen ismertetett módon állíthatjuk elő. Az (1) egyenlet szerinti reakciót előnyösen —40°C-tól 150°C-ig terjedő hőmérséklettarto­mányban, elsősorban 0—70°C-on, valamely szerves oldószerben, bázis, előnyösen tercier amin jelenlétében vitelezzük ki. Alkalmas oldó­szerek ennél a reakciónál aromás szénhidro­gének, így benzol vagy toluol, éterek, így dietiléter vagy tetrahidrofurán és ketonok, így aceton lehetnek. Megfelelő tercier aminokként a trietil-amin, dimetil-anilin, dietil-anilin és piridin jöhetnek számításba. Szervetlen bá­zisokat, így nátrium-hidroxidot, szintén hasz­nálhatunk ennél a lépésnél, de kevésbé előnyö­sek, mivel a keletkező sók csak kis mértékben oldódnak az alkalmazott oldószerekben. Mi­vel a reakció exoterm, a bázist előnyösen cseppenként adagoljuk abban az esetben, ha laboratóriumi körülmények között dolgozunk. A terméket úgy különítjük el, hogy az oldó­szert lepároljuk. A (2) egyenlet szerinti reakciót az első egyenlet szerinti reakciónál megadott szerves oldószerben vitelezzük ki 20°C-tól 130°C-ig terjedő hőmérséklettartományban, előnyösen 20—70°C-on. Az alkil-halogenid klorid vagy bromid le­het. A terméket úgy különítjük el, hogy a kicsapódott sót eltávolítjuk, ezt követően az oldószert lepároljuk és a maradékot kromatog­ráfiásan vagy desztillációs úton tisztítjuk. A hatóanyagok előállítását a következő példákon mutatjuk be részletesen. 1. példa S-szek-butil-S-(2-bróm-benzii)-etil-foszfo­notritioát előállítása (14. számú vegyület) (a) 30 g (0,121 mól) etil-tionofoszfin­­-szulfid 175 ml tetrahidrofuránnal készített 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents