199471. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzált diazepinonok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

HU 199471 B 6 dószerként N,N-dimetil-formamidot alkalmaz­va, csontszenes palládium-katalizátor jelen­létében, 70 és 110°C közötti hőmérsékleten, vagy trietil-ammónium-formiáttal, felesleg­ben vett trietil-amin és csontszenes palládi­umkatalizátor, vagy palládium-acetát és tri­­aril-foszfinek, például trifenil-foszfin, trisz­­(o-tolil)-foszfin vagy trisz(2,5-diizopropil­­-fenil) -foszfin jelenlétében, 40 és 110°C kö­zötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A kapott (I) általános képletű bázist ezt követően valamilyen savaddíciós sóvá, vagy a kapott savaddíciós sót szabad bázissá, il­letve más, gyógyszerészetileg alkalmazha­tó sóvá alakíthatjuk. A találmány szerinti eljárással előállí­tott (I) általános képletíí, bázikus csoport­tal szubsztituált kondenzált gyűrűs 6H-pi­­rido [2,3-b] [1,4] benzodiazepin-6-on-szárma­­zékok, amelyek képletében a telített hetero­­ciklushoz 2- vagy 3-helyzetben kapcsolódik az (a) általános képletű csoport, 1, 2 vagy 3 egymástól független királis alkotóelemet tartalmaznak. Ezek közül 1 vagy 2 aszimmet­rikus szénatom az oldallánchan található, és maga az acilezett triciklus tekinthető egy további királis alkotóelemnek, amely két tü­körképi formában fordulhat elő. A triciklus természetétől függ, hogy az inverzió ener­giagátja elég magas-e ahhoz, hogy az egyes izomerek szobahőmérsékleten stabilak, és így elkülöníthetők legyenek. Azt találtuk, hogy az (I) általános képletű vegyületeknél, ame­lyek képletében X jelentése nitrogénatom és a diazepinongyűrűvel szomszédos helyek szubsztituálatlanok, a szükséges aktiválási energia olyan nagymértékben lecsökkent, hogy szobahőmérsékleten a diasztereomerek ki sem mutathatók, nemhogy preparatív módszerek­kel elkülöníthetők lennének. A találmány szerinti eljárással előállí­tott, (I) általános képletű, amino-acilezett, kondenzált gyűrűs diazepinonok tehát 1, 2 vagy 3 királis alkotóelemet tartalmaznak, amelyek közül egy, mint láttuk, szobahőmér­sékleten, az adott körülmények között nem mutat konfigurációstabilitást. Mindazonáltal ezek a vegyületek diasztereomerek és/vagy enantiomerek formájában fordulhatnak elő. Az egyes diasztereomerek szétválasztása azok eltérő fiziko-kémiai tulajdonságaik alapján lehetséges, például alkalmas oldószerben frak­­cionált kristályosítással, nagynyomású fo­­lyadékkromatográf iával, oszlopkromatográ­­fiával vagy gázkromatográfiás eljárásokkal. Az (1) általános képletű vegyületek race­­mátjainak felbontását ismert eljárások segít­ségével érhetjük el, például alkalmazhatunk optikailag aktív savakat, így (-(-)- vagy (—)­­-borkősavat vagy annak valamilyen szárma­zékát, például (+)- vagy (—)-diacetil-bor­­kősavat, illetve (+)- vagy (—)-metil-hidro­­gén-tartarátot, valamint (-f)-kámforszulfon­­savat. Az izomerek szétválasztására általáno­san alkalmazott eljárás szerint áz (I) álta­5 lános képletű vegyület racemátját valamilyen oldószerben, az imént felsorolt optikailag ak­tív savak valamelyikének ekvimoláris meny­­nyiségével reagáltatjuk, majd a kapott kris­tályos diasztereomer sókat elválasztjuk, ki­használva azok eltérő oldhatóságát. Ezt a műveletet bármely oldószerben elvégezhet­jük, amelyben a sók oldékonysága közötti különbség elegendő az elválasztáshoz. Cél­szerű metanolt vagy etanolt, illetve ezek ele­­gyét például 1:1 térfogatarányban alkalmaz­ni. A diasztereomer sókat ezután külön-kü­­lön vízben feloldjuk, és valamilyen bázissal, például nátrium-karbonáttal vagy kálium­­-karbonáttal semlegesítjük, miáltal a vegyü­let megfelelő (+)- vagy (—)-izomerjét sza­bad bázis formájában kapjuk meg. Az (1) általános képletű vegyületek va­lamely enantiomerjét, illetve két optikailag aktív diasztereomerből álló keverékét úgy is előállíthatjuk, hogy az előzőekben már ismer­tetett szintéziseket a (III), illetőleg (V) ál­talános képletű vegyületeknek csak az egyik enantiomerjéből kiindulva valósítjuk meg. A (II) általános képletű halogén-acil-szár­­mazékok előállítása végett a megfelelő (IV) általános képletű vegyületből indulunk ki, amelyet egy Hal-CH2-CO-Har vagy (Hal­­-CH2-CO)2 általános képletű vegyülettel rea­­gáltatunk. A képletekben Hal az előzőekben már megadott jelentésű, Hal’ jelentése pe­dig egy lehet az ott felsoroltak közül. Az aci­­lezést oldószer nélkül, vagy előnyösen vala­milyen inert oldószerben, szobahőmérsékle­ten vagy magasabb, az oldószer forráspont­jának megfelelő hőmérsékleten, adott eset­ben valamilyen adalék bázis és/vagy az aci­­lezést elősegítő katalizátor jelenlétében hajt­juk végre. Acilezőszerként előnyben kell ré­szesíteni a savhalogenideket a savanhidridek­­kel szemben. Célszerű az acilezést klór-ace­­til-kloriddal, illetve klór-ecetsavanhidriddel végezni. Oldószerként aromás szénhidrogé­neket, például toluolt, xilolt vagy klór-ben­zolt; nyílt láncú vagy ciklusos étereket, pél­dául diizopropil-étert vagy dioxánt; klóro­zott szénhidrogéneket, például etilén-diklo­­ridot;-továbbá piridint, acetonitrilt vagy N,N­­-dimetil-formamidot használhatunk. Adalék bázisként szerves tercier bázisok, például trietil-amin, etil-diizopropil-amin vagy piridin; szervetlen bázisok, például víz­mentes alkálifém- vagy alkáliföldfém-karbo­­nátok, illetve -hidrogén-karbonátok, valamint alkáliföldfém-oxidok jöhetnek szóba. Az aci­lezést elősegítő katalizátor lehet például imida­­zol, piridin vagy 4-(dimetil-amino)-piridin. Amennyiben a (II) általános képletű ve­gyület képletében Hal jelentése klóratom, ezt könnyen kicserélhetjük reakcióképesebb jód - atomra, ha a vegyületet acetonban vagy etanol­­ban nátrium-jodiddal reagáltatjuk (ezzel kap­csolatban a 4 550 107 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásra hivatkozunk) A (III) általános képletű köztítermékek, amelyek képletében egy a telített heterocik-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents