199463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás inotrop hatású kondenzált imidazol-származékok előállítására

HU 199463 B kentjük és a keveréket 179°C-ig melegítjük. Kannülön keresztül 30 perc alatt metoxi-fe­­nil-tio-acetaldehid-dimetil-acetált (162,7 g) uttatunk a reakciókeverék felszíne alá. A tisz­­a sárga terméket ledesztillálva 49,7 g kívánt cöztiterméket kapunk. C. 6-Metoxi-tia-naftalin-l,l-dioxid előál­lítása 30% hidrogén-peroxid-oldatot (355,6 ml) adunk 97,2 g 4- és 6-metoxil-tia-naftén 150 ml ecetsavval készült oldatához. A reakciókeve­réket visszafolyásig melegítjük, majd az exo­­term reakciókeverék melegítését megszüntet­jük. 30 perc múlva lehűtjük 0°C-ra és a ki­vált csapadékot leszűrjük. Ecetsav/víz elegy­­ből átkristályosítva 49,1 g sárga kristályt kapunk, amely protonmágneses magrezonan­cia elemzés szerint izomerikusan tiszta 6-met­­oxi-tia-naftén-l.l-dioxidból áll; olvadáspont 102—107°C. D. 6-Metoxi-2,3-dihidro-tia-naftén-l,l-di­­oxid előállítása. 67,5 g 6-metoxi-tia-naftén-l,l-dÍoxid és 6,8 g 5% Pd/C keverékét 730 ml tetrahid­­rofuránban éjszakán át, szobahőmérsékle­ten 4,137 - 10s Pa nyomáson hidrogénezzük. A reakciókeveréket leszűrjük és a szűrletet vákuumban bepároljuk. A maradékot etil­­-acetátból kristályosítva 47,9 g alcímben megnevezett köztiterméket kapunk; olvadás­pont 150— 151°C. Elemzés a C9H,0O3S összegképlet alap­ján: C H számított 54,53, 5,08, talált 54,34, 5,17%. E. 6-Metoxi-2,3-dihidro-tia-naftén előállí­tása. 13,78 g lítium-alumínium-hidrid és 200 ml vízmentes dietil-éter sűrű szuszpenziójához 1 óra alatt 150 ml tetrahidrofuránban szusz­­pendált 7,99 g 6-metoxi-2,3-dihidro-tia-naftén­­-1,1-dioxidot adunk. A reakciót ezután 100 ml víz lassú hozzáadásával leállítjuk. A keve­réket sósavval pH 1-ig megsavanyítjuk és etil-acetáttal extraháljuk. A kivonatot először vízzel, majd telített nátrium-klorid-oldattal mossuk. A szerves oldatot vízmentes mag­nézium-szulfát felett szárítva, leszűrve és vá­kuumban bepárolva 6,13 g alcímben megne­vezett köztiterméket kapunk világosbarna olaj formájában. F. 2,3-Dihidro-6-metoxi-5-bróm-tia-naftén előállítása. 11,85 g 6-metoxi-2,3-dihidro-tia-naftén 500 ml kloroformban oldunk és 0°C-on, csep­­penként brómot (3,8 ml) adunk hozzá. A reak­ciókeveréket 0°C-on 1 óráig keverjük, majd az oldószert vákuumban eltávolítjuk. A ma­radékot etil-acetát/hexán elegybőí kristályo­sítva 9,4 g alcímben megnevezett vegyületet kapunk. Az anyalügokat szilikagélen kroma­­tografálva további 2,44 g terméket kapunk; olvadáspont 64—70°C. G. 2,3-Dihidro.-6-metoxi-tia-naftén-5-kar­­bonsav előállítása. 7 9,4 g 2,3-dihidro-6-metoxi-5-bróm-tia-naf­­tén 250 ml vízmentes tetrahidrofuránnal ké­szült oldatát külső szárazjég/aceton fürdő segítségével lehűtjük —78°C-ra és 1,4 mó­ló? hexános n-butil-lítium-oldattal (29,0 ml) kezeljük. A reakcióelegyet —78°C-on 30 per­cig keverjük, majd 1 órán át szén-dioxid-gázt vezetünk át az oldaton. A reakciókeveréket szobahőmérsékletre hagyjuk felmelegedni és az oldószert vákuumban lepároljuk. A mara­dékot vízben oldjuk és pH 1-ig megsavanyít­juk. A keveréket etil-acetáttal extraháljuk, a kivonatokat egyesítjük, vízzel és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk. A szerves ol­datot vízmentes magnézium-szulfát felett szá­rítjuk, szűrjük és vákuumban bepároljuk. A maradékot etil-acetátból kristályosítva 5,1 g alcímben megnevezett vegyületet kapunk fe­hér kristályok alakjában; olvadáspont 146— 147°C. H. 2-(2,3-Dihidro-6-metoxi-benzo[b] tien­­-5-il)-imidazo [4,5-c] piridin-hidroklorid előál­lítása. 500 ml meleg foszforil-(tri)kloridhoz 5,05 g 2,3-dihidro-6-metoxi-tia-naftén-5-karbonsá­­vat és 2,62 g 3,4-diamino-piridint adunk. A keveréket 21 óráig visszafolyatás közben for­raljuk. A reakciókeveréket lehűtjük szobahő­mérsékletre és a foszforil-(tri)kloridot váku­umban eltávolítjuk. A maradékot 250 ml 4n sósavoldatban oldjuk és lehűtjük 10°C-ra. A címben megnevezett vegyületből álló csa­padékot leszűrve 5,2 g terméket kapunk sárga por alakjában; olvadáspont 269—271°C (bom­lás). Elemzés a QsHuNjOS.HCl összegkép­let alapján: C H N Cl számított 56,33, 4,41, 13,14, 11,09, talált 56,12, 4,31, 12,94, 10,89%. 2—5. példa Az 1H. példában leírt általános eljárás­sal a következő vegyületeket állítjuk elő a megfeleld diaminból és a megfelelő karbon­savból. A kitermeléseket a moláris kiterme­lések százalékában fejezzük ki. 2. 8- (3,4-Dihidro-2H-1 -,l)enzo-tiopiran-6- il)-purin-hidroklorid; olvadáspont 266—268°C (bomlás); 31,4% kitermelés. Elemanalízis a CmH|2N4S>HC1 összegkép­let alapján: C H N S Cl számított 55,17, 4,30, 18,38, 10,52, 11,63, talált 55,25, 4,25,18,47, 10,59, 11,36%. 3. 2- (3,4-Dihidro-2H-1 -benzo-tiopiran-6- il) -imidazo [4,5-c] piridin-hidroklorid,' olva­dáspont 300—302°C, 11% kitermelés, M+= =267. A protonmágneses magrezonancia spektrum megfelel a feltételezett szerkezet­nek. 4. 2- (2,3-Dihidro-4-metoxi-benzofuran-6- il)-imidazo [4,5-c] piridin-hidroklorid, olva­dáspont >300°C, 38% kitermelés, M+=267. 8 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents