199444. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-izopropoxi-izoflavon-ciklodextrin zárványkomplex és abból gyógyszerkészítmény előállítására
1 nu laai-H d 2 Találmányunk tárgya eljárás egy olyan gyógyszerkészítmény előállítására, amelyből az Ipriflavon (7-izopropoxi-izoflavon) orálisan beadva változatlan (nemmetabolizált) formában farmakológiailag aktív koncentrációban felszívódik, és a vérben kimutatható. Az Ipriflavon kémiai neve: 7-izopropoxi-izoflavon, vagy másként 7-izopropoxi-3-fenil-4H-l-benzopirán-4-on, molekulasúlya: 280,3, olvadáspontja: 112—U8°C. Oldékonysága vízben 25°C-on mindössze 1—2 pg/ml, acetonban és etanolban is csak gyengén oldódik, de jól oldódik kloroformban és dimetil-formamidban. Radioaktív jelzett Ipriflavont beagle kutyáknak beadva, és követve a kiürült radioaktivitás mennyiségét, azt figyelték meg, hogy vizelettel a beadott radioaktivitásnak mindössze 12%-a ürült. A vér HPLC vizsgálata azt bizonyította, hogy a beadott vegyület a vérben egyáltalán nem jelenik meg, csupán metabolitjai; a fő metabolitja a 7-hidroxi-izoflavon. Az Ipriflavon hatóanyag Yambolap tabletta (200 mg) néven az oszteoporózis és oszteomalácia gyógyszere. Rossz oldódása és rossz hatásfokú felszívódása a terápiás hatás kifejtését gyakran kétségessé teszi. Mivel az Ipriflavon orálisan beadva változatlan formában a vérben egyáltalán nem jelenik meg, kísérletek történtek legalább a fő metabolitjának a 7-hidroxi-izoflavon felszívódásának a fokozására. A 0129893 számú European Patent Application (Takeda Chem. Co., Osaka, 1984.06.23., Japán prioritás: 1983.06.28., J.P. 117906/83) leírja azt, hogy rosszul oldódó és rosszul felszívódó gyógyszerek — köztük az Ipriflavon is — inert hordozóanyaggal együtt őrölve jobban oldódnak és jobban szívódnak fel. Pl. 2 g Ipriflavont 2 g aerosillel, vagy 2 g aktív szénnel, vagy 2 g aktivált agyaggal vagy 2 g aktivált alumínium oxiddal vibrációs malomban acélgolyókkal 10—60 percig őröltek. így olyan terméket kaptak — pl. aerosillel — amelyek oldékonysága 37°C-on 50%-os vizes metanolban (!) 30 perc után 20,4 pg/ml volt, szemben az őrlés nélküli fizikai keverék esetén elért 15,0 pg/ml-el. Tehát az in vitro kioldódás javulása 36% volt. Kutyákon vizsgálva a vérszintet orális beadás után a vérben az Ipriflavont kimutatni egyáltalán nem lehetett, és az aerosillel történő őrlés a 0,152 pg-h/ml felszívódást 0,485 pg-h/ml-re fokozta (3,19- -szeres növekedés a fő metabolit vérszíntjére vonatkoztak). Találmányunk szerinti eljárással a termék in vitro oldékonyságát az 5-szörösére, a fő metabolit vérszintjét a 15—20-szorosára tudjuk fokozni, de ennél lényegesebb az, hogy a változatlan Ipriflavon felszívódását is megtudjuk valósítani, ami eddig még semmilyen egyéb módon nem sikerült. Eljárásunk lényege az Ipriflavon ciklodextrinekkel történő zárványkomplex képzése. 2 A ciklodextrineket keményítőből a ciklodextrin glükozil transzferáz enzim segítségével állítjuk elő. Három különböző ciklodextrin létezik: az a-, ß-, és yciklodextrin, melyek 6, 7 vagy 8 g'.ikopiranóz egységből épülnek fel a-1,4- glükozidos kötésekkel. A három ciklodextrin molekula súiyát, vízoldékonyságát és üregátmérőjét tekintve különböző, így a legkülönbözőbb vegyületekkel képesek zárványkomplexeket képezni, de ugyanazon vegyületnek a különböző ciklodextrinnel alkotott zárványkomplexei meglehetősen különbözően viselkednek. A ciklodextrineket tovább lehet modifikálni alkalmas szubsztituálással pl. az un. dimetil-béta ciklodextrin esetében minden glükóz egységen két hidroxilcsoportot metilezünk, a trimetil ciklodextrin esetében pedig az összes hidroxilcsoportot metoxicsoporttal szubsztituáljuk. Ezek oldékonysága tovább fokozódik és komplexképző sajátságaik is eltérnek az alap ciklodextrinekétől. A ciklodextrinek általános jellemzője, hogy a molekula külső felülete hidrofil, a belső felülete azonban apoláros, és olyan méretű, hogy abba alkalmas vendégmolekulák — ilyen pl. az Ipriflavon is — beférnek, így valósítható meg az űn. „molekuláris kapszulázás“. A legkülönbözőbb gyógyszer vagy növényvédőszer hatóanyagokat ciklodextrinekkel molekulárisán kapszulázva elérhető az, hogy az illékony, bomlékony hatóanyagok stabilis kristályos anyagokká válnak, melyek védve vannak a levegő oxigénjével szemben, stb. Gyógyszerészeti szempontból a legjelentősebb hatás az, hogy a vízben rosszul oldódó hatóanyagok ciklodextrin komplexei vízzel könnyen nedvesednek, gyorsan diszpergálódnak, így gyorsan oldódnak, és az elérhető oldékonysági határuk is jelentősen megnő a nemkomplexált szabad hatóanyaghoz képest. Erre vonatkozólag igen sok példa található az irodalomban (pl. W. F. Smolen s L. A. Ball: Controlled drug bioavailability, Vol. 3, John Willey New-York 1985 p. 365). Az Ipriflavon és a ciklodextrinek közti zárványkomplex képződés egyik bizonyítéka vizes oldatokban az, hogy az Ipriflavon oldékonyságát a ciklodextrinek fokozzák. Ennek vizsgálatára 10 mg Ipriflavon hatóanyagot, illetve különböző mennyiségű szilárd ciklodextrint mértünk be 10 ml-es kémcsövekbe, majd mindegyikhez 5 ml desztillált vizet adtunk. A kémcsöveket lezárva 4 napig rázattuk 25°C-on 325 ford/perc. Ezután a mintákat G4 zsugorított üvegszürőn leszűrjük, és a szűrletet 50%-os vizes etanolban fotometráltuk. Az eredményeket az I. táblázat szemlélteti Az Ipirflavon oldhatósága desztillált vízben 25°C-on 12 pg/ml közötti érték, béta ciklodextrin oldatokban — a ciklodextrin koncentrációtól függően — ez az érték a 15-szöröséig növekszik. Kb. 1%-os béta ciklodextrin koncentrációig az Ipriflavon oldékonysága növekszik kb. 16—20 pg/ml-ig, majd további béta ciklodextrin koncentráció növelés hatására az Ipriflavon oldékonysága kezdetben állan-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
