199427. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 5-[diklór-acetamido]-4-nitro-1-aril-pirazol-származékokat tartalmazó herbicid készítmények, és eljárás e vegyületek előállítására
HU 199427 B mázhatok a növényzet teljes kiirtására, például ipari és vasúti létesítményeknél, és a fákkal benőtt, vagy anélküli utcákon és tereken. A hatóanyagok mind az évelő növények, például erdők, díszfák, gyümölcsösök, szőlő-, dió-, banán-, kávé-, tea-, gumi-, olajpálma-, kakaó-, bogyós gyümölcs- és komló-ültetvények, mind az egynyári kultúrnövények szelektív gyomirtására alkalmazhatók. Az (I) általános képletű hatóanyagok különösen sikeresen alkalmazhatók az egyszikű és kétszikű gyomnövények szelektív irtására, különösen egyszikű kultúrákban, például árpa- vagy búzaföldeken. A (IV) általános képletű köztitermékek is jó herbicid aktivitással rendelkeznek megfelelő alkalmazási koncentrációkban. Ezenkívül az (I) általános képletű hatóanyagok a növények metabolizmusát is befolyásolják, és így növekedésszabályozó szerként is használhatók. Eddigi tapasztalataink szerint a növényi növekedésszabályozók hatásmódjára vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy egy hatóanyag több, különböző hatást is kifejthet a növényekre. Az anyag hatása lényegében attól függ, hogy a növény fejlődésének mely időpontjában alkalmazzuk, milyen mennyiségben alkalmazzuk a növényen vagy annak környezetében, és milyen alkalmazási formát választunk. Minden esetben bizonyos kívánt módon kell a kultúrnövények növekedését szabályozni. A növekedésszabályozók alkalmazásával úgy szabályozhatjuk a növények lombozatát, hogy a növények lombtalanodása egy kívánt időpontban következzék be. Az ilyen fajta lombtalanítás igen fontos szerepet játszik a gyapot gépi termesztésében, de más növények esetén is használható, például a borszőlő esetén a szüretelés megkönnyítésére. A növények lombtalanítását azért is elvégezhetjük, hogy a növények párologtatását az átültetés előtt csökkentsük. Az (I) általános képletű hatóanyagokat szokásos készítményekké, például oldattá, emulzióvá, fecskendezett porrá, szuszpenzióvá, porrá, porozószerré, kenőccsé, oldható porrá, granulátummá, szuszpenziós vagy emulziós koncentrátummá, habbá, hatóanyaggal, átitatott természetes vagy szintetikus anyaggá, valamint polimerekbe mikrokapszulázott készítményekké, vagy vetőmagoknál a burokba mikrokapszulázva, továbbá ULV-készítményekké alakíthatjuk. A fenti készítményeket ismert módon állíthatjuk elő, például úgy, hogy a hatóanyagot hordozóanyagokkal — például cseppfolyós oldószerekkel, nyomás alatti cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozókkal — és adott esetben felületaktív szerekkel — például emulgeáló és/vagy diszpergálószerekkel és/vagy habképző szerekkel — összekeverjük. Ha hordozóanyagként vizet használunk, társoldószerként szerves oldószereket is al9 6 kalmazhatunk. Cseppfolyós oldószerként például aromás szénhidrogéneket, így xilolt, toluolt vagy alkil-naftalint; klórozott aromás szénhidrogéneket vagy klórozott alifás szénhidrogéneket, így klór-benzolt, klór-etilént vagy metilén-kloridot; alifás szénhidrogéneket, így ciklohexánt, vagy paraffinokat, így ásványolaj-frakciókat; alkoholokat, így butanolt vagy glikolt, továbbá ezek étereit és észtereit; ketonokat, így acetont, metil-etil-ketont, metil-izobutil-ketont vagy ciklohexanont; erősen poláros oldószereket, így dimetil-formamidot és dimetil-szulfoxidot, valamint vizet használhatunk. Cseppfolyósított gáz hordozóanyag alatt olyan folyadékokat értünk, amelyek atmoszferikus nyomáson és szokásos hőmérsékleten gáz halmazállapotúak, így aeroszol-hajtógázokat, például halogénezett szénhidrogéneket, valamint butánt, propánt, nitrogént és szén-dioxidot. Szilárd hordozóanyagként például természetes kőzetliszteket, így kaolint, agyagokat, krétát, kvarcot, attapulgitot, montmorillonitot vagy diatomaföldet; szintetikus kőzetliszteket, így nagydiszperzitású kovasavat, alumíniumoxidot és szilikátokat használhatunk. A granulátumokban szilárd hordozóanyagként például őrölt és frakcionált természetes kőzeteket, így kalcitot, márványt, habkövet, szepiolitot, dolomitot; valamint szer-, vetlen vagy szerves lisztekből készült granulátumokat, és szerves anyagokból, például fűrészporból, kókuszdióhéjból, kukoricacsutkából vagy dohányszárból készült granulátumokat használhatunk. Emulgeálószerként és/vagy habképző szerként például nemionos vagy anionos emulgeátorokat, így poli(oxi-etilén)-zsírsav-észtereket; poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-észtereket, így például alkil-aril-poliglikol-étert, alkil-szulfonátokat, aril-szulfonátokat valamint fehérje-hidrolizátumokat használhatunk. Diszpergálószerként például lignin-szulfit-szennylúgokat és metil-cellulózt használhatunk. A készítmények kötőanyagokat, így karboxi-m.etil-cellulózt, természetes és mesterséges, porított, szemcsés vagy latex-szerű polimereket, például gumiarábikumot, poli(vinil-alkohol)-t, poli(vinil-acetát)-ot, valamint természetes foszfolipideket, így kefalint és lecitint, továbbá mesterséges foszfolipideket is tartalmazhatnak. Egyéb adalékanyagként említhetjük még az ásványi és növényi olajokat. A találmány szerinti készítményekben színezőanyagok, így szervetlen pigmentek, például vas-oxid, titán-oxid, ferrociánkék; és szerves színezékek, például alizarin-, azo- és fém-ftalocianin-színezékek; továbbá nyomelemek, így vas-, mangán-, bór-, réz-, kobalt-, molibdén-, és cinksók is lehetnek. A találmány szerinti készítmények általában 0,1 és 95 tömeg% közötti, előnyösen 0,5 és 90 tömeg% közötti mennyiségben tar-10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
