199426. lajstromszámú szabadalom • N-Fenil-pirazol-származékokat tartalmazó inszekticid és nematocid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

HU 199426 B cióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten. Az alkil-(diciano-acetát)-ok előállítása során úgy járunk el, hogy malononitrilt kálium­­-hidroxid jelenlétében, tetrahidrofuránban, 0 és 100°C közötti hőmérsékleten a megfelelő alkil- (klór-formiát)-tál reagáltatunk. A (II) általános képletű köztitermék alde­hideket, amelyek képletében R4 jelentése ciano­­csoport vagy fluor-, illetve klóratom, és pira­­zolgyűrű 4-es szénatomja formilcsoportot vi­sel, a mejgfelelő (XI) általános képletű vegyü­­let — R4” jelentése cianocsoport, klór- vagy fluoratom redukciójával állíthatjuk elő, ame­lyet hangyasavban Raney-nikkellel, vagy va­lamilyen inert oldószerben, például tetrahidro­furánban, —78 és 0°C közötti hőmérsékleten, diizobutil-alumínium-hidriddel végezhetünk. A (XIII) általános képletű köztitermékeket amelyek képletében R4 jelentése halogénatom, úgy állíthatjuk elő, hogy a megfelelő (II) ál­talános képletű vegyületet, amelynek képleté­ben R4 jelentése halogénatom, és a pirazol­­gyűrű 4-helyzetű hidrogénatomja helyett for­­mil- vagy R -O-CO- általános képletű csoport áll, valamilyen ásványi sav, például sósav és ecetsav elegyében forraljuk. Ha az előállítandó (II) általános képletű köztitermék képletében R4 jelentése bróm­­vagy jódatom, akkor úgy járunk el, hogy a megfelelő (II) általános képletű vegyületet, amelynek képletében R4 jelentése klóratom, ecetsav és hidrogén-bromid, illetve hidrogén­­-jodid elegyével forraljuk. A (XIII) általános képletű köztitermékek közül azokat, amelyek képletében R4 jelentése cianocsoport, előállíthatjuk a megfelelő am­imből, amelyet molárisán ekvivalens mennyi­ségű nátrium-nitrittel valamilyen ásványi savas közegben, például tömény kénsav és ecetsav elegyében, 0 és 60°C közötti hőmér­sékleten diazotálunk, majd azt követően a diazóniumsót 0-tól 50°C-ig terjedő hőmérsék­let-tartományban, valamilyen inert oldószer­ben, például víz és etanol elegyében, valami­lyen puffer, például feleslegben vett nátrium­­-acetát jelenlétében egy NC-CH2-CH(CN)-CO -R° általános képletű vegyülettel, ahol R° jelentése valamilyen alkoxi-, előnyösen etoxi­­csoport, reagáltatjuk. A fenti (XIII) általános képletű köztiter­mékek — R4 jelentése cianocsoport — elő­állítása során úgy is eljárhatunk, hogy a megfelelő karbonsavat valamilyen klórozó­szerrel, előnyösen szulfinil-kloriddal, szoba­­hőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten reagáltatjuk, a keletke­zett savkloridból ammóniával savamidot készí­tünk, amelyet azután valamilyen vízelvonó­szerrel, például foszfor-triklorid-oxiddal, 50 és 200°C közötti hőmérsékleten dehidratálunk. A fenti köztitermék karbonsavakat a meg­felelő észter hidrolízisével állíthatjuk elő, amelynek egy előnyös kiviteli módja, ha va­lamilyen bázissal, például nátrium-hidroxid­­dal, valamilyen oldószerben, például vizes 8 13 alkoholban, 0°C és a reakcióelegy forráspont­ja közötti hőmérsékleten végezzük. A (IX) általános képletű vegyületek elő­állítása bármely, önmagában.ismert eljárás­sal történhet. 14 A kártevőirtó hatás vizsgálata A találmány szerinti vegyületek ízeltlábú rovarkártevőkkel szemben mutatott hatékony­ságát 50%-os acetonnal készült egy vagy több hfgításban vizsgáltuk. A vizsgálatok céljára kiválasztott faj: Spodoptera littoralis. Zöldbab leveléből kivá­gott korongokat Petri-csészében agarba ágyaz­tunk, és ráhelyeztünk 5 darab második stá­diumban lévő lárvát. Minden egyes vizsgá­lathoz négy Petri-csészét készítettünk elő a fenti módon, majd a hatóanyagból készített megfelelő hígítású oldattal bepermeteztük azokat. Két nap múlva az élő lárvákat át­helyeztük egy hasonló, de hatóanyaggal nem kezelt, agarba ágyazott levélkorongot tartal­mazó tálkába. Újabb két vagy három nap múlva a kísérleti tálkákat eltávolítottuk az állandó, 25°C hőmérsékletre beállított hely­ségből, ahol azokat a kísérlet időtartama alatt tartottuk, és meghatároztuk a lárvák átlagos halálozási arányszámát. Az így kapott adatot korrigáltuk azzal az értékkel, amelyet akkor kaptunk, ha a kísérletben kontrollként szol­gáló 50%-os vizes aceton hatására bekövet­kezett elhalást vizsgáltuk. A fenti módon kivitelezve a vizsgálatot, 500 ppm koncentrációban — a koncentráció a vizsgálati oldat hatóanyag-tartalmát mutat­ja — a bevezetőben felsorolt, kiemelkedőnek ítélt hatóanyagok közül az 1, 2,3, 4, 5 és 6 sor­számmal jelöltek a Spodoptera littoralis lár­váinak legalább 70%-át elölték. További vizsgálatokat végeztünk a ható­anyagok 50 tömeg%-os vizes acetonnal ké­szült oldatával. (a) Plutella xylostella és Phaedon cochloe-ariae elleni hatás Fehérrépa leveleiből kivágott korongokat Petri-csészében lévő agarra helyeztünk és meg­fertőztünk 10—10 lárvával (második fejlődési szakaszú Plutella vagy harmadik fejlődési szakaszú Phaedon). Mindegyik kezelést négy ismétlésben végeztünk. A Petri-csészéket meg­permeteztük a vizsgálandó hatóanyag meg­felelően hígított oldatával. A kezelés után 4—5 nappal a csészéket eltávolítottuk az ál­landó hőmérsékletű (25°C) helységből és a lárvák százalékos pusztulási arányát meg­határoztuk. Ezeket az adatokat a csak 50 t%­­-os vizes acetonoldattal kezelt kontrolihoz viszonyítva korrigáltuk. (b) Megoura viciae elleni hatás Cserepekben nevelt bab leveleit előzőleg megfertőztünk különböző fejlődési szakaszok­ban lévő Megoura tetvekkel, majd laborató­riumi permetezőkészülékkel a leveleket cse-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents