199387. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 3-fenoxi-benzoesav-észter-származékot tartalmazó herbicid készítmény és eljárás a hatóanyag előállítására

1 HU 199387 A 2 elegyei; a klórozott szénhidrogének, mint a triklór­­etán, a diklór-metán, a perklór-etilén, a diklőr-propán, a klór-benzol stb.; a laktonok, mint a y-butirolakton stb.; a laktámok, mint az N-medl-pirrolidon, az N- ciklohexil-pirrolidon; a savamidok, mint a dimetil­­formamid stb.; a növényi és állati olajok, mint a napraforgómag-, a len-, a repce-, az oliva-, a szója-, a ricinus- és a spermacet-olaj stb. Alkalmas nedvesítő-, diszpergáló- és emulgeáló­­szerek, a tapadást növelő, az aggregálódást megaka­dályozó, lepergést gátló anyagok lehetnek; ionosak, nemionosak. Az ionosak lehetnek: a különböző telített és telítetlen karbonsavak sói; az alifás, aromás, ali­fás-aromás szénhidrogének szulfonátjai; az alkil-, az aril-, a aralkil-alkoholok szulfátjai; az alkil-, az aril-, az aralkil- savak, észterek, éterek szulfonátjai; a fenol, a krezol, a naftalin kondenzációs termékeinek szul­fonátjai; a szulfatált növényi és állati olajok; az alkil-, az aril-, az aralkil-foszfátészterek, illetve a fent fel­sorolt vegyületek alkáli- és alkáliföldfémekkel, vagy szerves bázisokkal - mint a különböző aminokkal alkanol-aminokkal - képzett sói, mint a nátrium-lauril­­szulfát, a nátrium-2-etil-hexil-szulfát, a dodecil-ben­­zol- szulfonsav nátrium-, etanol-amin-, dietanol-amin-, trietanol- amin-, izopropil-amin sója; a nátrium mono- és diizopropil- naftaliszulfonát; a naftalinszulfonsav nátriumsója; a nátrium- diizo-oktilszulfoszukcinát-, a nátrium-xilolszulfonát, a petroleumszulfonsav nátri­um-, vagy kálciumsója; kenőszappanok; a kálium-, a nátrium-, a kálcium-, alumínium-, magnézium-sze­­arát stb. A foszfátészterek lehetnek foszfátéit alkil­­fenolok, vagy zsíralkoholok poliglikollal képzett éte­rei, valamint ezeknek a fentiekben említett kationokkal vagy szerves bázisokkal részben vagy egészben kö­zömbösített formái. Hasonlóan anionos felületaktív anyagok még a dinátrium-N-oktadecil-szulfoszukcinát, a nátrium-N-oleil-N-metil-taurid, valamint a külön­böző ligninszulfonátok. Alkalmas nemionos nedvesítő-, diszpergáló- és emulgeálószerek stb. lehetnek az etilén-oxid 10-20 szénatomszámú alkoholokkal képzett éterei, mint a sztearil-poli(oxi-etilén), az oleil-poli-(oxi-etilén); az alkil-fenolokkal képzett éterek, mint a t-butil-, az oktil-, a nonil-fenolokkal képzett poli(glikol- éterek); a különböző szerves savakkal képzett észterek, mint a sztearinsavnak polietilénglikollal képzett észtere vagy a polietilénglikol-oleát stb.; az etilén-oxid, pro­­pilén-oxid blokkpolimerizátumok; a zsír és olajsavak hexatinhidridekkel képzett részleges észterei, mint a szorbitnak olajsavval vagy sztearinsavval képzett ész­terei, stb.; illetve az ilyen típusú vegyületek etilén­­oxiddal képzett kondenzációs termékei; a tercier gli­­kolok, mint a 3,6-dimetil-4-oktin-3,6-diol vagy a 4,7- dimetil-5-decin-4,7-diol; a polietilénglikol tioéterek, mint amilyen a dodecil-merkaptánnak polietilénkli­­kollal képzett étere stb. Alkalmas tapadást növelő anyagok az alkáliföldfém szappanok, a szulfoborostyánkősav-észter sók, termé­szetes és mesterséges vízoldható makromolekulák, mint a kazein, a keményítő, az arab mézga, a cel­lulóz-éterek, a metil-cellulóz, a hidroxi-cellulóz, a poli(vinil-pirrolidon), a poli(vinil-alkohol) stb. Alkal­mas habzásgátlók lehetnek a kismolekulasúlyú po- Ji(oxi-etilén), poli(oxi-propi!én) blokkpolimerek, az oktil-, a nonil-, a fenil- poli(oxi-etilén)[etilén-oxid egységek száma >5], a hosszúláncú alkoholok, mint például az oktil-alkoholok, a speciális szilikonolajok. Megfelelő adalékanyag alkalmazásával érhetjük el, hogy a formált készítmények kolloidkémiailag kom­patibilisek különféle mőtrágyakompozíciőkkal. Szükség szerint a formálás során ismert pesztici­­deket és/vagy tápanyagokat is felhasználunk alkotó­részként Nedvesedő permetezhető porokat (WP) például úgy készíthetünk, hogy a hatóanyago(ka)t, segédanya­­go(ka)t, felületaktív anyago(ka)t összekeverjük a hor­dozóanyagokkal, majd a keveréket őröljük, végül homogenizáljuk. Folyékony felületaktív anyag esetén eljárhatunk úgy is, hogy a szilárd szerves vagy szervetlen hígító anyag(ok)ra, a vagy szilárd ható­anyagot is tartalmazó porkeverékre például porlasz­tással visszük fel a folyékony felületaktív anyagot. Hasonlóan járunk el folyékony hígítóanyag esetén is. Folyékony felületaktív anyag esetén eljárhatunk úgy is, hogy az előzetesen megőrölt szilárd kompo­nenseket olyan szerves oldószerben szuszpendáljuk, amelyik folyékony felületaktív anyago(ka)t tartalmaz. Ezt a szuszpenziót például porlasztással szárítjuk. Ily módon a felületaktív anyagot a szilárd hatóanyag és a szilárd hígító anyag felületére visszük. Vizes diszperziós közegű emulzió előállítására al­kalmas, önként emulgeálódó folyadékot, - úgyneve­zett emulzióképző koncentrátumot (EC) - oly módon készíthetünk, hogy a hatóanyagot vagy azok keverékét a fentiekben ismertetett felületaktív anyagok valame­lyikével, vízzel nem elegyedő oldószerben oldjuk. Az így kapott emulzióképző koncentrátum vízzel önként vagy kis mechanikai behatásra olyan permedé emulziót képez, amely hosszabb állás után sem vál­tozik meg. Vízzel elegyedő oldat koncentrátum (SL) oly mó­don állítható elő, hogy a hatóanyag és a megfelelő vízoldható segédanyagok vizes és/vagy vízzel ele­gyedő oldószeres oldatát állítjuk elő. Vízzel történő hígítással a kívánt koncentrációjú permedé állítható elő. A hatóanyag vizes oldatkoncentrátumát megfelelő emulgeátor kiválasztásával vízzel nem elegyedő fo­lyadékban is diszpergálhatjuk, ily módon úgynevezett fordított emulziót kapunk. Az oldószer és a felületaktív anyagok megfelelő kiválasztásával tehát olyan ké­szítményeket állítunk elő, amelyek vízzel vagy vízzel nem elegyedő folyadékkal való összekeverés hatására olyan - akár molekulárisán - diszpergált fázisokat hoznak létre, amelyek hosszabb idő után sem vál­toznak meg. Szuszpenziókoncentrátum (SC) előállításához víz (előnyösen ioncserélt) és valamilyen fagyásgátló kom­ponens (előnyösen etilénglikol vagy glicerin) elegyé­­ben, szükség szerint melegítéssel oldjuk fel a ned­vesítő- és diszpergálószereket. Ehhez az oldathoz adagoljuk állandó keverés fenntartása mellett a szilárd (poralakú, vagy kristályos) hatóanyago(ka)t, majd szükség szerint anti-caking komponenst keverünk be. Az így kapott szemcse - folyadék fázisát (zagy) nedvesőrlő berendezésekkel (például zárt Dyno-ma­­lomban) a kívánt szemcseméretre őröljük, amely ál­talában - a tárolási stabilitás érdekében - max. 5 mikrométer szemcseátmérőt jelent. Őrlést kővetően szükség szerint habzásgátló komponenst, illetve sűrítő (thickening) komponenst keverünk be a homogeni-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents