199363. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés testek, különösen építőelemek utószilárduló anyagból történő előállítására
HU 199363 A A találmányt a továbbiakban példákon keresztül ismertetjük részletesen. 1. péida 20 mm vastag, 60X100 cm méretű építőlemezeket készítünk a találmány szerinti eljárással, az 1. és 2. ábrákon látható berendezés segítségével. A préseléssel formázandó és karbonátositással kezelendő nyers utószilárduló anyagkeverék összetétele a következő: cement 42 tömeg% oltott mész 2 —”— kvarchomok 42 — víz 14 —”— A 4. ábrán érzékeltetjük, hogyan alakul az ilyen — rugalmas (szerves) aaalékanyag-komponenst nem tartalmazó — keverék belsejében a préselés, hatására fellépő P belső feszültség (nyomás) és az R0 testsűrűség az idő függvényében. A préselési művelet kezdeti fázisában a belső feszültség és testsűrűség egyaránt rohamosan növekszik, rövid idő elteltével a sűrűség növekedése lelassul, az R0 görbe csaknem párhuzamosan a grafikon időtengelyével (ahhoz alig közelít), a P belső feszültség pedig egy maximum elérését követően rövid időn át lényegében állandó, majd rohamosan csökken. A P és Rj görbék M metszéspontjánál már csak akkora a belső feszültség, amelynél az anyagkeverék R0 testsűrűsége gyakorlatilag akkor sem változnék meg, ha a préselő erőt megszüntetnénk. (Egyébként a 4. ábra szerinti grafikonhoz hasonló lefutású görbék jellemzik mindazoknak az utószilárduló anyagkeverékeknek a nyomás-testsűrűség tulajdonságait, amelyek max 50% nedvességtartalmúak, és adalékanyaguk szervetlen, rugalmatlan, például homokos kavics, kavics, kőliszt, üvegszál stb.) A jelen példa szerinti keverékben az 1—3. ábrákon látható berendezés alternáló mozgást végző 8 dugattyújával végrehajtott bepréselése során az idő függvényében fellépő nyomásviszonyokat — vagyis a belső feszültségek alakulását — a 6. ábra szerinti görbesereggel érzékeltettük. Egy-egy P görbe egy-egy dugattyú-lökettel végzett préselés belső feszültség-hatásgörbéje. A 6. ábrán jól látható, hogy az 5 sablontérben (1. ábra legfelül éppen elhelyezkedő anyagkeverék-rétegben mindig azonos — és maximális — belső feszültség uralkodik, és ez folyamatosan fennáll, mert a P görbék felső vízszintes szakaszai (lásd a 4. ábrát is) mintegy átmennek egymásba. így e felső anyagrétegben a mechanikus préselési művelet eredményeként a quasi ^áztömörség mindaddig biztosítva van, amíg a berendezés 8 dugattyúja folyamatosan az 1 sablonba csömözsőii az anyagkeveréket. Az 1 sablonban lévő, lefelé haladó anyagba a C02 gáz betáplálása — az I—III zónákban vagyis felülről lefelé haladva — a kővetkező nyomásokkal történik: 13 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 14 I. zóna: belépés 6 bar kilépés 3 bar; II. zóna: betépés 2 bar kilépés 1 bar; III. zóna: belépés 0,4 bar kilépés ~0 bar A kiegyenlítő IV zónában kibocsátjuk a sablonlapok belső felületei mentén a III zónában esetleg lefelé áramló gázt; csakminimális gázmennyiségről lehet szó. Az anyag az 5 sablontéren folyamatosan, ~1,0 m/perc sebességgel halad keresztül. A 8. ábra szerinti gáznyomás-út-idő diagramból — ahol a v a sablonban lefelé haladó anyag sebessége, R0 az utószilárduló anyagkeverék sűrűsége, d pedig a gyártott építőlemez vastagsága — kitűnik, hogy az I zónán — ahol a C02 gáz nyomása a legnagyobb (6 bar) — az anyag mintegy két perc alatt halad át, a II és III zónákon történő áthaladása pedig összesen alig egy percet vesz igénybe, miközben a gányomás fokozatosan nullára csökken, és a IV zónában a gáznak már nincs télnyomása. A 8. ábra szerinti görbe egyébként a belső relaxációs erőt reprezentálja, amely arányos a dugattyú által kifejtett préselési erővel, illetve a préseléshez — azaz, a préselendő anyag tömörítéséhez és továbbításához szükséges erő nagysága mindig' a sablon oldallapjaira ható relaxációs erővel arányos. Az 1 sablon 7 Kibocsátónyílásán át kilépő anyag hajlítószilárdsága kb. 35 kp/cm2, (a végleges, 28 napos szilárdság mintegy 30%-a), testsűrűsége pedig 1250 kg/m3. A terv szerinti méretre a folyamatosan kilépő lemezanyagot tárcsa segítségével daraboljuk fel. A karbonátositással részben megszilárdult lemezeket élükre állítva tároljuk. 2. példa 14 mm falvastagságú, 163 mmX1250mmX X4000 mm méretű üreges építőelemeket készítünk a találmány szerinti eljárással, az 1—3. ábrákon látható berendezés segítségével. A préseléssel formázandó és karbonátosítással kezelendő nyers utószilárduló anagkeverék összetétele a következő: cement 58 tömeg% vízüveg 1 —”— faforgács 14 — víz 24 — oltott mész 3 —”— Az 5. ábrán érzékeltetjük, hogyan alakul az ilyen — rugalmas (szerves) adalékanyag-komponenst tartalmazó — keverék belsejében a préselés hatására fellépő P belső feszültség (nyomás) és az R0 testsűrűség az idő függvényében. (Hasonló görbéket kapunk, ha faforgács helyett más rugalmas, szerves, adalékanyag-komponenst, például cellulóz, növényi rest, növényi forgács, műanyagszál stb, vagy ezek tetszőleges kombinációja által alkotott keverék hozzáadásával készítjük el a nyers keveréket.) Ebben az esetben a P belső feszültség — miután elért egy maximális 9
