199336. lajstromszámú szabadalom • Vészfékszelep vasúti járművek számára
1 HU 199336 B 2 A találmány tárgya vészfékszelep vasúti járművek számára, amely a vasúti jármű fékeket vezérlő sűritettlevegós fővezetéke és a külvilág közé van beépítve és a fővezeték légtelenitését illetve jelentős nyomásesését kiváltó működtető karral van ellátva. A vasúti járművekben alkalmazott, koí'ábban ismertté vált vészfékszelepeket általában az jellemzi, hogy az egyes vasúti kocsikban felszerelt vészfékek működtető karjának meghúzásakor a sűrített levegő fővezetékből való kilépését nagy keresztmetszeten keresztül megengedve, a szerelvény azonnali fékezését indítják meg. Ez a folyamat mindaddig tart, amíg a szerelvény meg nem áll. A szerelvény újra indítása általában csak a működtetett vészfékszelep manuális visszaállítás után válik ismét lehetségessé. A DE 2 636 159 sz. szabadalmi leírás alapján ismert azonban olyan vészfékszelep is, amely pneumatikus időrelével van felszerelve, ami a fékezési folyamat teljes befejezése után lehetővé teszi a vészfékszelep automatikus visszaállítását. A DE 3 006 279 sz. szabadalmi leírás alapján ismert olyan megoldás, ahol a fővezeték sűrített levegős tápegysége egy áramlás-ellenőrző szerkezettel van felszerelve, amely rendellenesen nagy süintettlevegö-betáplálás esetén, ami például egy vészfékszelep nyitásakor vagy a fővezeték szakadásakor lép fel, figyelmeztető jelet ad a mozdonyvezetőnek. A mozdonyvezető ennek alapján megszünteti a sűrített levegő utánpótlást és gyorsfékezést indít be. Ennek továbbfejlesztett változata az a megoldás, ahol a mozdonyvezető reakciójának elmaradása esetén bizonyos idő múlva önműködően megszakad a sűritettlevegö-betáplálás és egy gyorsfékszelep a fővezeték nagy keresztmetszetű légtelenitésével intenzív fékezést indit meg. Valamennyi fentebb ismertetett megoldásnál a vészfékszelep működtetése a szerelvény kényszerfékezését váltja ki, ami adott körülmények között hátrányos is lehet. A vészfékszelep működtetésekor ugyanis az utasok általában nincsenek tudatában annak, hogy a szerelvény milyen üzemállapotban van, milyen terepviszonyok között halad, de egyéb biztonsági követelményeket sem vesznek figyelembe. Amikor az utasok arra okot látnak, működésbe hozzák a vészfékszelepet, aminek következtében a hagyományos megoldások esetében azonnal kezdetét veszi a vasúti jármű illetve szerelvény vészfékezése. Ez adott esetben azzal a hátránnyal jár, hogy nehezen megközelíthető pályaszakaszon, például alagútban, viadukton bekövetkező rendkívüli esemény (tüzeset, baleset, stb.) esetén az utasoktól eredő vészfékezés után a vonat igen hosszú hozzáférhetetlen helyen kénytelen vesztegelni. Ez azt jelenti, hogy a külső 6egitség (mentők, tűzoltók, rendőrség) igen nehezen vagy egyáltalán nem tudja megközelíteni a bajba jutott vasúti járművet. Előállhat tehát olyan helyzet is, hogy a kedvezőtlen helyen megválasztott vészfékezés nagyobb bajt okoz, mintha a vészfékezés egyáltalán nem következett volna be. Az ismert megoldásoknak ezt a hátrányát a nemzetközi vasúti szervezetek is felismerték és bejelentették azt az igényt, hogy ezt a hátrányt ki kell küszöbölni. Ennek a feladatnak a megoldását célozza a DE 3 408 013 sz. szabadalmi leírásban ismertetett vészfék-berendezés. Ez a vészfék-berendezés vészfékfogantyúval működésbe hozható és bizonyos idő elteltével önműködően visszaállítható fővezeték-légtelenítő szerkezetekkel rendelkezik. A fővezeték 6Űritettlevegős tápegységéhez a vontató járműben (mozdonyban) egy áramlásellenőrző egység van társítva, amely rendellenesen nagy süritettlevegő-betáplálás esetén egy kijelzőszerkezetet, valamint egy idótagon keresztül késleltetve egy gyorsfékszelepet működtet. A gyorsfékszelep automatikus működésbe lépését egy légtelenítő szelep szándékos működtetésével a mozdonyvezető a késleltetés ideje alatt meg tudja akadályozni. A fővezeték-légtelenítő szerkezet működtetése csupán csekély nyomásesést okoz a fővezetékben, amely nyomásesés azonban elegendő ahhoz, hogy az áramlásellenőrző egység ezt érzékelje és kijelezze. Miután igy a fővezeték-légtelenítő szerkezet működtetése nem vált ki kényszerfékezést, a mozdonyvezető a vészfékezés észlelése után a légtelenítő szelep működtetésével a gyorsfékszelep működését megakadályozza a megfelelő pályaszakaszig tovább tud haladni a szerelvénynyel. A fenti megoldás kétségtelen előnye, hogy lehetőséget ad a mozdonyvezető számára arra, hogy felülbírálja a vészfékezést és a szerelvényt egy arra megfelelő helyen állítsa meg. Hátránya azonban, hogy a vészfék működtetése nem váltja ki a vasúti jármű lassulását, ami adott esetben pánikreakciót válthat ki az utasok között, minthogy nem érzékelik beavatkozásuk eredményét. Az is problémát jelent ennél a rendszernél, hogy a vészfékezésre utaló jel a vészfékezés helyétől függően eltérő késleltetéssel jut a mozdonyhoz, ami adott esetben végzetes időveszteséggel járhat. További hátrányt jelent, hogy az ismertetett vészfékrendszer csak ennek megfelelően kialakított mozdonyokkal működik, ami lehetetlenné teszi a mozdonyok szokásos cseréjét, például a határokon. A találmány által megoldandó feladat olyan vészfékszelep kialakítása, amely az ismert véBzfék-berendezések hátrányait kiküszöbölve, hagyományos sűritettlevegós vasúti fékrendszerekre kapcsolva azonnali és közvetlenül érzékelhető véBzfékezést tesz lehetővé, de megadja a lehetőséget a mozdonyvezető számára a kinyitott ' vészfékszelep viszszaállitása nélkül a fékberendezés feloldására 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
