199291. lajstromszámú szabadalom • Eljárás xantinszármazékot és o-acetil-szalicilsavat tartalmazó, szinergetikus hatású gyógyszerkészítmények előállítására

1 HU 199291 B 2 A találmány tárgya eljárás új, hatóanyagként egy xantinszármazékot és O-acetil-szalicilsa­­vat vagy ennek valamely bázissal képzett sóját tartalmazó, szinergetikus hatású gyógyszerkészítmények előállítására. Ismeretes, hogy az l-(5-oxo-hexil)-3,7- -dimetil-xantin (pentoxifillin) gyógyszerként alkalmazható a vér folyási képességének ja­vítására. E hatás okaként feltételezik, [Deutsche Mediz. Wochenschrift, 107, 1674 (1982) ], hogy a vér folyási nyirófeszültsége csökken, mert az eritrociták alakithatósága a pentoxifillin-terápia következtében javul. A trombociták in vitro aggregációja is gátolha­tó pentoxifillin alkalmazásával, bár ehhez olyan koncentrációkra van szükség, amelyek meghaladják a gyógyászatban alkalmazott koncentrációkat [IRCS (Med. Sei.) 8, 293 (1980) Thrombos, Haemostas 46, 272 (1981)]. Emellett leírták már azt is, hogy pento­xifillin alkalmazásával növelhető egy aggre­­gáció-ellenes anyagnak patkány-aortából ex vivo felszabadítása az állatok pentoxifillinnel való kezelés útján. Ismeretes továbbá az is, hogy az Így gerjesztett aggregáció-elleni ha­tású anyagnak, feltételezhetően prosztacik­­linnek a felszabadítása visszaszorítható a patkányok acetil-szalicilsavval való kezelése útján [Vasa 10, 249 (1981)]. Ezt további saját kísérleteink is igazolták (lásd alább). Ismeretes, hogy az O-acetil-szalicilsav gátló hatású az emberi vérlemezkék aggregá­­ciójára [vö. pl. Br. J. clin. Pharmac. 7, 283 (1979)], és beszámoltak arról is, hogy ez az anyag értékes gyógyászati hatású lehet trombózisok és szélhűdések megelőzése terén. Ennek a hatásnak a mechanizmusát oly mó­don Írták le, hogy az acetil-szalicilsav gátol­ja a vérlemezkékben lokalizált ciklooxigenáz enzimet [J. Clin. Invest. 56, 624 (1975)] és ezzel gátolja az aggregációt elősegítő A2- -tromboxán bioszintézisét is. Az acetil-szali­cilsav azonban gátolhatja az érfalban jelenle­vő ciklooxigenázt is és ezzel gátolja az agg­regációt gátló prosztaciklin szintézisét. Mint­hogy azonban a vaszkuláris ciklooxigenáz gátlása csak az acetil-szalicilsav nagyobb adagjai esetében figyelhető meg [Pharmacol. Research Commun. 10, 759 (1978)], következe­tes módon javasolják az antitrombotikus ha­tásnak az acetil-szalicilsav kisebb adagjával való elérését [Lancet III, 1213 (1979); Pros­taglandins and Medicine 4, 439 (1980)]. Leír­ták azonban azt is, hogy az acetil-szalicilsav antitrombotikus hatása az adagok növelésével erősödik és optimális hatás olyan feltételek mellett érhető el, amelyeknél már mind a prosztaciklin, mind pedig a tromboxán bio­szintézise messzemenően gátolva van [Prosta­glandins, Leukotrienes and Medicine 12, 235 (1983) ]. Ismeretes az is, hogy az acetil-szalicil­sav és a 7-(2-dietil-amino-etil)-teofillin xan­­tinszármazék előnyös hatása kombinálható is oly módon, hogy e két anyag sav-bázis-ad­duktját állítják elő és alkalmazzák a gyógyá­szatban (2 096 138. sz. nagy-britanniai köz­zétételi szabadalmi bejelentés). A tromboci­ták nak a mesterséges szívbillentyűkkel ellá­tott betegekben való túlélési ideje is befo­lyásolható a pentoxifillin és az acetil-szalicil­sav kombinált, egyidejű beadása útján [Singapore Med. Jourlanl 20, Suppl. 1, 30 (1979)]. Azt tapasztaltuk, hogy A) xantinszárma­­zékoknak és B) acetil-szalicilsavnak illetőleg gyógyászati szempontból elfogadható sóinak meghatározott sorrendben, bizonyos időközzel egymásra következő alkalmazásával a vér-al­kotórészek, különösen a trombociták illetőleg eritrociták, de a leukociták zavarai által is előidézett kóros állapotok terápiájának igen nagymértékű javítása érhető el. A xantin­­származékoknak, különösen a pentoxifillinnek időben késleltetett, az acetil-szalicilsav illet­ve sói beadása után csak 10 perctől 4 óráig terjedő időközzel történő beadása útján sok­kal erősebb gyógyászati hatás érhető el, mint az említett kétféle gyógyszer kombiná­ciójának egyidejű alkalmazása esetén, amikor éppen ellenkezőleg a hatás csökkenése ta­pasztalható. Ez annyival is inkább meglepő, minthogy xantinszármazékok, mint pentoxifil­lin és acetil-szalicilsav egyidejű beadásával csak olyan antitrombotikus és aggregációgát­­ló hatások érhetők el, amilyeneket az acetil­­-szalicilsav egymagában történő beadásával is elérhetünk (vö. az alábbi 1. és 2. tábláza­tokkal). A találmány tehát olyan kombinációs gyógyszerkészítmények előállítására vonatko­zik, amelyek A) valamely (I) illetőleg (II) ál­talános képletü xantinszármazékot - ebben a két képletben az R1 és R3 jelek egyike 3-8 szénatomos egyenesláncú alkil-, (w-l)-oxo-al­­kil- vagy (w-l)-hidroxi-alkil-csoportot, a má­sik két R2 és R3 illetőleg R1 és R2 jel pedig egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoportokat képvisel, amelyek az R1 és R3 helyén 1-8 szénatomosak, az R2 helyén pedig 1-4 szén­atomosak lehetnek, mimellett e két alkil­­-szubsztituens együttes szénatomszámú leg­feljebb 10, R 1-4 szénatomos alkil-csoportot képvisel - és B) O-acetil-szalicilsavat illető­leg ennek gyógyászati szempontból elfogad­ható bázissal képezett sóját, C) valamely gyógyszerészeti vivőanyag és/vagy egyéb segédanyag kíséretében vagy enélkül tartal­mazzák olyan kikészítésben, hogy gyógyásza­ti alkalmazás esetén először a fenti A) kom­ponens szabadul fel a beadott készítményből. A találmány szerinti készítmények Így az ad­ditiv hatást meghaladó gyógyászati hatást fejtenek ki az antitrombotikus, vérfolyást elősegítő, gyulladásgátló, fájdalomcsillapító, aggregációgátló és citosztatikus terápiában illetőleg proflaxisban. A találmány szerinti kombinációs gyógyszerkészítmények alkalma­zása útján lehetővé válik, hogy a készít­ményben jelenlevő xantinszármazék időbelileg 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents