199287. lajstromszámú szabadalom • Eljárás glutaminsavat, aszparaginsavat, glycerint és elektroliteket tartalmazó infúziós oldat előállítására, májanyagcsere zavarok és cytotoxikus agyödéma kezeléséhez
3 HU 199387 B 4 agyödéma, amely kialakulásának közvetlen oka a .nátriurapumpa* zavara. (Csanda. Az agy oedema és kezelésének időszerű kérdései. Orvosi Hetilap. 1978. 119. évi. 49. szám. 2983-2993.). A .nátriumpumpa* biztosítja ugyanis a sejtmembrán, - feltételezhetően az ér-endotel membránjának két oldalán a Na* és K* ionok kicserélődésének egyensúlyát. Ha ez az egyensúly felborul (az ATP szint csökkenés K*/Na*-ATP- az aktivitás károsodásakor) a sejt állományában felhalmozódott Na* ionok folyadékot vonzanak, intracelluláris ödéma keletkezik. Az agyi energetikai viszonyok szempontjából jelentős citotoxikus agyödéma kialakulását az alábbi tényezők idézik, illetve segítik elő: hipoxia, anoxia, (hiperoxia), Na-pumpa elégtelenség, asztrocita térben folyadékgyúlem, szürkeállomány predilekció, VÁG (vér-agy-gát) zavar, vazogén, kevert típusú agyödéma, CO, ólom, gyulladások, intoxikációk (bar biturát mérgezések stb.), cerebrovasculáris krízis. Az agy energetikai viszonyainak változásai és a változások következményei a klinikai gyakorlatban rendkívül kiterjedtek, etiológiai szempontból egymástól távolálló kórképekben okozhatnak súlyos következményekkel járó klinikai tüneteket, és ok vagy okozatként fordulhatnak elő. így pl. a belgyógyászatban (cardiovasculáris elégtelenség, - hematológiai, endocrin és anyagcserezavarok, gyógyszerek: - penicillin, - tetrán származékok stb.), sebészetben (a szivmegállás okozta, ischaemiás, anoxiás károsodások), szülészet-nógyógyászatban (eclampsia), idegsebészetben (pl. traumák, subarachnoideális vérzések, agydaganat műtété utáni állapotok stb.), elmegyógyászatban (akut halálos catatonia, delirium tremens, bar biturát mérgezések stb.), és még számos egyéb klinikai területen lehet számolni az agyi energetikai viszonyok károsodásaival és azok következményeivel is. A biokémiai folyamatok összefüggéséből következik, hogy az agyi energetikai viszonyok változásai nem választhatók külön a májanyagcsere-folyamatok zavaraitól. (Glukozestoffwechsel und Enzymadaptation. H. D., Sáling. Diabetes Mellitus. 2. Internat, Donau Symp. Budapest, 1971. június 24-26. 593. o.) Számolni kell tehát olyan esetekben is az agyi energetikai viszonyok változásaival is, amikor a vezető klinikai tünetek előidézésében riem a májanyagcsere-zavar a döntő tényező, de a tartós agyi károsodás májanyagcsere-zavarokat indukálhat. Májanyagcsere-zavarokban természetes, hogy a két tényező egymással nagyon szoros összefüggést mutat. Mind az .ATP* szintézis folyamataiban, mind a szervezet számára toxikus ammónia eliminálásának folyamataiban jelentős szerepe van a nem esszenciális glikogén típusú aminosavak közül a glutaminsavnak és az aazparaginaavnak, mert a fiziológiástól eltérő viszonyok hatására elsősorban e két aminoaavon keresztül használódnak fel .ATP* szintézisre egyéb nem esszenciális aminosavak is. (A szénvázuk hasznosul az ATP szintézis folyamataiban). E két aminosav a citoplazmatikua tér enzimrendszereivel (GOT, GPT, MDH) közvetlen citromsav-ciklus intermedierek produkciójában vesz részt carrier-rendazerek és speciális transzportmechanizmusok közreműködésével. Az 1-glutaminsavnak és az 1-aszparaginsavnak az intermedier anyagcsere-folyamatokban betöltött szerepe mellett jelentős funkciója a szervezet számára toxikus NH°a, savamidok, illetve NH*4 ionok formájában történő eliminálása és karbamid formájában való detoxikálása. (Krebs. Z. PhysioL Chem. 210. 33. 1952.). A savamidok (glutamin/aszparagin) szintézise elsősorban az agyban és a májban történik és jelentős mértékű ATP-t igényel: Glutaminsav/aszparaginsav/+ATP+ Mg2* +NH°3 ----- glutamin/a8zparagin+ADP+Pa Fiziológiás vér pH mellett a vér ammónia tartalmának 97.5%-a ionizált NH*« és mindössze 2,5%-a nem ionizált oldott NHa gáz. Acidózisban a vizelet titrálható aciditásával párhuzamosan emelkedik az NH*4 ionok üritése. A fokozott mennyiségben ürülő NH*4 közvetlenül a glutaminból/aszparaginból származik, közvetve az oxidativ dezaminálás folyamatában a glutaminsav -ketoglutársav átalakulás során. Alkalózisban a vizeletben csökken az NH*4 ionok üritése, mert a vesékben a glutaminból/aszparaginból történő NH*4 ionok képzése gátolt a H* koncentráció csökkenése miatt. A glutaminsavnak és az aszparaginsavnak az intermedier anyagcsere-folyamatokban, a savamidok képzésében betöltött szerepe mellett jelentős funkciója a karbamid szintézis folyamataiban való részvétel. A Karbamid-ciklus (Krebs-Hanseleit-ciklus) reakció lépései az alábbiak: GLDH * glutaminsav+NAD'---------ketoglutársav* +NADH+NH°3 CPS NH°S+CC)2+2 ATP ----- Carbamyl-P+2 ADP+Pa OTC Carbamyl-P+ornithin ----- Citrullin+Pa ÁSS Citrullin+aszparaginsav ----- Arginoauccinát+AMP+2 Pa ASL Arginosuccinát ----- Arginin+Fumársav 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
