199275. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hatóanyagok sejtproliferációt befolyásoló hatásának a rágcsálók kísérletes gyomorkárosodásának kiértékelése útján történő meghatározására
1 HU 199275 R 2 A találmány tárgya eljárás hatóanyagok sejtproliferációt befolyásoló hatásának a rágcsálók kísérletes gyomorkárosodásának kiértékelése útján történő meghatározására. A gyomorfekélyellenes hatású gyógyászati készítmények kutatása során a farmakológuBok számos patkány fekély kisérleli modellt használunk [Arzneim.-Forsch. (Drug. Res., 31(1), Nr. 5. 799. (1981)]. Ezek a modellek döntő részben akut (rövid lefutású) módszerek és a prevenció kimutatására alkalmasak, mert az állatok a vizsgálandó anyagot előbb kapják meg, mint a fekélyt kiváltó kezelést. Ezekben a vizsgálatokban a gyomorfekélyt különböző vegyületek (például az acetil-szalicilsav, az Indometacin, a rezerpin, stb.) beadásával váltják ki. A fekély modellek egy szőkébb csoportjánál, az úgynevezett krónikus modelleknél a gyógyító és a gyógyulást gátló hatást lehet vizsgálni. Az ilyen modelleknél a kezelés több hétig tart. A legelterjedtebb ezek közül az ecetsavval kiváltott krónikus fekélymodell [Japan Journal of Pharmacology, 19, 418-426. (1969)]. Ennek a módszernek az a lényege, hogy altatott állapotban felnyitják a patkány hasfalát, a gyomorfalba 50 pl 20%-os ecetsav-oldatot fecskendeznek, majd lezárják a hasfalat. A gyógyszeres kezelést a műtétet követő 5. napon kezdik el, és 14 napon át folytatják. Ekkor az állatokat megölik, és eltávolítják a gyomrukat. A kiértékelés úgy történik, hogy mérik a fekély átmérőjét, ebből kiszámítják területét, és a kontroll csoporthoz viszonyítva megadják a gyógyulás százalékos értékét. A módszer nehézkes, sok munkaráfordítást igényel az állatok operativ előkészítése a vizsgálatokhoz. A fenti ismert módszerek egyike sem alkalmas azonban arra, hogy segítségével meg lehessen határozni az egyes hatóanyagok Bejtproliferációt befolyásoló hatását. A gyors, akut módszereknél a fekélykeltő és a fekélygátló anyag együtt lenne jelen a szervezetben, így a mérési módszert egy előre ki nem számítható, a hatóanyagok kölcsönhatásából eredő bizonytalanság terhelné. Az operatív előkezelést igénylő krónikus modell viszont az operativ ráfordítások miatt nem alkalmazható széles körben. Mivel az ismert vizsgálati módszerek egyike sem alkalmas nehézségek nélkül a hatóanyagok sejtproliferációt befolyásoló hatásának meghatározására, célul tűztük ki egy olyan kísérletes fekélymodell, és az ahhoz kapcsolódó kiértékelő módszer kidolgozását, amely kis előkészítéssel, nagy állatszám esetén is gyorsan, reprodukálható módon teszi lehetővé a hatóanyagok sejtproliferációt befolyásoló hatásának számszerű meghatározását. Meglepő módon azt találtuk, hogy mindenben a fentieknek megfelelő eljáráshoz jutunk a hatóanyagok sejtproliferációt befolyásoló hatásának a rágcsálók kísérletes gyoraorkárosodásának kiértékelése utján történő meghatározására, ha úgy járunk el, hogy üres gyomrú rágcsálók gyomrát felületes narkózisban nyelőcsőszondán bevezetett 5 Irokárral perforáljuk, az állatokat ezt követően 0,5-24 órával orálisan kezeljük a vizsgálandó készitménynyel, miközben a gyomor perforációja utáni második órától kezdődően az állatoknak tet- 10 szés szerinti mennyiségben vizet és táplálékot adunk, majd t kezelési idő letelte után a rágcsálók gyomrát kiemelés után a kis görbület mentén felvágjuk, vízzel mossuk és a perfo- 15 rációval koncentrikusan csőcsatlakozó szerelvényre történő rögzítés után vizbe merítve a csőcsatlakozó szerelvényen át a mindenkori gáznyomási mérve folyamatosan növekvő gáznyomással terheljük a gázbuborékok megjele- 20 néséig, amikor is a sejtproliferációt befolyásoló hatásra jellemző gyógyulási rátát a H = (pvi=>g. - ptazdati) . t képlet adja - ahol pvúsg. - a kezelt állatok gyomrán 25 mért maximális nyomás t órával a perforáció után pkezdeti = a kezeletlen állatok gyomrán mért maximális nyomás a perforáció után 30 perccel -. 30 A találmány szerinti meghatározási eljárásban a kísérletben kapott, kis görbülete mentén felvágott, vízzel mosott rágcsáló gyomor gázáteresztó képességének meghatározását egy olyan mérési elrendezéssel végezzük, 35 amelynek egy, a kis görbülete mentén felvágott mérendő gyomor rögzítésére szolgáló peremes nyílással rendelkező 1 csőcBatlakozó szerelvénye, az 1 csőcsatlakozó szerelvénnyel csővezetékkel összekötött 2 manométere, 3 40 adagoló szelepe, valamint egy, a gyomorfalon átlépő gáz észlelésére szolgáló, folyadékkal tölthető 4 vizsgáló pohara van. Ez utóbbi folyadékszintje alá merítjük mérés közben a gázzáróan rögzített vizsgálandó gyomor min- 45 tát hordozó 1 csőcsatlakozó idomot. (1. ábra szerint) A találmány szerinti kísérletes gyomorseb létrehozásához (2. ábra) célszerűen egy 5 nyelócsó-trokárt használunk, amelynek egy 50 6 bevezető csöve, és a 6 bevezető csőnél hosszabb, a 6 bevezető csőbe behelyezhető, egyik végén kihegyezett 7 szúró tűje van. A (3. ábra alapján) 7 szúró tű nem kihegyezett végén célszerűen egy, a kezelő ujjának meg- 55 támasztására szolgáló 8 lapocska van elhelyezve. A találmány szerinti mérési eljárás további részleteit a következő példával mutatjuk be. 60 66 3
