199275. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hatóanyagok sejtproliferációt befolyásoló hatásának a rágcsálók kísérletes gyomorkárosodásának kiértékelése útján történő meghatározására
3 HU 199275 B 4 Példa a) Az állatok előkészítése: 120-150 g súlyú RG-Wistar nőstény pat- 5 kányokat 24 óráig éheztetünk, miközben az állatok vizet kedvükre fogyaszthatnak. Ezután enyhe éter narkózisban az állatok gyomrába a nyelőcsővön át levezetjük a nyelőcső-trokárt úgy, hogy eközben a szúró tűt jq a bevezető csőbe behúzott állapotban tartjuk. Miután a bevezető cső vége elérte a gyomorfalat, a szúró tű kivül levő végére nyomást gyakorolva a tű hegyes végével perforáljuk a gyomorfalat. A szúrás után a 15 nyelőcső-trokért eltávolítjuk. A vizsgálandó gyógyászati készítményt (hatóanyagot) az állatok a gyomorfal átszúrása után 0,5-24 órával kapják, mig ivóvizet, és élelmet a gyomorfal átszúrása utáni 2. 20 órától a kísérlet végéig fogyaszthatnak. b) Az eredmény kiértékelése: A kísérlet végén a gyomorfalseb gyógyulásának mértékét a seb gázzáróképessége mérése útján az alábbiak szerint határozzuk 25 meg. A kisérleli állatot megöljük, gyomrát kiemeljük és a kis görbület mentén felvágjuk. A gyomortartalmat eltávolítjuk, az üres gyomrot megmossuk. Ezt követően a gyomrot 30 gázzáróan egy 10 mm átmérőjű csőcsatlakozó szerelvényre rögzítjük úgy, hogy a seb a csőcsatlakozó szerelvény nyilasának közepére essék. A csőcsatlakozó szerelvény átmérője a kísérleti állat gyomrának méretétől függ. 35 Patkányokhoz a 10 mm-es átmérő megfelelő. Ezt követően a csőcsatlakozó szerelvényt csővezetékkel összekötjük egy manométerrel és egy gázadagoló szeleppel, a csőcsatlakozó szerelvény gyomrot hordozó végét 40 egy vizsgáló pohárba levő folyadékba, célszerűen fiziológiás konyhasó-oldatba merítjük, és a gázadagoló szeleppel folyamatosan növeljük a gyomrot terhelő gáznyomást. (Gázként előnyösen levegőt alkalmazunk.) Fi- 45 gyeljük a vizsgáló pohárban levő gyomor mintát. Amikor megjelennek az első gázbuborékok, feljegyezzük a manométer által mutatott nyomást (pvl“**). A fentiekben leirt mérést elvégezzük a perforált gyomrú, de hatóanyaggal nem kezelt állatokból kiemelt gyomrokkal is a perforáció utáni 30. percben (p*“***1). Az igy kapott pvteB*‘, illetve pk**d*tl nyomásértékek bői az alábbi képlettel határozzuk meg a hatóanyag sejtproliferációt befolyásoló hatékonyságára jellemző mérőszámot, az úgynevezett gyógyulási rátát. Ha a nyomást kPa-ban, a gyomor perforációja és a kiértékelés között eltelt t időt órában mérjük, akkor a gyógyulási ráta dimenziója kPa/óra. II = (pviag. _ pkMxtaö) ; t [kPa/óra] A példában leírtakat követve meghatároztuk a vizsgálandó hatóanyagot nem tartalmazó alap-oldat (5 g/liter koncentrációjú vizes Tween 80-oldat (polioxi-etilén-szorbitán-monosztearát, az Atlas Chemical cég, USA, gyártmánya}), valamint ezen oldat felhasználásával az indoinetacin (l-(p-klór-benzoil)-5- -nietoxi-2-metil-indol-3-il-ecetsav}, a naproxen {i»-2-(6-metoxi-2-naftil)-propionsav}, a cimetidin {l-ciano-2-metil-3-[2-(<5-metil-imidazol-4-il-metil>-tio)-etil]-guanidin} és az RGH-5981 jelű hatóanyag {(Z)-3-benzil-2-(nitro-metilén )-tiazolidin) orális beadásával kapható gyógyulási rátákat. A hatóanyaggal két Ízben végeztünk kezelést. Először a perforációt követő 30. percben, majd a perforációt követő 24. órában adtuk be a hatóanyagot az alap-oldatban oldva nyelőcsőszondán, keresztül. A kapott eredményeket az 1« és a 2. táblázatban tüntetjük feL A perforáció és a kiértékelés között minden esetben 96 óra telt el.(t = 96 óra). 1. táblázat Eredmények a hatóanyagot nem tartalmazó alapoldattal Kísérlet száma Állatok száma pVÍzsg. [kPal Gyógyulási [Pa/óra] 1. 6 65,5910,79 530,62 2. 15. 63,19±1,06 505,29 3. 9 62,3911,33 495,95 4. 9 63,5910,66 509,29 5. 14 55,3310,93 422,63 4
