199246. lajstromszámú szabadalom • Új 1-(dimetil-karbamoil)-3-helyettesített-5-helyettesített-1h-1,2,4-triazol-származékokat hatóanyagként tartalmazó inszekticid, akaricid, puhatestűek elleni és növényi növekedésszabályozó készítmények és eljárás az új triazol-származékok előállítására
199246 B 10 illetve ezeknek a vegyületeknek a mezőgazdaságban alkalmazható sói. Ezek közül a vegyúletek közül előnyösek azok, amelyek (I) általános képletében R1 jelentése -CHí- csoport, X jelentése karboxil- vagy adott esetben egyszeresen metil- vagy etilcsoporttal szubsztituált karboxamidoc söpört. A találmány szerinti fémsók közé tartoznak azok, amelyek fémkationként egy alkálifémkationt, például nátrium-, kálium- vagy litiuraiont; földalkálifémkationt, például kalcium-, magnézium-, bárium- vagy stronciumiont; vagy nehézfémiont, például cink-, mangán-, réz(II)-, réz(I)-, vas(II)-, vas(III)-, titán- vagy aluminiumiont tartalmaznak. Az (I) általános képletû vegyületeket a találmány értelmében ügy állítjuk elő, hogy első lépésként valamely megfelelő 3-szubsztituált-5-tio-lH-l,2,4-triazolt S-alkilezünk a reaktánsokkal szemben közömbös oldószer és adott esetben savmegkötő anyag jelenlétében valamely (II) általános képletû vegyülettel - a képletben X, R1 és R2 jelentése az (I) általános képletnél megadott, Z jelentése pedig aktiv kilépőcsoport, például halogénatom (igy például klór-, bróm- vagy jódatom), alkil-szulfonil-csoport (például metil-szulfonil-csoport) vagy adott esetben helyettesített fenil-szulfonil-csoport (például p-toluolszulfonilcsoport). Ennél a reagáltatásnál oldószerként célszerűen metanolt, etanolt, tetrahidrofuránt, dimetil-formamidot vagy acetonitrilt használhatunk. A reagáltatásnál savmegkötő anyagként az alkilezéshez például trietil-amint és/vagy diizopropil-etil-amint használhatunk, vagy kívánt esetben a 3-szubsztituált-5-tio-lH-1,2,4-triazolt előzetesen kezelhetjük egy savmegkötő anyaggal, például nátrium-hidriddel, nátrium-hidroxiddal vagy kálium-hidroxiddal. Módosításokat kell végrehajtanunk egyes esetekben, ha az adott 5-helyzetű helyettesítők reakcióképes funkciós csoportjait a reakcióhoz kell illeszteni. Az ilyen módosítások szakember számára nyilvánvalók. Egy igy kapott 3-helyettesitett-5-helyettesitett-lH-l,2,4-triazolt ezután valamely (III) általános képletû vegyülettel - a képletben Hal jelentése halogénatom, például klór-, bróm- vagy jódatom - reagáltatunk alkalmas savmegkötő anyag és adott esetben alkalmas acilezö katalizátor jelenlétében. E célra savmegkötő anyagként tercier aminokat, igy például trietil-amint és piridint használhatunk többek között. Az alkalmas acilezö katalizátorok közé tartozik például a 4-(dimetil-amino)-piridin. A (II) általános képletû vegyúletek, például a bróm-ecetsav-etil-észter kereskedelmi forgalomban vannak vagy ilyen forgalomban 9 HU lévő anyagokból szakember számára ismert módszerekkel előállíthatok. A kiindulási anyagként használt 3-helyettesített-5-tio-lH-l,2,4-triazolok ismert prekurzorokból ismert módszerekkel, például a 2. példa a) lépésében ismertetett módon állíthatók elő. Az (I) általános képletû vegyúletek előállítását végrehajthatjuk -70 °C és 150 °C közötti hőmérsékleteken, előnyösen 0 °C és 100 °C közötti hőmérsékleteken. Bár szükséges esetben használhatunk kisebb vagy nagyobb nyomást, előnyösen atmoszferikus nyomás körüli nyomáson hajtjuk végre a találmány szerinti eljárást. Lényegében ekvimoláris mennyiségben használjuk előnyösen a kiindulási anyagokat, bár használhatunk kisebb vagy nagyobb mennyiségeket is. Módosítások lehetnek szükségesek ennél az eljárásnál is az egyes Bzubsztituensek reakcióképes funkciós csoportjainak a reakcióhoz való illesztése céljából, ezek a módosítások azonban a szakember számára jól ismertek. Az (I) általános képletû vegyületeknek a mezőgazdaságban alkalmazható sóit úgy állíthatjuk elő, hogy valamely, egy vagy több karboxilcsoportot tartalmazó (I) általános képletû vegyületet egy fém-hidroxiddal vagy fém-hidriddel reagáltatunk. Ha reagensként fém-hidroxidokat használunk, a hasznosítható oldószerek közé tartozik a viz; éterek, például a glikol-monometil-éter, dioxán vagy tetrahidrofurán; alkoholok, például a metanol, etanol vagy izopropanol. Ha fém-hidrideket használunk reagensként, a használható oldószerek közé tartoznak a hid roxilcso portot nem tartalmazó oldószerek, például az éterek, igy például a dioxán, glikol-monometil-éter, tetrahidrofurán és dietil-éter; szénhidrogének, például a toluol, xilol, hexán, pentán, heptán és oktán; valamint a dimetil-formamid. A konkrét esetben használt oldószer megválasztása a kiindulási anyagok és a képződő sók viszonylagos oldékonyBágától függ. Egyes esetekben bizonyos reagenseknél oldatok helyett használhatunk szuszpenziókat a sók előállítása céljából, általában a kiindulási anyagokat ekvimoláris mennyiségekben használjuk és a sóképzési reakciót 0 °C és 100 °C közötti hőmérsékleteken, előnyösen szobahőmérsékleten hajtjuk végre. A következő példákkal kívánjuk a találmányt megvilágítani. Az I. táblázatban (I) általános képletû vegyületeket sorolunk fel. Ezeknek a vegyületeknek a szerkezetét NMR-spektrumuk és egyes esetekben IR-spektrumuk és/vagy elemzési eredményeik alapján azonosítottuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7
