199241. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként heterociklusos amidszármazékot tartalmazó fungicid készítmény, és eljárás heterociklusos amidszármazékok előállítására

7 HU 199241 B 8 töltetes készítményekké, így füstpatronokká, -dózisokká, -spirálokká, stb., valamint ULV­­-hideg- és melegköd-készitményekké formál­hatjuk. A fenti készítményeket a szokásos mó­don állíthatjuk elő, például úgy, hogy a ha­tóanyagot inert töltőanyaggal - tehát csepp­folyós oldószerrel, nyomás alatt álló cseppfo­lyós gázokkal és/vagy szilárd hordozóanya­gokkal - és adott esetben felületaktív sze­rekkel - például emulgeálószerekkel és/vagy diszpergálószerekkel és/vagy habképző sze­rekkel - összekeverjük. Abban az esetben, ha töltőanyagként vizet használunk, segéd­­-oldószerként valamely szerves oldószert is alkalmazhatunk. Cseppfolyós oldószerként célszerűen aromás szénhidrogéneket, például xilolt, toluolt vagy alkil-naftalint; klórozott aromás szénhidrogéneket vagy klórozott ali­fás szénhidrogéneket, például klór-benzolt, klór-etilént vagy metilén-kloridot; alifás szénhidrogéneket, például ciklohexánt vagy paraffinokat, például ásványolaj-frakciókat; alkoholokat, például butanolt vagy glikolt, továbbá azok észtereit és étereit; ketonokat, például acetont, metil-etil-ketont, metil-izo­­butil-ketont vagy ciklohexanont; erősen polá­ros oldószereket, például dimetil-formamidot vagy dimetil-szulfoxidot; valamint vizet hasz­nálhatunk. Cseppfolyósított gáz töltőanyagok vagy hordozóanyagok alatt olyan folyadéko­kat értünk, amelyek normál hőmérsékleten és nyomáson gáz halmazállapotúak, például aero­szol-hajtógázokat, így halogénezett szénhid­rogéneket, továbbá propánt, butánt, nitro­gént és szén-dioxidot. Szilárd hordozóanyag­ként például természetes kőliszteket, így ka­olint, agyagot, talkumot, krétát, kvarcot, at­­tapulgitot, montmorillonitot vagy diatomafói­dét; és szintetikus kőliszteket, például nagy­­diszperzitású kovasavat, aluminium-oxidot és szilikátokat használhatunk; a granulátumok készítésére szilárd hordozóanyagként például apritott és frakcionált természetes kőzeteket, például kalcitot, márványt, horzsakövet, szépiolitot, dolomitot; valamint szintetikus, szervetlen vagy szerves lisztekből nyert granulátumokat, továbbá szerves anyagokból, például falisztből, kókuszdióhéjból, kukorica­­csutkából és dohányszárból nyert granulátu­mokat használhatunk. Emulgeáló- és/vagy habképző szerként például nem-ionos és anionos emulgeálószereket, például poli(oxi­­-etilén)-zsírsav-észtereket, poli(oxi-etilén )­­-zsiralkohol-étereket, igy alkil-aril-poliglikol­­-étert, alkil-szulfonátot, alkil-szulfátot, aril­­-szulfonátot és fehérje-hidrolizátumokat; diszpergálószerként például lignin-szulfit-lú­­got és metil-cellulózt használhatunk. A készítményekben kötőanyagokat, pél­dául karboxi-metil-cellulózt, természetes vagy szintetikus porított, szemcsés vagy latex-for­­májú polimereket, igy gumiarábikumot, poli­­(vinil-alkohol)-t, poli-(vinil-acetát)-ot, továb­bá természetes foszfolipidekel, igy kefalint G és lecitint, és mesterséges foszforlipideket használhatunk. További adalékanyagként ás­ványi vagy növényi olajokat is alkalmazha­tunk. A készítményekben színezőanyagok, például szervetlen pigmentek, így vas-oxid, titán-oxid, ferrociánkék; és szerves színezé­kek, például alizarin-, azo- és fém-ftalocia­­nin-szinezékek; továbbá nyomelemek, igy vas-, mangán-, bór-, réz-, kobalt-, molibdén- és cink-sók is lehetnek. A találmány szerinti készítmények álta­lában 0;l-95 tömegX, előnyösen 0,5-90 tömegX hatóanyagot tartalmazhatnak. A készítményekhez egyéb ismert ható­anyagok - igy fungicid, baktericid, inszekti­­cid, akaricid, nematocid, herbicid, madárkár­tevők elleni, növekedésserkentő hatóanyagok, növény-tápanyagok és talajszerkezet javító anyagok - is hozzákeverhetek. A készítményeket vagy mint felhaszná­lásra kész formákat használjuk, vagy azokból a felhasználás előtt további hígítással állítjuk elő az alkalmazási formákat. A felhasználásra kész készítmények például oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és granulátu­mok lehetnek. Az alkalmazás szokásos módon, például öntözéssel, áztatással, permetezéssel, fecskendezéssel, ködfejlesztéssel, füstöléssel, injektálással, iszapolással, kenéssel, porozás­sal, kiszórással, száraz csávázással, nedves csávázással, iszap-csávázással vagy inkrusz­­tálással történhet. A növények kezelésekor a hatóanyag­­-koncentráció tág határok között változtatha­tó. általában 1-0,0001 tömegX, előnyösen 0,5- -0,001 tömegSÓ koncentrációban alkalmazzuk a hatóanyagot. A vetőmagok kezelésére általában 0,001-50 g/kg vetőmag előnyösen 0,01- -10 g/kg vetőmag hatóanyag-dóziB szüksé­ges. A talaj kezelésére a hatóanyag-kon­centráció 0,00001-0,1 tömegX, előnyösen 0,0001-0,02 tömegX a kezelendő területen. A találmányt közelebbről az alábbi pél­dák segitségével kívánjuk ismertetni. Előállítási példák 1. példa N-Metil-N- ( 2-naftil-metilí-lH-imidazol-1 -karboxamid előállítása [(1) képletü ve­gyület, a) eljárás] 20 g (0,12 mól) N-metil-N-(2-naftil-me­­til)-amin és 21,1 g (0,13 mól) N,N’-karbonil­­-diimidazol 150 ml vízmentes acetonitrillel ké­szült oldatát 4 órán át visszafolyató hütő alatt forraljuk. Az oldószer eltávolítása után a maradék etil-acetátban felvesszük, vízzel háromszor mossuk, szárítjuk és bepároljuk. 30,9 g (97%) cim szerinti vegyületet kapunk, olvadáspontja 94,5-95,5 °C. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 GO 65

Next

/
Thumbnails
Contents