199173. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és létesítmény víz nyerésére szennyező források közelében telepített parti szűrésű kutakkal
199173 A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a találmány szerinti eljárás előnyös foganatosítási módjait érzékeltetik, illetve a létesítmény néhány kiviteli példáját tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábrán egy nagy kiterjedésű kavicsteraszon parti szűrésű kutak és szennyező források példaként elhelyezkedését szemléltettük; a 2. ábrán az ivóvíznyerő kutaknak a folyó felé és a háttér irányába kifejtett depressziós hatását érzékeltettük; a 3. és 4. ábrán ivóvíznyerő kutakkal létesülő depressziónak a szenynyező forrásra gyakorolt hatása látható a folyó alacsony, illetve magas vízállása esetén; az 5. ábrán vázlatos felülnézetben látható a találmány szerinti létesítmény egy példakénti kiviteli alakja; a 6. ábrán vázlatos függőleges metszetben látható a találmány szeritni eljárással előidézett szenynyeződéseltérítő szivárgások kialakulása; a 7. ábrán egy szigeten kialakított, előszűréshez előirányzott bányató látható, a találmány szerinti létesítményhez funkcionálisan csatlakoztatva. Az 1. ábrán vázlatos felülnézetben tüntettünk fel egy nagy kiterjedésű kavicsteraszt, amelyben valamely ténylegesen előfordulható módon ivóvíztermelésre szolgáló 1 kutak által alkotói; la kútsorok vannak az F folyó partja mentési telepítve azokon a helyeken, ahol a 2 szennyező források megléte ezek létesítését nem korlátozta, illetve akadályozta. A 2 szennyező forrásoktól kiinduló veszélyes oldott szennyeződéseket tartalmazó káros 3 szivárgásokat nyilakkal érzékeltettük, ezeknek megfelelően az 1 kutak depreszsziós hatása miatt a szennyezett víz a lehető legrövidebb úton áramlik a kutak felé. Az 1. ábrán feltüntettünk egy 4 vízkivételi művet is a folyóból váló vízbeszerzés céljából, amely a felszíni 5 ivóvíztisztító művel áll Kapcsolatban. A 26 hivatkozási számmal egy, / F folyóban levő természetes szigetet jelöltük, míg az a nyilakkal a folyó áramlásirányát érzékeltettük. Az 5 ivóvíztisztító művet főleg csúcsfogyasztásnál, valamint az 1 kutak kis vízhozama esetén veszik igénybe. A 2. ábrán egy tiszta, vagyis szennyeződésmentes kavicsteraszra telepített kútsoroknak a talajvízszintre gyakorolt hatása látható. Az 1 kutak által alkotott la kútsorok az F folyó ágai által közrefogott sziget két partja mentén vannak telepítve. A folyó mértékadó kisvízállását tüntettük fel a 2. ábrán, 4 5 és 12 hivatkozási számmal jelöltük. A kavicsteraszban az F folyó felől a 10 depressziós vízszint, a háttér felől pedig a 9 depressziós vízszint alakul ki; a kavicstömegben a depressziós vízszintek alatt helyezkedik el az állandóan nedvesített 7 aktív kavicsréteg, felettük pedig a depresszió feletti 8 passzív kavicsréteg. A kavicstömeg alsó határát a vízzáró 11 fekü alkotja, felül pedig a 25 fedőréteg zárja le. A 2. ábrán egy 21 figyelőkutat is feltüntettünk. Ismeretes, hogy a folyók vízállása nagymértékben ingadozik, a vízállás-változások 5—8 m-esek is lehetnek. Könnyen belátható, hogy a mértékadó kisvízállásnál a háttérben levő nagy kiterjedésű kavicsrétegek ilyenkor szárazon maradnak és nem aktivizálhatók. Ennek következtében a kutak vízhozama lecsökken. Ilyenkor a háttér felőli vízutónpótlás is lecsökken, és megnövekszik az 1. ábrán nyilakkal jelölt 3 szivárgások szennyeződésének a koncentrációja. A háttér felől kialakuló veszélyes szivárgásokat az F folyó mértékadó 12 kisvízállásánál a 3. ábrán érzékeltettük, és a korábban már használt hivatkozási számokat és jeleket értelemszerűen alkalmaztuk. Jól látható, hogy a mértékadó 12 kisvízállás mellett a háttér felőli depresszió (a 9 depreszsziós vízszint) mélyen benyúlik a háttérbe, és az ott levő 2 szennyező forrásból a fertőzött, szennyezett víz a 3 nyilaknak megfelelően minden esetben az la kútsor 1 kútjai felé áramlik. A 3. ábrán az is jól érzékelhető, hogy a 9 depressziós vonal felett elhelyezkedő, meglehetősen nagy vastagságú 8 paszszív kavicsréteg az F folyó alacsony vízállása miatt szárazon marad, és hogy a folyó vízállása döntően meghatározza az la kútsorból kitermelhető vízhozamot. Ezért az 1 kutak mértékadó vízhozamát mindig az alacsony mértékadó 12 kisvízállásra kell méretezni, mert ilyen időszakokban is biztosítani kell az igényelt ivóvíz-mennyiséget. Ugyanakkor az F folyó alacsony vízállása nemcsak az 1 kutak vízhozamára, hanem a 3 nyilaknak megfelelően szivárgó szennyeződések vonatkozásában is mértékadó helyzetet jelent. Tény az is, hogy a háttér felől beszerezhető víz, amely a 9 depressziós vízszinttel áramlik az la kútsor felé, mindig rosszabb minőségű, mint az F folyó felől a 10 depressziós vízszinttel az 1 kutakba áramló víz. Az 1 kutakhoz tartozó vízszállító gépeket és berendezéseket nem a mértékadó 12 kisvízálláshoz tartozó kis vízhozamra, hanem ennél nagyobb, például a 4. ábrán 13 hivatkozási számmal jelölt közepes vízálláshoz tartozó teljesítmény-igény figyelembevételével építik ki. Az F folyó vízállása ugyanis lényegesen hosszabb időn át van a 13 közepes vízállásnak, illetve ehhez közelálló vízállásoknak megfelelő, mint a mértékadó 12 kisvízállásnak megfelelő szinten. Az alacsony vízállások idején szokták az 1. és 5. ábrán látható felszíni 5 ivóvíztisztí6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
