199163. lajstromszámú szabadalom • Formálható kompozíciók

199163 A találmány szerinti, adott mennyiségű hidrolizált vinil-acetát-polimert tartalmazó for­málható kompozíciókból készített termékek minősége a polimer molekulatömegének vál­tozásával viszonylag kis mértékben válto­zik. Rendszerint azonban legalább 3000-es, például 5000 és 125 000 közötti molekula­­tömegű hidrolizált vinil-acetát-polimereket használunk fel. Ezek a polimerek könnyen hozzáférhető anyagok. A polimerek moleku­latömege a megadottnál nagyobb érték is lehet. A találmány szeinti formálható kompozí­ciók a kompozíció össztérfogatára vonatkoz­tatva 2—25% szerves polimert tartalmaz­nak. A polimer részarányának növelésével rendszerint javul a kompozíció önthetősége; a kompozíciók előnyösen legalább 7 térfo­­gat% polimert tartalmaznak. Más részről viszont a polimerek a szemcsés anyagoknál rendszerint költségesebbek, és esetenként tűz­veszélyesek is lehetnek, ezért a kompozíciók célszerűen legföljebb 20 térfogat% polimert tartalmazhatnak. A formálható kompozícióban lévő víz mennyisége befolyásolja a kapott termékek tulajdonságait. A különösen nagy hajlító­szilárdságú termékek előállításához felhasz­nálható kompozíciók legföljebb 30 térfogat% vizet tartalmazhatnak. A kompozíciók célsze­rűen csak a formázhatósághoz feltétlenül szükséges, minimális mennyiségű vizet tartal­mazzák. A kompozíciók előnyösen 20 térfo­­gat%-nál kevesebb vizet tartalmaznak. Ta­pasztalataink szerint a kompozícióknak álta­lában legalább 5 térfogat% vizet kell tar­talmazniuk. Adott esetben a kompozíció az igen nagy szilárdságú terméket szolgáltató­nál nagyobb mennyiségű vizet is tartalmaz­hat; ilyen esetekben a kompozíció formáz­­hatóságát bizonyos mértékig a késztermék szilárdságának rovására javítjuk. Ha már a kikeményítés előtt is megfelelően nagy szilárdságú formázott kompozíciót kí­vánunk kialakítani, a kompozícióhoz célsze­rűen a szerves polimer anyagot gélesítő szert, azaz a szerves polimer anyaggal labi­lis kötéseket képező vegyületet adunk. A for­mázott kompozíció nyers szilárdságát úgy is növelhetjük, hogy a kompozícióhoz olyan szerves polimer anyagot adunk, amely meg­növelt hőmérsékleten oldódik a kompozíció víztartalmában, alacsony (például szobahő­mérséklet körüli) hőmérsékleteken azonban gélt képez. A kompozíció tehát lényegében tel­jes mértékben hidrolizált poii-vinil-acetátot is tartalmazhat; ezek a polimerek megnö­velt hőmérsékleten oldódnak a kompozíció víztartalmában, szobahőmérsékleten azon­ban gélt képeznek. A találmány szerinti formálható kompo­zíciók inszolubilizáló adalékanyagot is tar­talmaznak. Miként már említettük, az inszo­lubilizáló adalékanyag a szerves polimerrel reakcióba lép, és a polimert vízben oldha­tatlan anyaggá alakítja. 9 6 Az inszolubilizáló adalékanyagot a jelen­lévő szerves polimer jellegétől függően vá­lasztjuk meg. Ha a szerves polimer több reakcióképes csoportot tartalmaz, inszolubilizáló adalék­anyagként olyan anyagot használhatunk fel, amely a formázott késztermék kialakításá­nak körülményei között reakcióba lép a po­limer reakcióképes csoportjaival. Ebben az esetben a szerves polimert például kereszt­kötések kialakításával alakíthatjuk át vízben oldhatatlan anyaggá. Ha több hidroxilcsopor­­tot tartalmazó polimert használunk fel, pél­dául hidrolizált poli-vinil-acetátot alkalma­zunk, adalékanyagként a hidroxilcsoportok­­kal reagálni képes többértékü fémvegyületet használhatunk fel. A többértékű fémvegyü­­letek közül példaként a következőket sorol­juk fel: alumínium - vegyületek, így AI2(0H)5N03, Al2(OH)5-halogenidek [pél­dául Al2(OH)5Cl], Zr(OH)2Cl2, (NH4)2Cr207 és Cr(OH), 8(N03), 2. A megfelelő vízoldható vagy vízben disz­­pergálható szerves polimer — inszolubilizáló anyag párokat úgy választhatjuk meg, hogy a polimer és az adalék elegyét reagáltatjuk, majd vizsgáljuk a kapott termék vízoldható­ságát. A kompozíció kikeményítése és az idom­testek előállítása során a kompozícióban lévő adalékanyag és a polimer reakciójával víz­ben oldhatatlan polimert állítunk elő, és a vizet eltávolítjuk a kompozícióból. Ha in­szolubilizáló adalékanyagként többértékű fém­vegyületet használunk fel, a reakciót előnyö­sen megnövelt hőmérsékleten végezzük. A reakció hőmérséklete például 100°C-nál na­gyobb érték lehet; ekkor a vizet is eltávo­lítjuk a termékből. A kompozíciót például 250°C-ig terjedő hőmérsékletre melegíthetjük. Ha több hidroxilcsoportot tartalmazó po­limert használunk fel, a polimer inszolu­­bilizálására a hidroxilcsoportokkal reagálni képes szerves vegyületeket, például dialde­­hideket, így glioxált is felhasználhatunk. Ebben az esetben a reakcót célszerűen szobahőmérsékleten végezzük, a víz eltávo­lítása és a reakció meggyorsítása céljából azonban a kompozíciót például körülbelül 100°C-ig terjedő hőmérsékletre is melegít­hetjük. A találmány szerinti kompozíciókban az inszolubilizáló adalékanyag részaránya a felhasznált polimer és a felhasznált adalék­­anyag jellegétől függően változik. A kompozíciók az inszolubilizáló adalék­anyagot rendszerint a szerves polimer tér­fogatára vonatkoztatott 5—100%, például 10—50% mennyiségben tartalmazzák. Az inszolubilizáló adalékanyag mennyisé­gét előnyösen úgy választjuk meg, hogy az ne csak a szerves polimer vízben oldhatat­lanná tételéhez szükséges mennyiség legyen, hanem a polimerrel további reakció(k)ba lépve vízben egyáltalán nem vagy csak kor-10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents