199163. lajstromszámú szabadalom • Formálható kompozíciók

199163 látozott mértékben duzzadó terméket képez­zen. A vízben korlátozott mértékben duzzadó termékek például vízben áztatva legföljebb 50 tömeg% vizet vehetnek fel. Az .inszolu­­bilizáló anyag célszerű mennyiségét a szer­ves polimer és az inszolubilizáló anyag ele­­gyeivel végzett előkísérletekkel könnyen meg­határozhatják. Különösen előnyösek azok a kompozíciók, amelyek a korábbiakban felsorolt komponen­seken kívül olyan adalékanyagot is tartal­maznak, amely a polimer és a komponense­ken kívül olyan adalékanyagot is tartalmaz­nak, amely a polimer és a kompozícióban lévő szemcsés anyag felülete között kötést hoz létre. Ezeket az adalékanyagokat a to­vábbiakban kapcsolószereknek nevezzük. Noha a találmány szerinti összetételnek megfelelő, azonban kapcsolószert nem tartal­mazó kompozíciókból is nagy hajlítószilárd­ságú termékek készíthetők, azt tapasztaltuk, hogy ezek a termékek vízzel érintkezve ese­tenként sokat veszíthetnek eredeti hajlító­szilárdságukból. Abban az esetben azonban, ha a termékek előállításához kapcsolószert is tartalmazó kompozíciókat használunk fel, a képződött termék hajlítószilárdsága víz ha­tására egyáltalán nem vagy csak igen kis mértékben csökken. A kapcsolószereket a kompozícióban lévő szemcsés anyag és szerves polimer jellegé­nek megfelelően választjuk meg. Abban az esetben például, ha a kompo­zíció szilíciumtartalmú szemcsés anyagot tartalmaz, és a kompozícióban lévő poli­mert glioxállal reagáltatjuk, kapcsolószerek­ként például szilán-típusú, ismert kapcsoló­­szereket, így epoxi-szilánokat alkalmazhatunk A nem szilíciumtartalmú szemcsés anyago­kat a kapcsolódás elősegítése céljából szi­líciumtartalmú anyagokkal vonhatjuk be. Eljárhatunk úgy, hogy a szemcsés anya­got előkezeljük a kapcsolószerrel, a kap­csolószert azonban közvetlenül is bekever­hetjük a találmány szerinti kompozícióba. Különösen előnyösek azok a kompozíciók, amelyekben a szerves polimer inszolubilizá­­lására alkalmas anyag egyúttal a kapcso­lószer szerepét is betölti. Abban az esetben például, ha inszolubi­lizáló adalékanyagként többértékü fémvegyü­­letet használunk fel, szemcsés anyagként pe­dig szilíciumtartalmú anyagot, például homo­kot, vagy aiumínium-oxidot alkalmazunk, az inszolubilizáló adalékanyagok egyes képvi­selői egyúttal összekapcsolják a szerves po­limert a szemcsés anyaggal. Az ilyen típusú bifunkciós adalékanyagok közül példaként a kővetkezőket soroljuk fel: AI2(OH)5Cl, (NH4)2Cr207, Cr(OH), 8(N03)1>2 és Al2(0H)5N03. Amennyiben inszolubilizáló adalékanyag­ként és kapcsolószerként eltérő vegyülete­­ket használunk fel, a kapcsolószert rend­szerint viszonylag kis mennyiségben adjuk 11 a kompozícióhoz. A kapcsolószer szükséges mennyisége a szemcsés anyag szemcsemére­tétől függően is változhat. A kompozíciók például a szemcsés anyag térfogatára vonat­koztatva 0,01—3 térfogat% kapcsolószert tar­talmazhatnak. A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismer­tetjük. Amennyiben egyebet nem közlünk, a részmennyiségeken térfogatrészeket értünk. 1. példa 90 rész 60 mikron közepes átmérőjű őrölt homokot (BIS HFP5 minőségű), 32 rész 3 mLron közepes átmérőjű őrölt homo­kot (BIS M500 minőségű) és 22 rész hidro­­lizált poli-vinil-acetátot (hidrolízisfok: 88%, polimerizációfok: 2000, Gohsenol GH 17S Nippon Gohsei minőségű termék) lapátos ke­verőben alaposan összekeverünk. 10 rész vi­zes alumínium-hidroxi-klorid oldathoz (Al-tar­­talom: 12,1 tömeg%, Cl-tartalom: 8,75 tö­­meg%, az oldat viszkozitása: 18 cps) 30 rész vizet adunk, és a vizes oldatot 4 rész rezorcin 15 rész vízzel készített oldatával elegyítjük. A kapott oldatot keverés közben a fenti összetételű anyagkeverékhez adjuk. A képződött morzsalékos anyagot ikerhen­geres malomba töltjük, a hengereket 60°C-ra fütjük fel, és a morzsalékos anyagból plasz­tikus lapot készítünk. A lapot ismételten át­­bocsátjuk a hengerek közötti résen. Ezt a műveletet 5 percig végezzük, ezalatt a ke­verékből a víz egy része elpárolog. A ka­pott lapot kiemeljük a hengermalomból. Az így készített lap 128 rész homokot, 22 rész hidrolizált poli-vinil-acetátot, 4 rész rezorcint, 10 rész alumínium-hidroxi-kloridot és 26,6 rész vizet tartalmaz. A fentiek szerint készített lapot két, a lappal érintkező oldalán öntvényleválasztó anyaggal bevont polietilén-tereftalát lemez kö­zé helyezzük, majd a lapot hidraulikus pré­sen, 80°C hőmérsékleten és 4 MPa nyomá­son 2,5 mm vastagságúra préseljük. Ezután a préslemezeket a lemezekre folyatott hideg vízzel lehűtjük, a lapot kiemeljük a prés­ből, és a polietilén-tereftalát lemezeket le­fejtjük a lapról. A lap kikeményítését úgy fejezzük be, hogy a lapot két lapos falemez közé helyez­zük, 2 napon át 20°C-on tartjuk, majd 1 napig 80°C-on, végül 1 órán át 180°C-on hőkezeljük. Az így kapott lap hajlítószilárdsága 130 MPa, hajlítási modulusa pedig 37 GPa. A lapot 1 napig vízben áztatjuk. A vizes kezelés után a lap hajlítószilárdsága 102 MPa­­ra, hajlítási modulusa pedig 29 GPa-ra csök­ken. A lap teljes porozitása 3,6% (a termék teljes — a pórusokat is magában foglaló — térfogatát higanyba merítéssel, míg a póru­sokon kívüli terméktérfogatot hélium-pikno­­metriával határozzuk meg). 12 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Thumbnails
Contents