199163. lajstromszámú szabadalom • Formálható kompozíciók

199163 A találmány pépes (tésztaszerü) konzisz­­tenciájú, fröccsöntéssel, sajtolással, kalande­­rezéssel vagy extrudálással nagy hajlítószi­lárdságú idomtestekké formálható kompozí­ciókra vonatkozik, amelyek homogén keverék formájában. a) legalább egy vízben oldhatatlan és vízzel lényegében nem reagáló, 0,1—2000 mik­ron közepes szemcseméretű szemcsés anya­got, éspedig szilíciumtartalmú szervetlen anyagot, szervetlen o.xidot, szervetlen karbi­­dot, szervetlen karbonátot, fémet és/vagy al­­kén-halogenid polimert, b) legalább egy vízben oldható vagy víz­ben diszpergálható szerves polimert, éspedig hidrolizált poli-vinil-acetátot, poli-akrilsavat, poli-akril-amidot, hidroxi-propil-metíl-cellu­lózt és/vagy poli-etilén-oxidot, c) vizet, és d) a polimerrel reagálni képes és a po­limert vízben oldhatatlan anyaggá alakító adalékanyagot (a továbbiakban: inszolubili­­záló anyagot) tartalmaznak. A találmány sze­rinti kompozíciókat az jellemzi, hogy az a), b) és c) komponenst a kompozíció térfoga­tára vonatkoztatva 40—90 térfogat%, 2— 25 térfogat%, illetve legföljebb 30 térfogat% mennyiségben tartalmazzák. A 3 057 811 sz. amerikai egyesült államok­beli szabadalmi leírás olyan kompozíciókat ismertet, amelyek vízben oldhatatlan szem­csés anyagot (jellemzően agyagásványt vagy titán-dioxidot), vízben oldható polimert (pon­tosabban vízben oldható anionos ragasztó­­anyagot, jellemzően vinil-acetát — etil-ak­­rilát kopolimert), inszolubilizáló adalékanya­got (jellemzően többvegyértékű fémsót) és vizet tartalmaznak. Az ott ismertetett kom­pozíciók azonban — a találmány szerinti kom­pozíciókkal ellentétben — folyadékok, amiket bevonásra (elsősorban papíráruk pigmentá­­lására) használnak fel. Az ismert kompozí­ciók szilárdanyag-fartalma 50 tömeg% kö­rüli érték, amr— figyelembe véve, hogy a szemcsés szilárd anyag sűrűsége többszöröse a víz sűrűségének — 20 térfogat% körüli szi­­lárdanyag-tartalomnak felel meg. Ezek a kom­pozíciók gumi- és műanyagipari gépeken nem dolgozhatók fel, és a kompozíciókból nem képezhetők önhordó idomtestek. A 4 059 551 sz. amerikai egyesült álla­mokbeli szabadalmi leírás szintén olyan kom­pozíciókat ismertet, amelyek vízben oldhatat­lan szemcsés anyagot, vízben oldható poli­mert, inszolubilizáló adalékanyagot és vizet tartalmaznak. Ezekben a kompozíciókban a vízben oldhatatlan töltőanyag részaránya kö­rülbelül 12—22 térfogat%, míg a víz rész­aránya körülbelül 35—60 térfogat%. A kom­pozíciók viszonylag hígak, és habarcsanya­gokként alkalmazhatók égetett tárgyak (pél­dául csempék, kerámialapok) hézagainak ki­töltésére. Az ott ismertetett kompozíciók kon­zisztenciája alkalmatlan ahhoz, hogy a kom­pozíciók gumi- és műanyagipari gépeken, a jellemző gumi- és műanyagipari műveletek- 2 1 kel (így fröccsöntéssel, sajtolással, kalande­­rezçssel vagy extrudálással) formálhatóak és idomtestekké alakíthatóak legyenek. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a korábbiakban idézett szabadalmi le­írásokban ismertetett kompozíciók alapkompo­nenseiből a komponensek arányainak meg­felelő beállításával olyan pépes (tésztaszerű) konzisztenciájú kompozíciók alakíthatók ki, amelyek gumi- és műanyagipari berendezé­seken, a jellemző gumi- és műanyagipari műveletekkel igen egyszerűen idomtestekké alakíthatók, és azokból nagy hajlítószilárd­ságú, kis porozitású idomtestek állíthatók elő. Ez a felismerésünk rendkívül meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a találmány szerinti kompozíciók igen nagy mennyiségű (40—90 térfogat%; a sürűségarányokat fi­gyelembe véve mintegy 70—99 tömeg%) szemcsés szilárd anyagot és emellett igen csekély mennyiségű polimert és vizet tartal­maznak. Ilyen összetétel esetén arra számít­hattunk, hogy ha a kompozíciókból egyálta­lán képezhetőek idomtestek, azok — a ce­mentanyagokhoz hasonlóan — ridegek, töré­kenyek, porlékonyak lesznek. A rendkívül csekély polimer-tartalomra tekintettel arra sem számíthattunk, hogy a kompozíciók gumi- és műanyagipari műveletekkel formál­hatóak lesznek. A találmány szerinti kompozíciók elő­állítása során a komponensek alapos össze­keverésével homogén elegyet készítünk. A komponenseket előnyösen nagy nyíró­erő alkalmazásával, például nagy nyíró­erejű lapátos keverőben keverjük össze. Kí­vánt esetben, amennyiben a kompozíció álla­ga lehetővé teszi, az így kapott elegyet nagy nyíróerő alkalmazásával tovább homogenizál­hatjuk úgy, hogy az elegyet azonos vagy eltérő kerületi sebességgel forgó hengerpár közötti résen ismételten átbocsátjuk. Kívánt esetben — például a kompozíció viszkozitásának csökkentése és a keverhe­­tőség fokozása céljából — a komponense­ket megnövelt hőmérsékleten keverjük össze egymással. A keverés hőmérsékletét és a me­legítés idejét azonban úgy kell megválasz­tanunk, hogy a kompozíció idő előtt ne ke­­ményedjen ki, és a kompozícióból ne páro­logjon el túl nagy mennyiségű víz. A találmány szerinti, pépes konziszten­ciájú kompozíciókat a gumi- és műanyag­iparban alkalmazott módszerekkel formál­hatjuk. Ezekből a kompozíciókból például extrudálással rudakat vagy csöveket készít­hetünk, a kompozíciókat megfelelő formába fröccsönthetjük, vagy a kompozíciókból ka­­landerezéssel lapszerü testeket képezhetünk. Eljárhatunk úgy is, hogy a kompozíciót meg­felelő alakú öntősablonba sajtoljuk. Minthogy a találmány szerinti kompozíciók kis mennyi­ségű vizet tartalmaznak, a kikeményítés (azaz a polimer és az inszolubilizáló ada­lékanyag reagáltatása) során csekély mennyi­ségű vizet kell a kompozícióból eltávolítani. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents