199127. lajstromszámú szabadalom • Környezetkímélő üzemi eljárás karbendazim és benomil előállítására

199127 Találmányunk tárgya új, környezetkímé­lő üzemi eljárás az (I) általános képletű — ahol R1 jelentése hidrogénatom vagy n-bu­­til-karbamoil-csoport — vegyületek előállítá­sára, melyek kiemelkedő hatású fungicid ha­tást mutatnak és számos növényvédőszer­­-készítmény hatóanyagául szolgálnak. Az (I) általános képletű vegyületek elő­állítására több eljárás ismeretes (2.933.504 és 3.010.968 sz. amerikai egyesült államok­beli és a 177.585 sz. magyar szabadalmi le­írás). Közeli struktúranalógok előállítását az 1.770.010., 2.164.690 és 2.527.065 sz. NSZK­­-beli, 4.473.697 sz. amerikai egyesült államok­beli és a 163.393 sz. magyar szabadalmi le­írások ismertetik. Az 1.770.010 sz. NSZK-beli szabadalmi leírás 2-(karbometoxi-amino)-5(6)-alkil-, il­letve 5(6)-alkoxi-benzimidazolok előállítását ismerteti a megfelelően szubsztituált o-feni­­lén-diamin és karbometoxi-ciánamid reakció­jával. (2. példa) A leírásban hem szerepel utalás arra, hogy az eljárás milyen tisztaságú terméket eredményez, sem pedig arra, hogy az egyik kiindulási anyagként szolgáló cián­­-amidot hogyan állítják elő. A 2.164.690 sz. NSZK-beli szabadalmi le­írás 2-(karbometoxi-amino)-5-fenoxi-, illetve -5-(fenil-tio)-benzimidazolok előállítását is­merteti. A szöveg olyan reakció megvalósí­tásának lehetőségére is utal, mely szerint fen­­oxi-, illetve fenil-tio-csoporttal szubsztituált o-fenilén-diamin származékok és karbometoxi­­-ciánamid reagáltatásával iá megkaphatok a fenti célvegyületek. A karbometoxi-ciánamid előállítására klór-hangyasav-metil-észter és kálcium-ciánamid elegyítését javasolja. Az itt vázolt reakciókra kiviteli példát sem tar­talmaz a leírás. A 163.393. sz. magyar szabadalmi leírás 2- (karbometoxi-amino) -5 (6) -acil-benzimida­­zolok előállítását ismerteti adott esetben ki nem preparált karbometoxi-ciánamidból és a megfelelően szubsztituált o-fenilén-diamin­­-származékokból. A reakciókörülményeknek és a kiindulási anyagoknak a termékek tiszta­ságára gyakorolt hatásáról, valamint az eljá­rásban keletkező hulladékokról nem írnak a szerzők. A 2.527.065 sz. NSZK-beli szabadalmi le­írás szerint 2-(karbometoxi-amino)-5-propil­­tio-benzimidazol előállítható úgy, hogy cián­­amid és klór-hangyasav-észter vizes, ace­­tonos elegyéhez lúgot majd 4-(propil-tio)-o­­-fenilén-diamin-hidrokloridot adnak. A termék tisztaságáról, illetve az azt befolyásoló té­nyezőkről itt sincs szó. A 4.473.697 sz. USA-beli szabadalmi leí­rás 7. példája szerint technikai minőségű kal­­cium-ciánamidból klór-hangyasav-metil-ész­­terrel kapott 2-karbometoxi-ciánamidot rea­gáltalak 1,2-diamino-4-tiocianáto-benzollal és 2- (karbometoxi-amino) -5 (6) -tiocianáto­­-benzimidazolt nyernek. Itt sincs szó a ter­mék tisztaságáról és az azt befolyásoló té­nyezőkről. 1 Az összes eljárás megegyezik abban, hogy o-feniién-diamin vagy szubsztituált szárma­zéka az egyik kiindulási vegyület. Az (I) általános képletű vegyületek és közeli szerkezeti analógjaik ipari méretek­ben történő előállítása során mésznitrogén­­ből előállított kalcium-cián-amidot ((II) kép­let) reagáltatnak klór-hangyasav-metil-ész­­terrel. A kapott (III) képletű karbometoxi­­-ciánamid-kalciumsó és o-fenil-diamin reak­ciójával képződő (IV) képletű l-(2’-amino­­-fenil) -3-karbometoxi-guanidint ciklizál­­ják 2-(karbometoxi-amino)-benzimidazol Iá (177.585. sz. magyar szabadalmi leírás). A kereskedelemben kapható mésznitrogén kal­­cium-cián-amid tartalma legfeljebb 30 t%, a többi kalcium-oxid, elemi szén vas- és alu­­mínium-vegyületek. Mésznitrogénből kiindul­va a 177.585. sz. magyar szabadalmi leírás szerint a vizes közegben klór-hangyasav-me­­til-észterrel végzett reakció során a szűrletet, mely a (III) képletű karbometoxi-ciánamid­­-kalciumsót tartalmazza használják fel a to­vábbiakban. A kiszűrt szilárd 40—65 t% víz­tartalmú csapadék az úgynevezett mésziszap, mely a felhasznált mésznitrogén tömegére vonatkoztatva 1,2—1,4 szeres mennyiségben keletkezik. A mésziszap kalcium-karbonátot, kalcium-hidroxidot, elemi szenet, szerves ve­­gyületeket, vas-alumínium-vegyületeket tar­talmaz, cianid-ion tartalma is jelentős. A mész­iszap veszélyes hulladék, melynek kezelése és ártalmatlanítása jelentős költségekkel jár, ami igen komoly hátrányt jelent. A mésziszapot szennyező több mint 100 szerves vegyület, például alifás és aromás nitrilek, ketonok, nitrozo-vegyületek, karba­­mátok egy része óhatatlanul a szűrletbe ke­rül és az (I) általános képletű céltermékek­ben szennyeződést ókoz. Az o-fenilén-diamin, mely az (I) általá­nos képletű vegyületek előállítására szol­gáló összes ismert eljárás egyik kiindulási vegyülete jelentős reaktivitása folytán külö­nösen vas(III)-ionok jelenlétében savas kö­zegben hajlamos toxikus vegyületeket képez­ni. Ilyenek például a 2,3-diamino-fenazin, il­letve a 2-hidroxi-3-amino-fenazin. Eddig tör­téntek próbálkozások a fenti vegyületek kon­­centrápiójának csökkentésére az íI) általá­nos kppletű vegyületben — ahol R' jelentése hidrogénatom — azonban sem a redukáló ha­tású kénvegyületek alkalmazása sem pedig az o-fenilén-diamin felhasználás előtti ismé­telt desztillációja nem volt alkalmazható üze­mi körülmények között. Célul tűztük ki, hogy olyan környezetkímélő üzemi eljárást hoz­zunk létre, mely sem mésziszap keletkezé­séhez sem pedig az o-fenilén-diamin oxidá­ciós reakcióiból adódó szennyezéshez nem ve­zet. Az ismeretes volt már korábban, hogy kalcium-ciánamidból széndioxiddal is nyer­hető ciánamid vizes közegben (Römpo: Ve­gyészeti Lexikon II. köt. 682. old. Műszaki Kiadó Bp. 1982). 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents