199125. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzazepin-származékok előállítására

199125 A találmány tárgya eljárás új benzazepin­­származékok előállítására. A találmány tárgyát közelebbről az (I) ál­talános képletű új vegyületek és gyógyszeré­­szetileg elfogadható savaddíciós sóik előállí­tása képezi, amelyek hasznos értágító hatású­ak. A 3 562 267 számú amerikai egyesült álla­mokbeli szabadalmi leírás koszorúértágító ha­tású benzotiazepineket ismertet. A Chem. Pharm. Bull. 33, 634—641 (1985) közlemény fenti vegyületek benzoxazepin-analógjait írja le. A 3 312 691, 3 330 823 és 3 148 321 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi le­írások olyan benzazepinekre vonatkoznak, amelyek 3-helyhetű szubsztituense nem oxi­génatomon keresztül kapcsolódik. Az (I) általános képletben és az egész le­írásban a szimbólumok definíciója a követke­ző: R, hidrogénatom, 2—4 szénatomos alkanoil­­vagy 1—4 szénatomos alkil-amino-karbonil csoport; R2 és R3 egymástól függetlenül hidrogénatom, 1—4 szénatomos alkilcsoport, továbbá adott esetben 1—3 1—4 szénatomos alkoxi­­csoporttal szubsztituált fenil-(1—4 szén­atomos)-alkil-csoport is, feltéve, hogy R2 és R3 közül legalább az egyik hidrogénatom R4 hidrogénatom, karboxicsoport, trifluor-me­­til-csoport, amino-karbonil-csoport, 1—4 szénatomos alkoxi-karbonil-csoport vagy benziloxi-karbonil-csoport, R5 hidroxilcsoport vagy adott esetben 1—4 szénatomos alkoxicsoporttal szubsztituált 1—4 szénatomos alkoxicsoport, és n értéke 2 vagy 3. Az (I) általános képletű vegyületek szer­vetlen és szerves savakkal savaddíciós sókat képeznek. Ezek a savaddíciós sók gyakran hasznos vegyületek a termékek izolálására a reakciókeverékekből, olyan közegben képezve a sót, amelyben az oldhatatlan. A szabad bá­zist ezután például egy bázissal, így nátrium­­-hidroxiddal semlegesítve állíthatjuk elő. Bár­mely más só ezután a szabad bázisból és a megfelelő szervetlen vagy szerves savakból ké­pezhető. Ilyen sók például a hidrogén-haloge­­nidek, elsősorban a hidrogén-klorid és hidro­­gén-bromid, a szulfát, nitrát, foszfát, borát, acetát, tartarát, maleát, citrát, szukcinát, ben­­zoát, aszkorbát, szalicilát, metánszulfonát, benzolszulfonát és hasonlók. Az (1) általános képletű vegyületek benz­­azepin magjának 3- és 4-helyzetű szénatomjai asszimetrikus szénatomok. Az (I) általános képletű vegyületek ezért enantiomer és diasz­­tereomer formákban léteznek, valamint mint ezek racém keverékei. Valamennyi vegyület előállítása a találmány tárgyát képezi. Ügy gondoljuk, hogy azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyek d-cisz-konfigurációjúak, a leghatásosabbak és ezért a legelőnyösebbek. Az (I) általános képletű vegyületek és gyógyszerészetileg elfogadható sóik mint a 1 szív- és érrendszerre ható szerek használha­tók. Ezek a vegyületek mint értágítók hatnak, és elsősorban mint magas vérnyomás elleni; szerek alkalmazhatók. Egy találmány szerinti vegyületet vagy ilyen vegyületek kombináció­ját tartalmazó készítményt beadva, a magas vérnyomású emlős, például ember vérnyomá­sa csökken. A vérnyomás csökkentésére meg­felelnek a körülbelül 0,1 —100 mg/kg test­­súly/nap, előnyösen körülbelül 1—50 mg/kg testsúly/nap dózisok. Ezek a dózisok beadha­tók egyszerre vagy mint osztott dózisok. A ké­szítményt előnyösen orálisan adjuk be, de be­adható parenterális, így szubkután, intramusz­­kuláris vagy intravénás úton is. Az (I) általános képletű vegyületek értá­gító hatása eredményeképpen úgy gondoljuk, hogy ezek a vegyületek amellett, hogy magas vérnyomás elleni hatásúak, alkalmazhatók, mint aritmia elleni, angina elleni, íibrilláció elleni és asztma elleni szerek, valamint szív­izom infarktus ellen. A találmány szerint előállított vegyületek kombinálhatok egy. diuretikummal vagy egy angiotenzinátalakító enzim inhibitorral. Meg­felelő diuretikumok a tiazid-diuretikumok, így a hidroklór-tiazid és a bendroflumetiazid, és megfelelő angiotenzinátalakító enzim inhibitor például a captopril. Az (I) általános képletű vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy először egy (II) általános képletű 2-nitro-toluolt egy (III) általános kép­­leíű benzilidén-malonáttal — a képletben Y al­kilcsoport — reagáltatunk. A reakciót poláris, nem protikus oldószerben, például dimetil­­-formamidban végezhetjük, erős bázis, így nát­­rium-hidrid jelenlétében, s így egy (IV) általá­nos képletű terméket kapunk. A (IV) általános képletű vegyületet redu­kálva a megfelelő (V) általános képletű ve­­gyülethez jutunk. A redukciót végezhetjük ka­talitikus hidrogénezéssel, például palládium/ /szén katalizátort használva; vagy egy kémiai redukálószert, például vas(II)-szulfátot vagy ón(II)-kloridot alkalmazva. Egy (V) általános képletű amint egy al­­kálifém-alkoxiddal, például nátrium-metoxid­­dal és egy alkohollal, például metanollal ke­zelve, a megfelelő (VI) általános képletű benz­­azepint kapjuk. Egy (VI) általános képletű vegyületet erős bázissal, például lítium-diizopropil-amiddal, kálium-hexametil-diszilaziddal vagy kálium­­-terc-amiláttal éter oldószerben, így tetrahid­­rofuránban vagy egy poláris nem-protikus ol­dószerben, például dimetil-formamidban, ala­csony hőmérsékleten, vízmentes oxigéngáz je­lenlétében reagáltatva, a megfelelő (VII) ál­talános képletű vegyületet kapjuk. Alternatív módon egy (VII) általános kép­letű vegyületet előállíthatunk úgy is, hogy elő­ször egy (VI) általános képletű vegyületet ol­dószerben, így tetrahidrofuránban, igen ala­csony hőmérsékletre, például körülbelül —78°C-ra lehűtünk és erős bázissal, például 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents