199112. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklohexán-1,3-dion-származékok előállítására és hatóanyagként ciklohexán-1,3-dion-származékokat tartalmazó herbicid készítmények
199112 is tartalmazhatnak. A folyékony hordozóanyagok például a következők lehetnek: víz; ásványolaj-frakciók, így kerozin, szolvens-nafta, petróleum, kőszénkátrány-olaj és aromás petróleum-frakciók; alifás, cikloalifás és aromás szénhidrogének, így paraffin, ciklohexán, toluol, xilolok, tetrahidro-naftalin és alkil-naftalin-származékok; alkoholok, így metanol, etanol, propanol, izopropanol, butanol, ciklohexanol és propilén-glikol; ketonok, így ciklohexanon és izoforon; továbbá erősen poláros szerves oldószerek, így dimetil-formamid, dimetil-szulfoxid, N-metil-pirrolidon és szulfolán. A folyékony kompozíciók előnyösen a hatóanyag vizes diszperzió, emulzió vagy szuszpenziói lehetnek, amelyeket például permetezéssel, porlasztva permetezéssel vagy elárasztással vihetünk fel a kezelendő területre. A vizes kompozíciókat rendszerint úgy állítjuk elő, hogy a megfelelő koncentrátumokat vízzel keverjük össze. A koncentrátumok például emulgeálható koncentrátumok, pépek, olajos diszperziók, vizes szuszpenziók és nedvesíthető porkészítmények lehetnek. A koncentrátumokkal szemben leggyakrabban támasztott követelmény az, hogy hosszú időn át károsodás nélkül tárolhatóak legyenek, és hosszabb tárolás után vízzel hígítva megfelelően homogén, hagyományos permetezőberendezéssel könnyen felvihető készítményeket képezzenek. A koncentrátumok rendszerint 10—95 tömeg%, előnyösen 10—60 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. Az emulziókat vagy az emulgeálható koncentrátumokat általában úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot egy vagy több felületaktív anyagot és adott esetben olajat is tartalmazó szerves oldószerben oldjuk. Az olajos diszperziók előállítása során a hatóanyag, egy szénhidrogén-olaj és egy vagy több felületaktív anyag keverékét összeőröljük. A vizes szuszpenziós koncentrátumokat általában úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyag, víz és előnyösen legalább egy szuszpendálószer keverékét golyós malomban őröljük. Szuszpendálószerekként például hidrofil kolloidokat, így poli(N-vinil-pirrolidon)-t, karboxi-metil-cellulóz-nátriumsót és növényi gumikat (így akáciagumit és tragakanta-gumit), hidratált kolloid ásványi szilikátokat, így montmorillonitot, beidellitet, nontronitot, hektoritot, szaponitot, szaukonitot és bentonitot, továbbá egyéb cellulóz-származékokat és poli(vinil-alkohol)-t használhatunk. A nedvesíthető porkészítményeket általában úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot egy vagy több felületaktív anyaggal, egy vagy több szilárd hordozóanyaggal és adott esetben egy vagy több szuszpendálószerrel keverjük össze, és a keveréket a kívánt szemcseméretű porrá őröljük. A vizes szuszpenziók, diszperziók vagy emulziók előállítása során a nagy hatóanyagtartalmú kompozíciókat vízzel keverjük öszsze. A víz adott esetben felületaktív anyagokat és/vagy olajokat is tartalmazhat. A 5 Megjegyezzük, hogy az (I) általános képletű vegyületek savas jellegűek, és szerves vagy szervetlen bázisokkal képezett sóik formájában is formálhatók. Ha a készítményekben ezeket a sókat kívánjuk alkalmazni, eljárhatunk úgy, hogy hatóanyagokként közvetlenül a megfelelő sókat használjuk fel, azonban a sókat a formálás során is kialakíthatjuk az (I) általános képletű vegyületekből és a megfelelő szervetlen vagy szerves bázisokból. A készítmények felvitelének módja elsősorban a felhasznált készítmény típusától és a rendelkezésre álló kezelő berendezésektől függően változik. A szilárd kompozíciókat például beporzással vagy a szilárd anyagok szétterítésének egyéb módszereivel vihetjük fel a kezelendő területre. A folyékony kompozíciókat például permetezéssel, porlasztva permetezéssel, elárasztással, az öntözővízhez keverve, vagy a folyadékok szétterítésének egyéb szokásos módszereivel vihetjük fel. A készítmények felviteli aránya több tényezőtől, köztük a hatóanyag jellegétől, az irtandó gyomnövény típusától, a felhasznált készítmény típusától és a kezelés helyétől (levél vagy gyökérkezelés) függően változik. 1 hektár kezelendő területre általában 0,005— 2,0 kg, előnyösen 0,01—2,0 kg hatóanyagnak megfelelő mennyiségű készítményt vihetünk fel. A találmány szerinti készítmények összekeverhetők egy vagy több további, ismert biológialag hatásos vegyülettel is. Miként már közöltük, az (I) általános képletű vegyületek egyszikű növényekkel vagy füfélékkel szemben rendszerint lényegesen erősebb herbicid hatást fejtenek ki, mint kétszikű növényekkel szemben, így egyes esetekben az (I) általános képletű vegyületek önmagukban nem elegendőek a haszonnövény teljes mértékű védelmére. A készítményekhez tehát adott esetben szükséges egy vagy több egyéb herbicid hatóanyag hozzákeverése is. További herbicid hatóanyagokként az (I) általános képletű vegyületektől eltérő bármilyen herbicid vegyületet felhasználhatunk. Az egyéb herbicid hatóanyagok előnyösen kétszikű gyomokkal szemben hatásos vegyületek vagy kontakt herbicidek lehetnek. A találmány szerinti készítményekkel együtt felhasználható kiegészítő herbicid hatóanyagok közül példaként a következőket soroljuk fel: A) benzo-2,1,3-tiadiazin-4-on-2,2-dioxidok, így 3-izopropil-benzo-2,l,3-tiadiazin-4-on-2,2-dioxid (bentazon); B) hormonhatású herbicidek, elsősorban fenoxi-alkán-karbonsavak, így 4-klór-2-metil~ -íenoxi-ecetsav (MCPA), 2-(2,4-diklór?enoxi)-propionsav (diklórprop), 2,4-di-klór-fenoxi-ecetsav (2,4-D), 2,4,5-triklór-fenoxi-ecetsav (2,4,5-T), 4-(4-klór-2-metil-fenoxi)-vajsav (MCPB), 4-(2,4-diklór-fenoxi)-vajsav (2,4-DB), 2-(4-klór-2-me-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
