199108. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás csoportot tartalmazó alkadién-karbonsav-amid-származékok előállítására és ilyen vegyületeket hatóanyagként tartalmazó inszekticid és akaricid készítmények

1»»1WO len szénláncú, láncvégi helyzetben aromás csoportot tartalmazó, telítetlen szénláncú kar­­bonsav-amidokat ismertet a 111 105 sz. euró­pai szabadalmi leírás; ezek az amidok az arrtid-karbonil csoporthoz és/vagy a láncvégi aromás csoporthoz képest konjugált hely­zetben tartalmaznak kettőskötést és szén­láncuk adott esetben oxigénatommal lehet megszakítva. Az idézett leírás olyan, két ket­­tőskötést tartalmazó amidoknak tulajdonít kártevőirtó hatást, amelyekben az egyik ket­tőskötés az amid-karbonil csoporthoz, a másik a láncvégi aromás csoporthoz képest áll kon­jugált helyzetben. Különösen előnyös hatású e leírás szerint az ottani 9. példában leírt N­­-izobutil-9-fènil-nona- (2E,6Z,8E) -triénkarbon­­sav-amid. A jelen találmány szerinti új vegyü­letek — amint a leírásunkban ismertetett összehasonlító kísérletek eredménye mutat­ja — hatásukban felülmúlják ezt a vegyü­­letet. Az 57—212150 sz. japán szabadalmi le­írás olyan kártevőirtó hatású, láncvégi aro­más csoportot tartalmazó telítetlen amido­­kat ismertet, amelyekben az aromás csoport közvetlenül kapcsolódik egy láncvégi oxigén­atomhoz, így ezek a vegyületek általában egy láncvégi fenoxicsoportot tartalmaznak a több oxigénatomot vagy egyéb heteroato­­mot nem tartalmazó telítetlen szénláncnak az amidcsoporttal ellenkező végén. Ezek a vegyületek tehát szerkezetileg eltérnek a ta­lálmány szerinti eljárással előállítható (I) általános képletű vegyületektől; hatástani adataik nem állnak rendelkezésünkre. Az (I) általános képletű vegyületek a kártevőirtó készítményekben a szokásos mó­don formált alakokban használhatók fel, például az alábbi készítmény-típusokban: po­­rozószer, por, nedvesíthető por, granulátum, aeroszol, emulgeálható koncentrátum, olajos oldat, olajos szuszpenzió, permet, hab, lakk, kenőcs, gél, sampon, zsír, elégethető szilárd anyag, a hatóanyagot elpárologtató lap, nyo­más alatt tartott készítmény, impregnált termék vagy ráönthető készítmény. Formál­­hatók a találmány szerinti eljárással előál­lított vegyületekből állatgyógyászati készít­mények is. Az (I) általános képletű vegyületeket tar­talmazó kártevőírtó készítményeket az ilyen­fajta készítmények készítésénél szokásos mód­szerekkel, a felhasználási célnak "megfelelő folyékony, félszijárd, szilárd vagy gázhai^ mazállapotú vivőanyagok felhasználásával ál­lítjuk elő. Az ilyen készítmények az (I) álta­lános képletű hatóanyagot célszerűen — attól függően, hogy a készítmény felhasználása­kor szükség van-e további hígításra, vagy sem — 0,01 és 50 közötti tömeg%, illetőleg tömeg/térfogat% koncentrációban tartalmaz­zák. A porozószerben, porban és granulátum­ban az (I) általános képletű vegyület egy porított szilárd közömbös vivőanyaggal össze­3 keverve van jelen. A vivőanyag például alkal­mas agyag, kaolin, talkum, csillám, kréta, gipsz, növényi eredetű vivőanyagok, kemé­nyítő, diatomaföld stb. Az (I) általános képletű vegyületet tar­talmazó permetek toldatból vagy vizes emul­zióból állhatnak. Az oldat például az aláb­biakban felsorolt szerves oldószerekkel ké­szülhet, míg a vizes emulzió (merítéses mosó­­folyadék vagy mosópermet) a felhasználás helyén állítható elő emulgeálható koncent­­rátumból (amelyet vízzel elegyedő olajnak is nevezünk). A koncentrátum előnyösen a hatóanyag, egy vagy több emulgeálószer és adott eset­ben egy szerves oldószer elegyéből áll. Az oldószerek gyakorlatilag tetszés szerinti meny­­nyiségben lehetnek jelen, a készítményre szá­mított mennyiségük azonban előnyösen 0— 90 tömeg/térfogat%. Az oldószer általában benzin, valamilyen keton, valamilyen alko­hol, xilol, aromás ásványolaj, vagy más, erre a célra szokásosan használt oldószer. Az emulgeálószert tág koncentrációhatárok kö­zött alkalmazhatjuk, előnyösen azonban 5— 25 tömeg/térfogat% koncentrációt állítunk be. Az emulgeálószer célszerűen nemionos felületaktív anyag (például alkil-fenolok po­li (oxi-alkilén)-észterei vagy hexitanhidridek poli (oxi-etilén)-származékai) vagy anionos felületaktív anyag (például nátrium-lauril­­-szulfát, zsíralkohol-éter-szulfátok, alkil-aril­­-szulfonátok és alkil-szulfo-szukcinátok nát­rium- és kalciumsói). A nedvesíthető porok közömbös szilárd, vivőanyagot, egy vagy több felületaktív anya­got és adott esetben stabilizáló szereket és/ /vagy antioxidánsokat tartalmaznak a ható­anyag mellett. Az emulgeálható koncentrátumok a ható­anyagon kívül emulgeálószereket tartalmaz­nak, továbbá gyakran szerves oldószert is, például benzint, ketont, alkoholt, xilolt, aro­más ásványolajat vagy más ismert oldószert. A nedvesíthető porok és az emulgeálható koncentrátumok általában 5—50 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. Ezeket a készít­ményeket felhasználás előtt hígítjuk, például vízzel. A lakkok a hatóanyag szerves oldószerrel készült oldatát tartalmazzák, egy gyantával és adott esetben egy lágyítószerrel együtt. Az (I) általános képletű vegyületek vizes szuszpenziói szuszpendálószert, stabilizáló­szert vagy egyéb segédanyagot is tartalmaz­hatnak. Aeroszol permeteket úgy készíthetünk, hogy a hatóanyagot egyszerűen feloldjuk a hajtógázban és egy további oldószerben, amely például halogénezett alkán vagy vala­melyik fentebb említett oldószer lehet. A találmány szerinti (I) általános képletű hatóanyagokat az említett segédanyagok kí­séretében tartalmazó kártevőirtó készítmé­4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 05 3

Next

/
Thumbnails
Contents