198948. lajstromszámú szabadalom • Eljárás difoszfonsav-származékok, valamint az ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 HU 198948 B 2 A találmány tárgya eljárás új difoszfonsav­­-származékok, valamint az ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállításá­ra. A 18.13.659. sz. Német Szövetségi Köztársa­ság-beli szabadalmi leírásban difoszfonsav-szár­­mazékokat ismertetnek, melyek közül az 1-hidr­­oxi-etán-l,l-difoszfonsav Morbus Paget kezelé­sénél alkalmazva hatásosnak bizonyult. A 27.45.083. sz. Német Szövetségi Köztársaság-beli nyilvánosságrahozatali iratban többek között az l-hidroxi-l-(pirrolidin-2-il)-metán-l,l-difoszfo­­nátol komplexképzőként említik. A Jpn. Kokai Tokyo 8093.193. helyen többek között a piridil­­-metán-difoszfonátokat, mint herbicideket is­merteti; a 34.28.524. sz. Német Szövetségi Köz­társaság-beli nyilvánosságrahozatali iratban a heteroaromás alkil-difoszfonátokat írják le. Úgy találtuk, hogy ezen vegyületek analóg származé­kai, melyekben a heterociklus tejes vagy részle­gesen hidrogénezett, mutatják az említett hatást is és ezen felül mint jó kalcium-komplexképzők a kalcium-anyagcserezavarok szélesebb körben történő kezelésére alkalmasak. Mindenekelőtt olyan esetekben alkalmazhatók, amikor a csont­­felépítés, illetve a csontlebontás zavara mutatko­zik, azaz a vázrendszer megbetegedéseinek, pél­dául Osteoporosis, Morbus Paget, Morbus Bechterew kezelésére alkalmasak. Ezen tulajdonságaik alapján használhatók a csontátültetések és az urolithiasis terápiájában és a heterotrop ossifikációk gátlására. A kalci­um-anyagcserére gyakorolt hatásuk alapján al­kalmasak továbbá reumás arthritis, osteoarthritis és degeneratív arthrosis kezelésére. A találmány szerinti difoszfonátok (I) általá­nos képletűek, mely képletben Hét -CH-B-vel együtt pirrolidin-, pirrolin-, piperidin-, tetrahidropiridin- vagy tetrahidropi­­rimidin-gyűrűt képez, amelyek adott esetben 1 — 4 szénatomos alkilcsoporttal vagy benzilcso­­porttal szubsztituáltak, R1 és R-2 hidrogénatom, 1 — 4 szénatomos alk­­ilcsoport vagy együtt egy 3 — 5 szénatomos alki­­lénláncot alkotnak, mimellett az így alkotott és a Hét csoporttal anellált gyűrű 1 — 3 kettőskötést tartalmazhat, Y a (C) általános képletű csoportot jelenti, ahol R3 hidrogénatom, alk egy vegyértékkötés vagy 1 — 4 szénatomot tartalmazó egyenes láncú vagy elágazó láncú al­­kilénlánc, mely heteroatomból nem indulhat ki, X hidröxilcsoport, G hidrogénatom vagy Ys csoport, és m, illetve s értéke 0 vagy 1 lehet, ahol m + s összegnek mindig 1-nek kell lennie, azzal a meg­kötéssel, hogy abban az esetben, ha alk egy vegy­­értékkötést jelent, Hét nem egy 2-helyzetben Y csoporttal szubsztituált pirrolidingyűrű. A találmány tárgya továbbá eljárás az ilyen (I) általános képletű vegyületek gyógyászatiig elfo­gadható sóinak előállítására. Rövidszénláncú alkilcsoporlként egy 1-4 szénatomos szénhidrogéncsoport, előnyösen a metil-, etil-, és az izopropilcsoport említendő. -Az alk alkilénlánc előnyösen metilén-, etilén­vagy propilénlánc. Abban az esetben, ha Rj és Rj csoportok a heterociklusos gyűrűvel együtt egy biciklust ké­peznek, a következő alapvázakat jelentik: dihid­­ro-indol, oktahidro-indol, oktahidro-izoindol, tetrahidro-kinolin, dekahidro-kinolin, dihidro­­-izokinolin, tetrahidro-izokinolin, oktahidro­­-izokinolin, dekahidro-izokinolin, dihidro-aza­­-biciklo[5.3.0]dekán, oktahidro-aza-[5.3.0]dekán és az oktahidro-piridin, előnyösek azonban az oktahidro-indol, dekahidro-kinolin, dihidro-izo­­kinolin, dekahidro-izokinolin, oktahidro-piridin. Az alkán-difoszfonsavcsoportok mind a hete­rociklusos csoporthoz, mind a vele anellált gyű­rűhöz kapcsolódhatnak, előnyösek azonban az olyan alkán-difoszfonsavak, melyek a heterocik­­lussal kapcsoltak. A vegyületek sztereoizomer elegyek vagy tisz­ta cisz- vagy transz-izomerek alakjában fordul­nak elő. Az aszimetrikus szénatomok R-, S- vagy R,S- konfigurációjúak lehetnek. Az (1) általános képletű vegyületeket önma­gukban ismert eljárások szerint állítjuk elő, és­pedig úgy, hogy egy (II) általános képletű kar­bonsavat — mely képletben Hét, Rj, R2, alk és m az előzőekben megadott jelentésű, Gi hidrogén­­atom vagy az (alk-COOH)s képletű csoport, ahol alk és s a fent megadott jelentésű — egy foszfo­­rossavból vagy foszforsavból és egy foszforhalo­­genidból álló keverékkel reagáltatunk, és végül a szabad difoszfonsawá szappanosítjuk el, és kí­vánt esetben a keletkezett (I) általános képletű vegyületeket gyógyászati lag elfogadható sóikká alakítjuk. Az említett eljárásnál a (II) általános képletű karbonsavakat 1 — 2, előnyösen 1,5 mól foszfo­­rossawal vagy foszforsavval és 1 — 2, előnyösen 1,5 mól foszfortrihalogeniddel reagáltatjuk, 80 °C és 130 °C, előnyösen 100 °C és 110 °C közötti hőmérséklettartományban. A reakciót végezhet­jük hígítószerek, például halogén-szénhidrogé­nek, főként klórbenzol, tetraklóretán vagy akár dioxán jelenlétében is. A reakciót követő hidrolí­zis vízzel forralva, előnyösen azonban félig kon­centrált sósavval vagy brómhidrogénnel történik. A szabad difoszfonsavakká történő átalakítás ál­talában sósavval vagy brómhidrogénnel forralva történik. Ezt az átalakítást végezhetjük egy tri­­metil-szilil-halogeniddel, például bromiddal vagy jodiddal történő hasítással is. A szabad di­­foszfonsavakat fordítva, orto-hangyasav-alkilész­­terekkel forralva ismét tetraalkil-észterekké ala­kíthatjuk. Az (I) általános képletű szabad difosz­­fonsavakat szabad savak alakjában vagy möno­­vagy dialkálifém-, illetve ammóniumsók alakjá­ban különíthetjük el. Az alkálifémsók általában víz-metanol vagy víz-aceton elegyből történő átcsapással jól tisztíthatók. Az olyan (I) általános képletű vegyületekből, amelyek benzilcsoportot tartalmaznak, például az N-benzil-csoport hidrogénezéssel végzett le­­hasításával a megfelelő, szubsztituálatlan (I) ál­talános képletű vegyületekké alakíthatjuk át. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents