198920. lajstromszámú szabadalom • Eljárás felületaktív észterszármazékok előállítására, és az ezeket tartalmazó, élelmiszerek oxidációjának meggátlására
1 HU 198920 B 2 A találmány szerinti eljárással új, felületaktív sajátosságú észterszármazékokal, közelebbről telített, elágazó bosszúszénláncú alifás savak aszkorbinsav-észter származékait állítjuk elő. A találmány szerinti eljárással előállított észterszármazékok oxidációra érzékeny élelmiszerek antioxidáns kezelésére használhatók. A találmány szerinti eljárással (I) általános képletö észterszármazékokat állítunk elő, a képletben X jelentése 1 —3 szénatomos alkiléncsoport, Y jelentése (II) képletű L-aszkorbinsavból származó csoport X jelentésében az alkiléncsoport lehet például metiléncsoport, de előnyösen egy (IV) képletű izopropiléncsoport. A találmány szerinti eljárással az (I) általános képletű vegyületeket szokásos észterezési reakciókkal állíthatjuk elő L-aszkorbinsavból és megfelelő savból, savas körülmények között. A reakciót koncentrált ásványi savak, mint például H2S04 jelenlétében játszathatjuk le. Ezután a kívánt vegyületet a reakcióelegyből poláris vagy apoláris szerves oldószerrel, mint például éterrel kiextraháljuk. Az olyan (I) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében X jelentése (IV) képletű izopropilén-csoport, úgy állíthatjuk elő, hogy L- aszkorbinsavat fitánsawal észterezünk. A fitánsavat fitolból állíthatjuk elő, például a kettőskötés hidrogéné zésével és az alkoholos hidroxilcsoport oxidációjával. A fitol 20 szénatomos elágazóláncú szénhidrogéncsoportot tartalmaz; a fitol egy diterpén-alkohol, amit főleg klorofillből állíthatunk elő. Az olyan (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben X jelentése metiléncsoport, úgy állíthatjuk elő, hogy L-aszkorbinsavat izofitolból előállítható savval észterezünk. A savat izofitolból a kettőskötések hidrogénezésével és az alkoholos hidroxilcsoport oxidációjával állíthatjuk elő. Az izofitolt jázmin olajos extraktumából állíthatjuk elő. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületek felületaktív sajátosságokkal rendelkeznek, így vízben liposzómákat képeznek. Ezek sokkal stabilabbak az ionerővel szemben, mint a lecitinből származó liposzómák, ezen túlmenően a szénhidrogénlánc oxidációjával szemben is stabilabbak. Fenti sajátosságaik alapján oxidációra érzékeny élelmiszerek, különösen nagy víztartalmú élelmiszerek antioxidánsaként használhatók. A hidrofil vagy "nedves" élelmiszerek amioxidánsokkal való kezelésénél probléma, hogy a hidrofób antioxidánsok, mint például butii-hidroxi-toluol, butil-hidroxi-anizol, tokoferol vagy aszkorbil-palmitát nem tudnak az élelmiszerek belsejébe hatolni, míg a vízoldható antioxidánsok, mint például aszkorbinsav olyan lassan diffundálnak, hogy a gyakorlatban nem alkalmazhatók. Az élelmiszerek oxidációjának megakadályozására megfelelő módszer lehetne az is, hogy külső felületüket antioxidáns filmréleggel vonjuk be. Az eddig ismeretes antioxidánsokkal azonban nem lehet folytonos filmet kialakítani, mivel a párolgó oldószer hatására a felületen kristályosodnak. Fenti okok következtében az antioxidáns hatás nem megfelelő. Úgy találtuk, hogy a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek vizes közegben kitűnő antioxidánsok, mivel vízben lamellás folyékony kristályos fázist képeznek, ami a hidrofil élelmiszerek felületén bimolekuláris réteggé oszlik szét és így megfelelő antioxidáns filmréteggé alakul. Lamellás fázis akkor alakul ki, ha a vizes közegben szabad savtartalom esetében a víztartalom 10 tömeg% felett van. A találmány tárgyköréhez tartozik még élelmiszerek oxidációjának meggátlására szolgáló eljárás, amely abban áll, hogy az élelmiszereket egy olyan vizes diszperzióval kezeljük, amely az oxidáció meggátlásához elegendő mennyiségű (I) általános képletű vegyületeket vizes közegben tartalmaz, amely vizes közeg legalább 10 tömegé vizet tartalmaz a vizes diszperzió össztömegére vonatkoztatva. A vizes diszperzióban az (I) általános képletű vegyületek mennyisége 0,01 — 1,0 tömeg%, előnyösen 0,05 - 0,5 tömeg%. A találmány szerinti eljárással előállított (1) általános képletű vegyületek például a következő élelmiszerek oxidációja elleni védelemben használhatók: répafélék, és zsírtartalmú élelmiszerek, mint például sonka. Az (I) általános képletű vegyületek közül előnyösek azok, amelyek (l) általános képletében X jelentése metiléncsoport, és különösen előnyösek azok, amelyek képletében az X helyén lévő alkiléncsoport egy (IV) képletű izopropiléncsoport. Előnyös vegyület például a 6-O-fitanoil-L-aszkorbinsav. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű telített elágazóláncú vegyületek — 20 °C hőmérséklet felett folyékonyak. Ez biztosítja a lamellás folyékony kristályos fázis kialakulását. Ezek a vegyületek előnyösebbek a megfelelő telített, de egyenesláncú vegyületeknél, és a megfelelő telítetlen vegyületeknél, mivel a telített egyenesláncú vegyületek 90 °C hőmérsékletig szilárd anyagok, és a telítetlen vegyületek — bár 0 °C felett folyékonyak — az oxidációval szemben nem stabilak. Találmányunk szerinti eljárásokat és készítményeket a következő példákon keresztül mutatjuk be. 1. példa 3,52 g (20 mmól) L-aszkorbinsavhoz állandó keverés és 0 °űc-ra hűtés közben 20 ml koncentrált kénsavat (95 — 97 tömeg%, Merck) adagolunk. A beadagolás után az elegyet még 20 percen át szobahőmérsékleten kevertetjük, majd 6,4 g (20,5 mmól) fitánsavat csepegtetünk hozzá. A fiiánsavat fitolból állítjuk elő, a kettőskötés hidrogénezésével és az alkoholos hidroxilcsoport oxidációjával. A reakcióelegyet 3 óra eltelte után jégre öntjük, majd háromszor 30 ml dietil-éterrel extraháljuk. Az egyesített éteres extraktumot 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
