198909. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piridin-dikarboxilát-észterek előállítására

1 HU 198909 B 2 A találmány tárgya tehát új eljárás (IV) általános képletű mono- és diszubsztituált piridin-2,3~dikarbonsav-észterek előállítására. A képletben Ra jelentése hidrogénatom, halogén­atom, 1-6 szénatomos alkil-, 2-5 szénatomos alkenil-, fenilcsoport, Rx jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkil- vagy fenilcso­port, Rí jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkil-, fenil- vagy furanilcsoport, Rs jelentése 1-4 szénatomos alkil­­vagy -CO2R5 általános képletű csoport, Rs és Rg jelentése 1-4 szénatomos alkil­csoport. Az 5,6-dialkil- és 5,6-alkil-aril-piridin­­-2,3-dikarbonsav-észterek előállítására az irodalomban kevés módszert Írnak le, és ezek a módszerek rendszerint a 2- és 3-helyzet­­ben levő alkil- vagy aril-helyettesítök oxidá­ciójára vonatkoznak. R. Jones, J. Am, Chem. Soc. 73, 4380 (1951) olyan módszert ismertet, amely szerint primer enamin reakciója olyan 6-alkil-piridin-2,3-dikarbonsavakat eredmé­nyez, amelyek 5-helyzetben elektronvonzó helyettesítőket tartalmaznak, például -C0CH3, -CN vagy -CCteEt csoportokat. Ez a módszer nem alkalmas 5,6-dialkil- vagy alkil-aril-piri­­din-2,3-dikarbonsavak előállítására, mert elektronvonzó helyettesítőt nem tartalmazó primer enaminok így nem állíthatók elő, azaz ammónia és alifás ketonok reakciója imineket eredményez, amelyek nem tautomerizálódnak enaminokká, és hacsak helyben nincsenek megkötve, polimerizálódnak. Más malonsav­­-nitrileket felhasználó módszerekkel, például a 78-69 835 számú japán szabadalmi leírásban ismertetett módszerre] és a J. I. DeGraw J. Hét. Chem. 19, 1461 (1982) helyen ismertetett módszerrel előállíthatok 5-alkil- és 5,6-dial­­kil-piridin-származékok, de nem közvetlenül a kívánt 2,3-dikarbonsav-származékok. A piridin-2,3-dikarbonsav-szérmazékok fontos intermedierek a herbicid hatású 2-(2- -imidazolin-2-il)-nikotinsavak, észterek és sók előállításához, ahogyan ezt a 81103638.3 számú európai szabadalmi bejelentés és az A) reakcióvázlat ismerteti. A reakcióvázlaton Rí jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, Rz je­lentése 1-4 szénatomos alkil- vagy 3-6 szén­atomos cikloalkil-csoport, vagy Rx és Rz az­zal a szénatommal együtt, amelyhez csatla­koznak egy 3-6 szénatomos, adott esetben metilcsoporttal helyettesített cikloalkilcsopor­­tot alkothat, W jelentése oxigén- vagy kén­atom, Ra és Rx jelentése hidrogén-, halogén­atom, 1-6 szénatomos egyenes vagy elágazó szénlácú alkil-, alkenil- vagy adott esetben helyettesített fenilcsoport, Rs és R6 jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport Az oC,y3-telitetlen rendszerek elektron­vonzó csoportokkal aktivált halogénezett me­­tiléncsoporton történő Michael-addiciós kon­denzációja jól ismert. A megfelelő oC-halogén­­-/5-ketonok, mint például a dietil-3-klór-2- -oxo-bután-dikarbonsav megfelelő reakciója akroleinnel P. Bouvier és H. Gault, Bull. Soc. Chim. Fr. 711 (.1963) szerint keverékeket ei-edményez. A találmány célja mono- vagy diszubsz­­tituált piridin-2,3-dikarbonsav-észterek és 2- -alkil-nikolinátok előállítására módszert biz­tosítani c£-halogén-£-keto-észterek és oC,ß-te­­litetlen aldehidek vagy ketonok ammóniumsó jelenlétében végzett reakciójával. A találmány tárgya tehát új eljárás (IV) általános képletű mono- és diszubsztituált piridin-2,3-dikarbonsav-észterek előállítására. A képletben Ra jelentése hidrogén-, halogénatom, 1-6 szénatomos alkil-, 2-5 szén­atomos alkenil-, vagy fenilcso­port, Rx jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkil-, vagy fenilcso­port Rí jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkil-, fenil- vagy furanilcsoport, Rs jelentése 1-4 szénatomos alkil­­vagy -CO2R5 általános képletű csoport Rs és R6 jelentése 1-4 szénatomos alkil­csoport. A (IV) általános képletű vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy egy (V) általános kép­letű cC-halogén-á-keto-éeztert, ahol Rs és Re és Rs jelentése a fenti, és X jelentése halo­génatom, előnyösen klóratom, egy (III) általá­nos képletű oC,/3-telítetlen aldehiddel vagy ketonnal reagáltatunk, ahol Ra, R4 és Rí je­lentése a fenti. A reakciót legalább 2 mól-ek­vivalens ammóniumsó jelenlétében, vízben vagy szerves oldószerben, szobahőmérsékle­ten és az oldószer forráspontja közötti hő­mérsékleten hajtjuk végre. A reakciót a B) reakcióvázlat szemlélteti. A találmány szerinti eljárásban oldó­szerként alkalmazhatunk vizet, alkoholokat, klórozott szénhidrogéneket, szénhidrogéne­ket, aromás szénhidrogéneket, étereket, szerves savakat, észtereket vagy aprotikus oldószereket, például acetonitrilt. A 4-, 5- és 6-helyzetben helyettesitőt tartalmazó piridin-2,3-dikarbonsav-származé­­kok tehát úgy állíthatók elő, hogy (V) általá­nos képletű oC-halogén-ketoészterek és (III) általános képletű ct./j-telitetlen aldehidek vagy ketonok ekvimoléris mennyiségét alkal­mas oldószerben legalább 2 mól-ekvivalens aramóniumsóval keverjük, és a reakcióelegyet szobahőmérséklet és az oldószer forráspontja közötti hőmérsékleten előnyösen visszafolyató hűtő alatt forralva addig keverjük, amíg a reakció befejeződik, és a képződött 4-szub­­sztituált, 4,5-diszubsztituált, 5-szubsztituált, 6-szubsztituált vagy 5,6-diszubsztituált piri­­d n-2,3-dikarbonsav-származékokat szokásos 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 65 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents