198865. lajstromszámú szabadalom • Tápfej kokillákhoz

3 HU 198865 B 4 mes anyag lehet fémbetét, a kötőanyagok gyanták, műgyanták, szénhidrogének, víz­­üvegek stb. és a nemfémes anyagok öntödei homokok, duzzasztott perlit, pernye, kohá­szati tűzállóanyagok őrleményei stb. A tápfej adott esetben exoterm anyagokat is tartal­mazhat. A találmány szerinti tápfej a hagyomá­nyos megoldásoknál lényegesen hatékonyab­ban csökkenti a lunkerképződést és ezzel je­lentősen növeli az öntési anyagkihozatalt. A tápfej az öntés sorén túlnyomást léte­sít a fémfürdő felett, az oxigén kizáráséval és az öntőporral együtt meggátolja a pille­­képződést, így a folyékony fém feljuttatja a túlfolyóba a megfolyósodott öntőport. A meg­­folyósodott öntőpor a nyakrésszel és az alsó rész boltozatéra feltapadó elsalakosodott ön­tőporral együtt háromrétegű hőszigetelést hoz létre, amely a függőleges irányú hőelvo­nást minimálisra csökkenti. A dermedés sorén a fémolvadék a faj­­súly-különbség révén kiszorítja az öntecs fémes állományából a megfolyósodott elsalako­sodott öntőport, így az öntecs középső része a hagyományosnál lényegesen tisztább lesz. A találmány szerinti tápfejjel végzett kísér­letek mindezeken túlmenően azt a meglepő eredményt is mutatták, hogy a fogyási üreg csökkenése mellett a dúsulások is lényegesen kisebbek voltak, mint a hagyományos megol­dások esetében. A találmány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével ismertetem. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti tápfej egy ki­viteli alakjának metszete a kokilló­­ra helyezve, a 2. ábra a tépfej egy másik kiviteli alakja. 3. ábi'a a tépfej egy további kiviteli alakja. Az ábrákon látható 1 tápfejek 2 kokillék felső végén kialakított fészekbe vannak il­lesztve. Az 1 tépfejek 3 alsó részből és 4 felső részből állnak. Közöttük 5 nyakrész van kialakítva. Ennek átmérője általában a kokilla belső átmérőjének 35-55%-a. Az ábrán látható kiviteli alakok 340 mm-es belső átmé­rőjű kokillákba vannak illesztve. Az 1. és 3. ábrán látható kiviteli alaknál az 5 nyakrész átmérője 100 mm, a 2. ábrán bemutatott kivi­teli alaknál 140 mm. Az 5 nyakrészek középső részén 6 él van kialakítva, amely az öntés sorén rövid időn belül a fémolvadék hőmérsékletére me­legszik fel. Az 1. ábrán látható kiviteli alaknál az 1 tápfej 3 alsó része lapos, 4 felső része gömbsüveg alakú. A 2. és 3. ábrán bemuta­tott kiviteli alakoknak mind a 3 alsó része, mind a 4 felső része gömbsüveg alakú. Az 1. ábra szerinti kiviteli alak 3 alsó része ezenkívül 7 fémbetéttel van ellátva. A találmány szerinti tápfej alkalmazását a továbbiakban példák segítségével ismerte­tem. 1. példa Gyengén ötvözött, 0,09 tömeg% karbont és együttesen 0,1-15 tömeg% krómot, vanádi­­umot és molibdént tartalmazó NSZD acélt ön­töttünk 340x1300 mm-es átmérőjű kokillákban. A kokillákhoz az 1. ábrán bemutatott tápfejet használtuk. A tápfejeket 215 mm mély és 390 mm átmérőjű fészekbe helyeztük. A tépfejek alsó kúpos része 85 mm, felső gömbsüveg alakú része 130 mm magas volt. Az alsó rész­be az 1. ábrán látható öntöttvas betétet he­lyeztük el. A tápfej nemfémes részének előállításá­hoz 80 tömeg% flótáit fehérvércsurgói üveg­homokból (tűzállóság 1500 °C), 10 tömeg% használt kemencebélésböl származó samott őrleményből és 10 tömeg% duzzasztott perlit­­böi álló keveréket készítettünk. Ezen keve­réket 100%-nak tekintve 12 tömeg% 48B fokos nétronvízüveg hozzáadásával formázókeveré­ket állítottunk elő és elkészítettük a tápfe­jet. A tápfej hőkezelését első lépcsőben 1 órás, 50 °C-ra történő lassú felfűtéssel, majd ugyancsak 1 órás 200 °C-ra történő felfűtés­­se) és ezen a hőmérsékleten 1 órás hóntar­tással végeztük. Az igy előállított tápfej térfogatsúlya 0,7 kg/dm3 volt. (Összehasonlításul megjegy­zem, hogy a jelenleg használatos samott-tég­­lák térfogatsúlya, 1,9-2,2 kg/dm3, a porózus téglák térfogatsúlya 0,95 kg/dm3). Az öntés során azt tapasztaltuk, hogy a tépfej felső részének felöntése után az olva­dék 1-2 perc után visszahúzódott. Ez lénye­gesen gyorsabb volt a szokásosnál. A tápfej nyakrésze alatt megdermedt réteg közepén kismértékű szívódés volt látható. A kokillák felhasználásakor a kihoza­tal a korábbi 56-62%-ról 74-75%-ra emelke­dett. A tápfejeket átlagosan 6-8 alkalommal lehetett használni (amíg a szűkítő élnél az erózió következtében 15-18%-os átmérönöve­­kedés nem jelentkezett). Megjegyzem, hogy a fenti kiviteli példá­nál alkalmazott fémes betét adott esetben a kokilla részeként is kialakítható. 2. példa A 35 típusú acéltuskókat öntöttünk az ábrákon bemutatott 0 340x1300 mm-es kokil­lék ban. Ehhez a 2. ábrán bemutatott tápfejet használtuk. A tápfej magassága 365 mm volt, a kokilléba 215 mm mély fészket készítettünk és a 350 mm külső átmérőjű tápfejet ebbe il­lesztettük be. A tépfej alsó része 225 mm, felső része 140 mm magas volt. A tápfejet 100 tömegegység homokból és 4-5 tömegegység vizüveges formázókeverék­­bó: készítettük, szénsavas kötéssel. A víz­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents