198857. lajstromszámú szabadalom • Eljárás páramentesítő anyagok előállítására

HU 1988f)7 A 6 fi viselkednek. Ennek hatására a szűrés sebes­sége a frissen leválasztott kovasavgélhez vi­szonyítva sokszorosára növekszik. Az anyag az említett öregedés hatására nemcsak köriy­­nyen szűrhetóvé, hanem könnyen ülepithekő­­vé is válik, ezért - amennyiben az szüksé­gessé válik - a rendszer nátriumszulfát-kon­­centrációjának csökkenése egyszeri vagy többszöri dekantálással is, az ismert módon megoldható. A találmány szerinti eljárás megvalósítá­sánál úgy járunk el, hogy a darabos, kocso­nyás, öregitett csapadékot a mellette levő, enyhén lúgos (pH=7,5-8,5) vagy semleges kémhatású, nátriumszulfát tartalmú anyalúg eltávolítása után nem mossuk sómentesre, ha­nem mosás (dekantálás) nélkül vagy lágy vízzel történő legfeljebb egyszeri mosás (de­kantálás) és az azt. követő szűrés ufón is­mert módon megszántjuk. Mivel a szárításra kenilő kocsonyás csapadék anyalúg-tarfalma viszonylag magas, ki). 4fi-fi0%, a szárítás után nyert zeolit-szilikagél porkeverék nát­­riumszulfát. tartalma 0,4-1,2 tömeg%. A szárí­tás után a porkeverék vagy közvetlenül ak­tiválásra (dehidratálásra) kerül, vagy ezt megelőzően egy darabositási művelet (extru­­dálás, granulálási is elvégezhetők ismert mó­don, ismert berendezésekben, a felhasználási igényeknek megfelelően. A darabositási mű­veletekhez szükség van arra, hogy azt meg­előzően a részecskéket összeragasztó adalék­anyagot keverjünk be a rendszerbe, s ezt célszerűen úgy választjuk meg, hogy az a darabositási műveletet követő aktiválási lé­pésben önmaga vízfelvevő tulajdonsággal és kapacitássaol rendelkezzék. A találmány szerinti gyártási eljárás számos előnnyel rendelkezik a hagyományos zeolit-szilikagél porkeverék-előállitással szemben. Ilyen például az, hogy nem kell külön semlegesíteni, szűrni, majd szárítani a zeolitot és a szilikagélt, hanem ezek a műve­letek mindkét anyagnál egyszerre, egy be­rendezésben elvégezhetők. így jobb a beren­dezések kihasználtsága és az időmegtakarítás is jelentős. A zeolit-szuszperizió önmagában igen hamar szétválik, és a leülepedett, tiszta zeolit kemény, nehezen felkeverhető üledéket, képez. A jelenlévő, kocsonyás állagú kovasav ezt a jelenséget meggátolja, a zeolit pedig a kovasav kezelhetőségéti szűrhetőségét segíti elő a már ismertetett módon. A találmány szerinti eljárással előállított, zeolit-szilikagél keverék az egyszerűbb gyártástechnológia mellett még számos előnyt, mutat a hagyományos módon készített, azaz a por formájában utólag összekevert zeolil-szi­­likagél kompozíciókkal szemben. A kétféle anyagnak a szabad levegőn és telített, pára­­térben, párhuzamosan elvégzett vizsgálatai szerint a találmány szerinti eljárással készí­tett minták néhány százalékkal nagyobb viz­­megkőtő képességét - azaz vízgőz-adszorpci­ói. - mutattak, mint a mechanikus porkeveré­kek. Ez a különbség időtartam-vizsgálatoknál is ugyanígy jelentkezett., amint az az 1. áb­rán is látható. Hasonló eredmények illetve különbségek mutatkoztak nemcsak az ábrán példaként be­mutatott. esetben, hanem az 5, 10, 15, 20 és 2fi tömegX szilikagél-tarfálmú, különböző mó­don készített keverékek esetében is. A talál­mány szerinti eljárással előállított keverékek továbhi, igen fontos előnye a későbbiekben a granulátum-gyártásnál is megmutatkozott, mind a granulátwinkészités műveletében, mind pedig a kész granulátumok minőségében. A granulálás műveleténél szemcseragasztó anyagot kell kötőanyagként hozzáadni a por­keverékhez, majd ezt. egy felületen mozgatva közel gömb alakú granulátumokká alakítani, folyamatos külső rét.egzéssel. A művelet lé­nyegéből következik, hogy a granulátumokra fokozottabban ragadnak a jobban nedvesedő, jobban tapadó por-részecskék, esetünkben a s/.ilikagél komponens, s Így a granulátum, il­letve a még megmaradt, porkeverék összeté­tele fokozatosan változik, az utóbbi zeolifban dúsul. Ezt. a jelenséget, csak a porként ösz­­szekevert. zeolit-szilikagél kompozíciók gra­nulálásinál tapasztaltuk, a találmány szerint előállított, keverék esetében nem, azaz az utóbbinál végig azonos összetételt találtunk a granulálási művelet köí;ben mind a granu­látumnál, mind a porkeveréknél. Ez a tapasz­talat is arra utalt, hogy a zeolitos szuszpen­zióban leválasztott kovasav illetve szilikagél már nem t.ud szegi-egálódni, azaz levélni a zeolitkomponensfől. Az ilyen keverékből, egyébként azonos körülmények között készí­tett granulátumok lényegesen nagyobb me­chanikai szilárdságot, mutattak mind szára­zon, aktivált állapotban, mind pedig vízgőzzel telített állapotban. Lényeges különbség mu­tatkozott abban az esetben is, amikor a két­féle anyagból készített granulátumot vízbe öntöttük. A pót-keverékből készített granulá­tumok néhány másodpercen belül pépesen s zéfmállotfnk, a találmány szerint készített zeolit-szilikagél granulátumok pedig megma­radlak viszonylag szilárd, különálló golyók­nak. Az aktivált granulátumok vizfelvevó ké­pessége között, is hasonló különbségek mu­tatkoztak, mint a porminták esetében, a ta­lálmány szerint előállított minták javéra. L példa Keveróvel, a megfelelő beadagoló és le­eresztő csonkokkal ellátott és hőmérővel fel­szerelt, 300 1 térfogatú, fűthető reaktorba bemérünk 185,5 kg 40 tőmegX-os nátrium­­-hidt-oxid oldatot és hozzáadunk 80,6 kg 10 l.ömegX nedvességtartalmú ipari timföldhirá­­fot, majd 00 °C hőmérsékleten, folyamatos keverés mellett 6-8 óra alatt feloldjuk a tim­­földhidiátot. Ennek eredményeként 332,6 g/1 fi 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents