198857. lajstromszámú szabadalom • Eljárás páramentesítő anyagok előállítására
I HU 198857 A 2 A találmány eljárás páramentesítő anyag előállitására. A találmány tárgya közelebbről eljárás fokozott nedvszívó képességű alkáli-fém-aluminium-szilikátok és szilikagél keverékéből álló anyagok előállítására. Az ipar, a kereskedelem és a mindennapi élet számos területén felmerül annak szükségessége, hogy valamilyen belső, zárt tér páratartalmát a lehetséges minimális értékre csökkentsük illetve hosszú, - több éves, évtizedes - időtartamra abban a páramentes állapotot fenntartsuk. Leggyakoribb példája ennek a hőszigetelő üvegtáblák készítésénél a két párhuzamos siküveg közötti tér, amelyben a páratartalom teljes lekötése biztosítja többek között a táblák jó hőszigetelő képességét. Ezt úgy oldják meg, hogy nedvszívó tulajdonságú granulátumokat helyeznek el kiképzelL tárolócsalornákban a táblák összeállítása, illetve a síküvegek közti tér légmentes lezárása előtt. Keskeny rések biztosítják a granulátumok és a belső zárt tér összeköttetését, melyen keresztül a granulátumok magukba szívják és megkötik a belső tér gyakorlatilag teljes nedvességtartalmát, amely a tábla összeállítása idején aktuális légnedvességből származik. A granulátumok nedvszívó kapacitásának azonban enné] lényegesen nagyobbnak kell lenni annak érdekében, bogy az idővel beszivárgó nedvességet is megköthessék. Hasonló szerepe van a finommechanikai eszközök, elektronikus műszerek és egyéb, nedvességre érzékeny tárgyak csomagolásánál a belső térben elhelyezett nedvszívó granulátum csomagoknak. Jelentős mennyiségben használja az említett anyagokat a vákuumtechnikai ipar is. A levegő vagy más gázok nedvességtartalmának megkötésén kívül igen fontos alkalmazási területe az említett nedvszívó anyagoknak a folyadékok víztartalmúnak eltávolítása. Az ilyen irányú, számos vegyipari alkalmazás mellett a legáltalánosabban említhető terület a hűtőgépgyártás, ahol a zárt freonkörból a nedvességtartalom eltávolítását egy nedvszívó granulátumokkal töltött patron beiktatásával biztosítják. Az említett területeken alkalmazott granulátumokkal szemben az adott területtől függő, különböző minőségi igényeket támasztanak, mégis található néhány olyan fontos minőségi igény, amely mindegyiknél közös, s ezek a következők: a granulátumok minél nagyobb nedvszívó kapacitása különböző relativ páratartalom értékeknél és különböző hőmérsékleteknél, különös tekintettel az alacsonyabb (-20 °C) hőmérsékletekre, kielégítő mechanikai szilárdság, minimális porlódási hajlam. A gyakorlatban ezeket a tulajdonságokat szilikagéllel vagy különböző típusú természetes vagy szintetikus zeolitokkal illetve ezek megfelelő arányú keverékével sikerül biztosítani. A szilikagélek és a zeolitok (alkáli-alumínium-szilikátok) nem egyenértékű, egymással egyszerűen helyettesíthető nedvszívó anyagok. A szilikagélek ugyanis nagy relatív páratartalom-értékeknél nagy vizfelvevő kapacitással jellemezhetők, kis vízgőz-parciális nyomásoknál viszont ez a képességük mininálisru csökken. Ez a sajátság különösen az ún. tágpórusú szilikagél típusokra jellemzó. A zeolitok nedvességszivó kapacitása a relat'v páratartalom függvényében ennél kiegyenlítettebb, nagy relat.iv páratartalom értékeknél viszont, nem éri el a szilikagélek vizfelvevő kapacitását. Az esetek többségében emiatt, előnyösnek bizonyult a két anyag kombinációja, azaz keveréke, araikor is egyidejűleg biztosítható a megfelelően nagy és a relativ páratartalomtól független vizfelvevő képesség. A zeolitok alkalmazásénak előnyeként emliLhető még esetenként a molekulaszűrő hatás, amely ebben az esetben a vizmolekulák kizárólagos magkötését jelenti a jelenlévő oxigén és nitrogén mellett. A tágpórusú szilikagélek vizfelvevő képessége aktivált, állapotban elérheti eredeti tömegüknek kt>. 80%-ál. is, a szűkpórusú szi- 1 kagélektié! ez az érték kb. 40%, ha az őket körülvevő légtér relatív páratartalma 95- -100%. A JA típusú, jól kristályosodott zeolit. vizfelvevő képessége kb, 22%, illetve a jól kristályosodon 4A, azaz NaA lipusú zeolit elméleti vizfelvevő képessége kb. 24,5%. Rizor yos határokon belül tetszőleges vízfelvevő képességű keveréket készíthetünk a fenti anyagok megfelelő kombinációjával. Vizfelvevő udszotbensként alkalmazható szilikagél-zeolit keverékek előállításéra számos eljárás született. Az 1 164 995 ljsz. NSZK szabadalom szerint a kész zeolitport 8%-nál több vizet, tartalmazó szuszpenzióba viszik, amely 8-11 pH értékek között plasztikus tömeggé áll össze, amikor 150-400 mz/g fajlagos felületű, 10%-nál több vizet tartalmazó szilíoium-oxidd.-il keverik össze. Formálás és szárítás után aktiválás következik. Az 1 165 562 ljsz. NSZK szabadalom lényege, hogy az összekevert, SiOí tartalmú NaA szuszpenzióba magnézium-oxidot is belekevernek, amely a későbbiekben, a szuszpenziónak klórozott szénhidrogén folyadékokba történő heporlaszlásakor flokkuláló anyagiónt szerepel. Az 1 203 238 ljsz. NSZK szabadalom szerint a gélformájú SÍO2 kötőanyag is zeolittá alakítható, s így kötőanyagtól menl.es zeolitgrarmlátum nyerhető. A zeolitok hagyományos előállítási módjánál a gélképzési és kristályosítási lépés 1 Ián az erősen lúgos kémhatású anyalúgot a Kristályok felületéről, az anyalúg fő tömegének leszűrése után többszöri mosással, felzagyolással, és azt követő szűréssel távolitják el, s ezeket ismételgetik mindaddig, amig a szűrlet kémhatása pH=8,5-9 érték alá nem csökken. Az ennek az eléréséhez szükséges, igen sokszori mosás-szűrés hosszadalmassága mellett a folyamat költségességét még az is növeli, hogy a mosásokat és felzagyolásokat 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
