198857. lajstromszámú szabadalom • Eljárás páramentesítő anyagok előállítására

I HU 198857 A 2 A találmány eljárás páramentesítő anyag elő­­állitására. A találmány tárgya közelebbről el­járás fokozott nedvszívó képességű alkáli­­-fém-aluminium-szilikátok és szilikagél keve­rékéből álló anyagok előállítására. Az ipar, a kereskedelem és a mindenna­pi élet számos területén felmerül annak szükségessége, hogy valamilyen belső, zárt tér páratartalmát a lehetséges minimális ér­tékre csökkentsük illetve hosszú, - több éves, évtizedes - időtartamra abban a pára­mentes állapotot fenntartsuk. Leggyakoribb példája ennek a hőszigetelő üvegtáblák ké­szítésénél a két párhuzamos siküveg közötti tér, amelyben a páratartalom teljes lekötése biztosítja többek között a táblák jó hőszige­telő képességét. Ezt úgy oldják meg, hogy nedvszívó tulajdonságú granulátumokat he­lyeznek el kiképzelL tárolócsalornákban a táblák összeállítása, illetve a síküvegek közti tér légmentes lezárása előtt. Keskeny rések biztosítják a granulátumok és a belső zárt tér összeköttetését, melyen keresztül a gra­nulátumok magukba szívják és megkötik a belső tér gyakorlatilag teljes nedvességtar­talmát, amely a tábla összeállítása idején ak­tuális légnedvességből származik. A granulá­tumok nedvszívó kapacitásának azonban en­né] lényegesen nagyobbnak kell lenni annak érdekében, bogy az idővel beszivárgó ned­vességet is megköthessék. Hasonló szerepe van a finommechanikai eszközök, elektronikus műszerek és egyéb, nedvességre érzékeny tárgyak csomagolásá­nál a belső térben elhelyezett nedvszívó granulátum csomagoknak. Jelentős mennyi­ségben használja az említett anyagokat a vá­kuumtechnikai ipar is. A levegő vagy más gázok nedvességtar­talmának megkötésén kívül igen fontos alkal­mazási területe az említett nedvszívó anya­goknak a folyadékok víztartalmúnak eltávolí­tása. Az ilyen irányú, számos vegyipari al­kalmazás mellett a legáltalánosabban említhető terület a hűtőgépgyártás, ahol a zárt freon­­körból a nedvességtartalom eltávolítását egy nedvszívó granulátumokkal töltött patron be­iktatásával biztosítják. Az említett területe­ken alkalmazott granulátumokkal szemben az adott területtől függő, különböző minőségi igényeket támasztanak, mégis található né­hány olyan fontos minőségi igény, amely mindegyiknél közös, s ezek a következők: a granulátumok minél nagyobb nedvszívó kapa­citása különböző relativ páratartalom érté­keknél és különböző hőmérsékleteknél, külö­nös tekintettel az alacsonyabb (-20 °C) hő­mérsékletekre, kielégítő mechanikai szilárd­ság, minimális porlódási hajlam. A gyakorlat­ban ezeket a tulajdonságokat szilikagéllel vagy különböző típusú természetes vagy szintetikus zeolitokkal illetve ezek megfelelő arányú keverékével sikerül biztosítani. A szilikagélek és a zeolitok (alkáli-alu­­mínium-szilikátok) nem egyenértékű, egymás­sal egyszerűen helyettesíthető nedvszívó anyagok. A szilikagélek ugyanis nagy relatív páratartalom-értékeknél nagy vizfelvevő ka­pacitással jellemezhetők, kis vízgőz-parciális nyomásoknál viszont ez a képességük mini­­nálisru csökken. Ez a sajátság különösen az ún. tágpórusú szilikagél típusokra jellemzó. A zeolitok nedvességszivó kapacitása a rela­­t'v páratartalom függvényében ennél ki­egyenlítettebb, nagy relat.iv páratartalom ér­tékeknél viszont, nem éri el a szilikagélek vizfelvevő kapacitását. Az esetek többségé­ben emiatt, előnyösnek bizonyult a két anyag kombinációja, azaz keveréke, araikor is egy­idejűleg biztosítható a megfelelően nagy és a relativ páratartalomtól független vizfelvevő képesség. A zeolitok alkalmazásénak előnye­ként emliLhető még esetenként a molekula­­szűrő hatás, amely ebben az esetben a viz­­molekulák kizárólagos magkötését jelenti a jelenlévő oxigén és nitrogén mellett. A tágpórusú szilikagélek vizfelvevő ké­pessége aktivált, állapotban elérheti eredeti tömegüknek kt>. 80%-ál. is, a szűkpórusú szi- 1 kagélektié! ez az érték kb. 40%, ha az őket körülvevő légtér relatív páratartalma 95- -100%. A JA típusú, jól kristályosodott zeolit. vizfelvevő képessége kb, 22%, illetve a jól kristályosodon 4A, azaz NaA lipusú zeolit el­méleti vizfelvevő képessége kb. 24,5%. Rizo­­r yos határokon belül tetszőleges vízfelvevő képességű keveréket készíthetünk a fenti anyagok megfelelő kombinációjával. Vizfelvevő udszotbensként alkalmazható szilikagél-zeolit keverékek előállításéra szá­mos eljárás született. Az 1 164 995 ljsz. NSZK szabadalom szerint a kész zeolitport 8%-nál több vizet, tartalmazó szuszpenzióba viszik, amely 8-11 pH értékek között plasztikus tö­meggé áll össze, amikor 150-400 mz/g fajla­gos felületű, 10%-nál több vizet tartalmazó szilíoium-oxidd.-il keverik össze. Formálás és szárítás után aktiválás következik. Az 1 165 562 ljsz. NSZK szabadalom lényege, hogy az összekevert, SiOí tartalmú NaA szuszpenzióba magnézium-oxidot is beleke­vernek, amely a későbbiekben, a szuszpen­ziónak klórozott szénhidrogén folyadékokba történő heporlaszlásakor flokkuláló anyag­­iónt szerepel. Az 1 203 238 ljsz. NSZK sza­badalom szerint a gélformájú SÍO2 kötőanyag is zeolittá alakítható, s így kötőanyagtól menl.es zeolitgrarmlátum nyerhető. A zeolitok hagyományos előállítási mód­jánál a gélképzési és kristályosítási lépés 1 Ián az erősen lúgos kémhatású anyalúgot a Kristályok felületéről, az anyalúg fő tömegé­nek leszűrése után többszöri mosással, felza­­gyolással, és azt követő szűréssel távolitják el, s ezeket ismételgetik mindaddig, amig a szűrlet kémhatása pH=8,5-9 érték alá nem csökken. Az ennek az eléréséhez szükséges, igen sokszori mosás-szűrés hosszadalmassága mellett a folyamat költségességét még az is növeli, hogy a mosásokat és felzagyolásokat 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents