198845. lajstromszámú szabadalom • Készítmény kontaktlencsék fertőtlenítésére
3 HU 198845 B 4 sák. Széleskörűen alkalmazzák például az ilyen oldatokban a tiomerzált. Más tartósítószerekről, például az ilyen oldatokban alkalmazott szorbinsavról tudott, hogy a hidrofil lencsékben elfogadhatatlan sárga elszíneződést okoznak. Tartósítószerek hiányában oxidációs termékek képződhetnek, vagy bakteriális szennyeződés jelentkezhet. A fentieknek megfelelően a kontaktlencsék fertőtlenítéséhez olyan készítményre van szükség, amely mind a fertőtlenítőszert, mind az inaktiválószert tartalmazza, amely inaktiválószer a szemre nézve ártalmatlanná teszi a fertőtlenítőszert azután, hogy az a lencsék fertőtlenítését sikeresen elvégezte. Ezáltal elkerülhető az inaktiválási lépés elhagyásának veszélye, és elkerülhető az, hogy a lencsét egy viszonylag steril fertótlenitőszerből egy külön tartályba kelljen átvinni, amelyben a fertőtlenítőszert eltávolítják vagy inaktiválják, illetve az, hogy külön inaktiválószert alkalmazzunk, amely célszerűen multidózisú oldat formájában van jelen és azt a lehetséges veszélyt okozza, hogy a tartósítószerek, így a tiomerzál vagy a klór-hexidin oxidativ lebontási termékeit juttatja a szembe, vagy túlérzékenységi reakciókat vélt ki. A 0 124 461 számú európai szabadalmi leírásban olyan szilárd formájú tisztító és fertőtlenítő készítményt javasolnak, amely egy oxidáló fertőtlenítő szert, például karbamid-peroxidot és egy késleltetett felszabadulásé formában lévő redukálószert tartalmaz, amely redukálószer az oxidálószerrel reagálva szemészeti szempontból ártalmatlan terméket képez, és mind az oxidáló-, mind a redukálószer baktericid hatású, és egyikük a proteinek lebontására is szolgál. A lencséket az ilyen készítménnyel való tisztítást és fertőtlenítést követően további kezelés vagy öblítés nélkül lehet visszahelyezni a szemre. Az ilyen készítmények két problémát nem oldanak meg. Az első kérdés, hogy fennáll annak a veszélye, hogy a felhasználó a lencséket a tisztitó - fertőtlenítő oldatból túl korán távolítja el, és még jelen van oxidálószer rajta. Másodsorban, a készítményt tisztított vízben kell oldani, különben fokozatos elszíneződés léphet fel, vagy fokozatos réteglerakódás következhet be a lencséken a kalcium- és magnéziumionok jelenléte következtében. A fentieknek megfelelően, ha a felhasználó nem követi pontosan a készítményekhez csatolt utasításokat, az a szem kellemetlen érzetéhez illetve károsodásához vagy a lencse károsodásához vezethet. A fentieknek megfelelően a találmány tárgya egy szilárd formájú, vízzel alkalmazandó készítmény, amely kontaktlencsék fertőtlenítésére szolgál, a készítmény egy a kontaktlencséket fertőtlenítő olyan szert tartalmaz, amely vízben hidrogén-peroxid forrásul szolgál, valamint egy inaktiválószert is tartalmaz, amely a fertőtlenítőszert képes szemészeti szempontból elfogadható formába alakítani, és amely inaktiválószer késleltetetten felszabaduló formában van jelen, valamint tartalmaz még a készítmény egy színváltó indikátort, amelynek színe láthatóan megváltozik, amikor az inaktiválószer a fertőtlenítőszert inaktiválta. A színváltás előnyösen színes állapotból színtelen állapotba való változás. Az indikátornak szemészetileg elfogadhatónak kell lennie, legalábbis azt követően, hogy az inaktiválószer hatását befejezte, azaz a színváltás után. Az indikátor természete a fertőtlenítőszertől és az inaktiválószertö! függ. Amint azt a későbbiekben bemutatjuk, alkalmazhatunk sav-bázis vagy redox indikátor rendszereket. A fertőtlenítőszerből hidrogén-peroxid válik szabaddá, amikor az vízzel érinkezésbe kerül, a viz lehet sóoldatban vagy pufferolt sóoldatban is. Megfelelő hidrogén-peroxid források például a szervetlen hidroperoxidátok, azaz olyan sók, amelyek kristályosodáskor hidrogén-peroxidot kötnek meg. Ezek közé tartoznak a perkarbonátok, például a nátrium-perkarbonát (Na2C03-l 1/2 H2O2), perpirofoszfátok, például a nátrium-perpirofoszfát <Na4P2O21l202) és a perborátok, például a nátrium-perborát (NaB02-2H20-H20z). A megfelelő hidrogén-peroxid források közé tartoznak a szerves hidroperoxidátok is, így például a karbamid-peroxid (NH2CONH2-H202), a mannit-peroxid (C6H1206-H202) és az R. CO. 00H általános képletű peroxisavak, amely képletben R jelentése alkilcsoport, arilcsoport vagy helyettesített arilcsoport. Ilyen savak például a perbenzoesav és a 4-metil-perbenzoesav. Általánosabban megadva, a hidrogén-peroxidot eredményező vegyületek közé tartoznak például a fém-peroxidok, perkarbonétok, perszulfátok, perfoszfálok, peroxisavak, alkil-peroxidok, acil-peroxidok, peroxi-észterek és perborátok. A feni! vegyületek közül kettőnek vagy többnek az elegye is alkalmazható. A találmány szerint előnyösek a perkarbonátsók. Különösen előnyős a nátrium-perkarbonát. A perkarbonátolo azért különösen előnyösek, mert a karbonát rész könnyen semlegesíthető savval való reagáltatással. Ugyancsak előnyös vegyület a nátrium-perpirofoszfát, mivel a pirofoszfát komponens hasonló módon semlegesíthető, és leválasztószerként is hat. A leválasztószerek találmány szerinti készítményben való alkalmazását a későbbiekben ismertetjük. A fentieknek megfelelően a találmány szerinti készítményekben előnyösen egy sav is van jelen, hogy a karbonét vagy foszfát komponenst semlegesítse. Előnyösen a sav valamely szerves sav, és előnyösen olyan 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
