198845. lajstromszámú szabadalom • Készítmény kontaktlencsék fertőtlenítésére

1 HU 198845 B 2 A találmány tárgya készítmény kontaktlen­csék f*.i tó ti e ni té se re, különösen - de nem ki­zárólag - naponta és főként tartósan viselt hidrofil lágy kontaktlencsék fertőtlenítésére. A találmány szerinti készítmények azonban alkalmazhatók kemény kontaktlencsék kezelé­sére is. A találmány tárgyát egy jellemzó fertőtlenítő készítmény képezi, amely tisztító hatással is bír, és a találmány tárgya kon­taktlencsék fertőtlenítésére is. A kontaktlencsék vékony konvex len­csék, amelyeket közvetlenül a szemfelületre helyeznek a látáshibák korrigálására. A kon­taktlencséknek két fő csoportja van, neveze­tesen a kemény lencsék é3 a lágy lencsék. A kemény lencsék üvegből vagy szokásosabban kemény műanyagokból, különösen keresztkö­­téses poli(metil-metakrilát)-ból készülnek. A lágy lencsék hidrofób műanyagokból, külö­nösképpen keresztkőtéses dimetil-polisziloxá­­nokból készülnek, de szokásosak a hidrofil műanyagokból, különösen a hidroxi-etil-di­­metakrilát keresztkötésekkel bíró polihidroxi­­-etil-metakrilátból készült lágy lencsék is. A hidrofil lágy lencséknek kémiai sze­rekkel való fertőtlenítése egy sajátos prob­lémát alkot annyiban, hogy a lencsék azokból a fertőtlenítő oldatokból, amelyekbe áztatják ezeket, abszorbeálhatják a kémiai szereket. A lágy kontaktlencsék fertőtlenítésére szokáso­san leginkább alkalmazott oldatok a vizes klór-hexidin (vagy klór-hexidin-só) oldatok, amelyekről megállapították, hogy belőlük a klór-hexidin meglehetősen magas koncentrá­cióban beépülhet a lencsébe, és a szem izga­tását, egyes esetekben károsodását okozza. A tartósan viselt lencsék nagyobb kon­centrációban tartalmazhatnak karboxil-cso­­portokat, mint más lágy kontaktlencsék álta­lában. Ezek a lencsék hajlamosak arra, hogy a klór-hexidint különösen erősen kössék meg, növelve ezzel ezeknek a lencséknek azt a hajlamát, hogy nagy klór-hexidin koncent­rációt halmozzanak fel. Annak érdekében, hogy elkerüljék a klór-hexidin alkalmazását az ilyen lencsék fertőtlenítésére, hidrogén­­-peroxid alkalmazását javasolják, lencsék áz­tató oldatába. A hidroxén-peróxid hatásos fertőtlenítő szer, különösen vonzó azért, mert bomlásterméke közönséges víz. A hidro­­gén-peroxid azonban egy igen erős oxidáló­szer, ezért rendkívül fontos, hogy gondosan eltávolitsák a lencséből, mielőtt a lencsét is­mét visszahelyezik a szemre. Ennek elmulasz­tása a viselés közben kellemetlen érzethez vezet, esetlegesen a szemet károsíthatja. Az áztató oldatból a lencsékbe kerülő hidrogén-peroxid eltávolítására azt javasol­ták, hogy a lencséket az áztató oldatból való kiemelés után egy második tartályba kell he­lyezni, amely tartály egy olyan lemezt tartal­maz, amelyen platina korom van kötve, és ehhez vizet vagy sókat, puffereket és tartó­sítószereket tartalmazó oldatot kell adni. A platina-korom minden hidrogén-peroxid mara­dékot elbont. Ennek az eljárásnak a hátrányai a kö­vetkezők: a) a lencséket a hidrogén-peroxid-oldatból (amely lényegében a hidrogén-peroxid jelenléte folytán steril) egy második tartályba kell vinni, amely nem steril, valójában jelentős szennyeződéseket tartalmazhat, b) annak veszélye, hogy a felhasználó aka­ratán kívül kihagyja a semlegesítési lé­pést, amely a szem kellemetlen érzetéhez vagy károsodásához vezethet. Annak a veszélye, hogy a második tar­tályban jelentős szennyeződés következik be, különösen komoly a tartósan viselt lencsék esetén, mivel az alatt az időtartam alatt, amíg a lencsét folyamatosan viselték, a fertőtlenítő apparátus használaton kivül volt. A második tartályban alkalmazott viz vagy egyéb oldat ugyancsak szennyeződés forrása lehet. Javasoltak más, peroxid alkalmazásán alapuló fertőtlenítő - tisztító eljárásokat is. Ezek is különböző hátrányokkal bírnak. így a 2 400 906. számú FR szabadalmi bejelentésben olyan, kontaktlencsék tisztítá­sára szolgáló kompozíciót ismertetnek, amely valamely én-diolt és peroxidot tartalmaz, amelyeket egyidejűleg adnak a lencsékhez. Az én-diol célja a hidrogén-peroxidnak a fertőtlenítés egy adott időtartama utáni csökkentése. Azonban az ón-diolnak a tisztí­tási eljárás kezdetén való jelenléte azt a kockázatot hozza magával, hogy a peroxid hamarabb inaktiválódik, mint hogy a tisztítá­si és fertőtlenítési folyamat befejeződne. Ez­en kivül, minthogy a két komponens száraz formában bensőségesen elegyítve van jelen a készítményben, szükséges az is, hogy a ké­szítményt nedvesség jelenlététől óvjuk. Ha a készítmény nedvessé válik, a peroxid inakti­válódik. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy egy hatástalan tisztitó - fertőtlenítő készítményt alkalmaz a felhasználó, igy a lencse viselője fertőzés veszélyének van ki­téve. A 0 110 609. számú EP szabadalmi beje­lentésben olyan eljárást ismertetnek, amely­ben a hidrogén-peroxid-oldatot piruváttal inaktiválják, miután a lencse tisztítása és fertőtlenítése befejeződött. Ennél az eljárás­nál fennáll az a veszély, hogy az inaktiválási lépést kihagyják. A 0 082 798. számú EP szabadalmi beje­lentésben hasonló eljárást ismertetnek, de piruvát helyett katalázt alkalmaznak. Ennek az eljárásnak a hátránya az elő­zőével azonos. Ha az inaktiváló szert tőbbdózisú oldat­ként alkalmazzák, az oldat eltartásával kap­csolatban jelentkeznek problémák. Azok az anyagok, amelyek konzerválószerként alkal­mazhatók ezekben az oldatokban, hajlamosak arra, hogy néhány lencseviseló szemét izgas­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents