198843. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fertőtlenítőnés gyulladásgátló hatású, természetes hatóanyagot tartalmazó, főként mastitis kezelésére alkalmas állatgyógyászati készítmények előállítására

1 HU 198843 A 2 A találmány tárgya eljárás fertőtlenítő és gyulladásgátló hatású, természetes hatóanya­got tartalmazó - főként mastitis kezelésére alkalmas - állatgyógyászati készítmények, így tőgyinfúzió, kenőcs, emulzió és hasonlók elő­állítására. Ismeretes, hogy a mastitis a magyar és nemzetközi irodalom szerint egyaránt egy polietiológiai (polifaktorális) betegség, s emiatt általános érvényű védekezési, illetve gyógykezelési eljárás annak megelőzésére il­letve gyógykezelésre nem adható. A mastitis főként a nagy tejhozamú te­henek betegsége. Ez annál is inkább érthető, ha ismerjük azt, hogy 1 liter tej termelésé­hez 300-500 1 vérnek kell étáramlania a tej­mirigyen. Jelentősége igen nagy, mivel több szerző egybehangzó véleménye szerint a mastitis Diiatti gazdasági veszteség nagyobb, mint az összes egyéb fertőző és parazitás kártételé együttvéve. Ezt igazolják és támasztják alá a vesz­teségre vonatkozó megállapítások. Magyarországon az éves kért jelenleg 720-750 millió forintban állapítják meg, az USA-ban az évi veszteség 1294 millió dollár, ugyanitt 150-300 dollárban jelölik meg a mastitis miatti éves veszteséget tehenenként. Franciaországban 5 roilliért fránkra, Angliá­ban 35 millió fontsterlingre, az NDK-ban 170 millió, az NSZK-ban 450 millió márkára becsü­lik a mastitis miatti éves veszteséget. Általá­ban országonként a tenyésztőket a szarvas­­marha összhozamának 11%-os csökkenésével terheli a tógygyulladás. A kártételek a kö­vetkezőkben foglalhatók össze:- Csökken a tejhozam 10-20%-kal;- Romlik a tej minősége;- Tetemes a gyógykezelési költség;- Gyógykezelés után a tejet a hatóanyag kiürüléséig meg kell semmisíteni, ez ál­talában 3-7 nap;- A tenyészérték vágóértékre csökken;- Több kényszervágás, illetve elhullás lehet;- A tőgybeteg teheneket külön kell ke­zelni;- Csökken a termelésben töltött évek száma;- Az egészséges állatok fertőzés-veszélye nagy;- Emberi megbetegedés kiváltója is lehet. A gyakorlatban a tőgygyulladások elő­fordulásának gyakoriságát és megjelenési formáját rendkívüli módon befolyásolják a mindenkori tartástechnológiai, takarmányozási és higiéniai feltételek, valamint az ezeket mozgásban tartó ember. Így ugyanolyan kó­rok hatására üzemenként és egyedenként igen nagy differenciákkal lehet számolni a tógygyulladésok megjelenésében és súlyossá­gában a fenti feltételek függvényében. A fertőzést okozó kórokozók (baktériumok, gombák, vírusok, stb.) az esetek nagyrészé­ben galaktogén úton jutnak be a tőgy tejút­jaiba, illetve a tűgyparenchymába és ott pat­­hogenitésuktól illetve a szervezet és tőgy el­lenállóképességétől függően okoznak külön­böző súlyosságé kórformákat. Gyógyszeres helyi kezelést általában a klinikai tünetekben megnyilvánuló kórformák esetén alkalmaznak. Az eddig ismeretes ké­szítmények - akár hazaiak, akár külföldiek - minden esetben tartalmaznak valamilyen ha­tékony antibiotikumot, vagy antibiotikum il­letve szulfonamid kombinációkat. Ezek hasz­nálatakor a készítménytől függően az utolsó kezeléstől számítva 3-7 nap vagy ennél is több várakozási időnek kell eltelnie, amíg a beteg tőgyből, illetve lógynegyedból szárma­zó tej emberi fogyasztásra alkalmassá válik. A találmány célkitűzése, hogy a fenti hátrányt kiküszöbölő, mastitis kezelésére al­kalmas állatgyógyászati készítmény előállítá­sára szolgáló eljárást biztosítson. Felismertük, hogy a lágy propolisz ha­tóanyagú készítmények, így tógyinfúzió, emulzió és kenőcs, a beteg haszonállatok gyógyításánál illetve a betegség megelőzésé­ben legalább olyan eredményt biztosítanak, mint az antibiotikum illetve szulfonamid tar­talmú készítmények, anélkül azonban, hogy az azoknál említett hátrányok jelentkeznének. Ahhoz, hogy ezeket a készítményeket előállíthassuk, meg kellett találni a megfelelő minőségű és stabil készítmény készítéséhez alkalmas speciális emulgeátorokat, és egy olyan, látszólag .paszív emulziós rendszert" kellett kidolgozni, ami a beteg tőgynegyed­ben lévő lejjel találkozva aktiválódik, figye­lembe venni a tej természetes emulgeálorait, valamint a fertőzött tej csökkent zsírtartalma miatt az o/v emulgens kapacitási viszonyo­kat. Azt találtuk, hogy célkitűzésünket úgy érjük el, ha az ideálisan megválasztott ará­nyú kenőcs- illetve emulziós alapanyagban, például fehér vazelin - folyékony paraffin alapanyagban egy, előnyösen kettő alacsony HLF értékű (3-8-igS v/o típusú emulgenst ol­dunk vízfürdőn, külön-külón 1-6 t%-ban. Célszerűen két emulgenst alkalmazunk, külö­nösen előnyös lanalcoh.ii» (2 t%) és alcohol cetylstearylicus (1-2 1%) alkalmazása. A fázi­sok határ felületén a két emulgens stabil, tö­mör filmet képez. A híg tejjel állományú, in­kább hidrofil karakterű 0,5-10 1% lág-yi pro­polisz hatóanyag omulgeélásához a fenti alap­­anyag-emulgens rendszer elegendő. Tógyinfúzió készítése esetében tekintet­tel arra, hogy mind a laotáló, mind a szára­zon álló tehenek esetében a tógyinfúzió 2 dl - több liter tejjel találkozik a tejmedencé­ben, a lágy propoliszt 1-6 1%, előnyösen 3- -4 L% magas HI.B értékű (8-18-ig) o/v típusú emulgenssel, előnyösen szorboxetén-szárma­­zékkal (Polysorbat 20-al) elegyítjük, és igy emulgeáljuk a fenti - v/o típusú emulgenst vagy emulgenspárl tartalmazó alapanyagban. Az így létrejött - komplex emulgenst tartal-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents