198835. lajstromszámú szabadalom • Új rendszer liposzómának emlősök testébe juttatására

3 HU 198835 0 4 mennyiségű száraz port lélegeztet be. Lipid­­-alapú szilárd anyagot tartalmazó porinhalá­torok azonban nem léteznek. A nyomás alatt tartott dózis-aeroszol nyomásálló tartóedény, amely szelep szabá­lyozásával nyitható, és önhajtó készítményt tartalmaz, amely aeroszol formájában képes gyógyszert szolgáltatni. Az önhajtó készít­mény tartalmaz egy hajtóanyagot, amelyben a farmakológiailag aktív anyag oldva vagy 10 diszpergálva van. Adott esetben a készít­mény tökéletesítése céljából segédanyagokat, így etanolt, nem-ionos felületaktív anyagokat, ízt elfedő anyagokat stb. adunk a készít­ményhez. Az aeroszolt tartalmazó edény ada- 15 golószelepét működtetve, a hatóanyagot egy hajtóanyag-áramban kiengedjük. Lipid anya­gokat tartalmazó, nyomás alatt tartott dózis­­-aeroszolok léteznek ugyan a piacon, de ezek az anyagok mint a gyógyszerrészecskék 20 szuszpendálószerei vannak jelen a hajtó­anyagban és mint a szelep kenőanyagai. A GB 2 145 107A számú brit szabadalmi bejelentés ismertet egy eljárást és egy gön­gyöleget liposzómák in situ képzéséhez, 25 amelyben legalább két külön komponenst hoznak össze nyomás alatt; az első kompo­nens víz és a második komponens az oldott lipid-anyag. A komponensek keverék formá­jában áthaladnak egy szórófejen (fúvókán) 30 vagy más berendezésen, amely liposzómákat tartalmazó aeroszol-sprét szolgáltat. A 158 441 számú európai szabadalmi be­jelentés szerint aeroszol-készítményeket állí­tanak elő, amelyek illékony folyadék hajtó- 35 anyagban tartalmaznak: a) legalább egy membrán-lipidet, b) legalább egy vízzel elegyedő folyadékot, amely oldószere a lipidnek, és c) adott esetben vizet és/vagy egy bioló- 40 giailag aktív anyagot. Ha a készítményt porlasztjuk, a hajtó­anyag elpárolog és visszamarad a többi kom­ponens aeroszolja, mint egy proliposzóma ké­szítmény, kis cseppek formájában. Víz jelen- 45 létében ezek a cseppek spontán liposzómákat képeznek. A WO 86/01714 számú PCT bejelentés is­mertet egy eljárást liposzómák előállítására, oly módon, hogy illékony folyadék hordozó- 50 ban lényegileg tiszta foszfolipid mikrofinom cseppjeit kiporlasztják, s ez felül vagy alul érintkezésbe jut egy vizes felszínnel, s így liposzómák képződnek. Az illékony folyékony hordozó előnyösen oldószere a foszfolipidnek; 55 és a gyógyszermolekuláknak a készítményben oldódniuk kell. A fentiekben ismertetett aeroszol-készít­mények a találmány szerintitől abban külön­böznek, hogy a lipid anyag és/vagy a bioló- 60 giailag aktív anyag nincs szemcsés szilárd állapotban, hanem oldószerben van oldva. Amint azt már említettük, a kémiai stabilitás nagy problémát jelenthet, ha a lipid anyag és/vagy a biológiailag aktiv anyagok oldott állapotban vannak. A jelen találmány tárgya eljárás gyógy­szerkészítmények előállítása, amelyek száraz, 5 lipid-alapú szilárd anyagot tartalmaznak. A lipid-alapú szilárd anyag előállítható egy li­­poszóma-diszperzió dehidratálásával töltő­anyag jelenlétében vagy lehet egy prolipo­szóma anyag. Ezek az anyagok spontán hid­ratálódva liposzómákat adnak vagy képeznek a célszervben vagy máshol a testben. Az eszköz célszerűen egy belélegzéssel működő porinhalátor vagy egy nyomás alatt tartott dózis-aeroszol. A jelen módszer különbözik az előző eljárásoktól, mert a találmány sze­rint a lipid-alapú készítmény nincs oldva egy oldószerben vagy diszpergálva vízben, hanem szemcsés szilárd állapotú. Így a ké­miai stabilitással kapcsolatos problémákat ki­küszöböljük. A találmány szerint alkalmazott száraz lipid-alapú szilárd anyagok egy lipid anyagot és adott esetben egy farmakológiailag haté­kony anyagot tartalmaznak, de tartalmazhat­nak még legalább egy segédanyagot is, amely a készítménynek előnyösen tulajdonságokat biztosít. A lipid anyag egyike lehet a liposzóma­­-készítményekben hagyományosan használ­taknak. A fő liposzóma-képző komponens rendszerint egy foszfolipid, beleértve a szin­tetikus lecitineket és a természetes lecitine­­ket is. A fő liposzóma-képző komponens mel­lett a készítmény tulajdonságainak optimali­zálására más lipidek is használhatók. Ilyen egyéb adalékok a szterinek, így a koleszte­rin vagy ennek származékai vagy pozitív vagy negatív töltésű komponensek. A koleszterin vagy származékai az ösz­­szes lipidre számítva előnyösen 0,1-50 tö­­meg% arányban keverhetők be a membrán­­-szerkezet módosítása, folyékonyabbá vagy merevebbé tételére, ezáltal befolyásolva a bezárt, farmakológiailag aktív anyag felsza­badulási tulajdonságait. A koleszterin pozitív hatással van a liposzómák stabilitására is a liofilizálás alatt. A negatív vagy pozitív töltésű kompo­nensek elektrosztatikus stabilizációt biztosí­tanak a liposzómák nak és elősegithetik a li­poszómák felvételét a célsejtekbe. Negatív töltésű lipofil anyagok például a foszforsav, dicetil-foszforsav, foszfatidil-szerin, foszfati­­dil-inozit és foszfatidil-glicerin. Pozitív tölté­sű lipofil anyagok például a sztearil-amin, sztearil-amin-acetát és cetil-piridinium-klo­­rid. A liposzómákba mind hidrofil, mind lipo­fil, farmakológiailag aktiv anyagok beépíthe­tők. De a liposzómák elkészíthetők beépített anyag nélkül is. A megfelelő segédanyagok a töltőanya­gok, igy a szénhidrátok, például a lak tóz, szacharóz vagy trehalóz. Ezek az anyagok megkönnyítik a proliposzóma anyag diszper-

Next

/
Thumbnails
Contents