198807. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vezérlési, védelmi táviratok továbbítására
1 HU 108807 A 2 A találmány tárgya eljárás vezérlési, védelmi táviratok továbbítására hangfrekvenciás központi vezérléshez, amelynek sorén a hálózatra adott frekvenciájú hangfrekvenciás jelből és szünetekből álló impulzussorozatot szuperponálunk, a kódláviratoL indítás blokkból, címző blokkból és működtető blokkból állítjuk össze. A találmány szerinti eljárás egyedi és csoportos címzésekhez egyaránt használható. A hangfrekvenciás központi vezérlés a villamos hálózatokban a terhelés kiegyenlítésének, a fogyasztók csúcsidejű terheléskorlátozásénak korszerű eszköze, felhasználható még számos fontos telemechanikai, távvezérlési feladat ellátására is. Az itt vázolt témáról átfogó képet kaphatunk a NIM Műszaki Dokumentációs és Fordító Iroda: ,A hangfrekvenciás központi vezérlés tervezési kérdései" c. kiadványában, amely az Energiaipari Szakirodalmi tájékoztató 1982. évi 1-2. számában jelent meg. A kiadvány átfogó tájékoztatást ad a választott kódrendszerrel szemben támasztott követelményekről, majd a különböző kódolási fajtákról, kitér a kódolás elméletére is. A kódolási eljárások ismertetését a gyakorlatban elterjedt megoldások kritikai elemzésével egészíti ki. Az általában használt kódtáviratok egy előírt hosszúságú start impulzusból, egy ezt követő rövidebb jelszünetböl, majd 50 rövid impulzusnak megfelelő impulzushelyre íi-_kódtávirat tartalma szerint allokált kódimpulzusból állnak. A kódtávirat tartalmát néhány kialakult konvenció betartásával alakítják ki, esetenként egy hangfrekvenciás központi vezérlési rendszerben több különböző konvenció szerint kódolt távirat is kiküldhető. A direkt választásnál a működtető impulzus helye határozza meg az információt, ki - be kapcsolás jellegű utasítások kiadásánál a lehetséges választási lehetőségek száma 25. Előválasztásnál a működtetés és a választás funkciója elkülönül, a kódtávirat egy címző blokkból és egy működtető blokkból épül fel. Többszörös előválasztásnál a címző blokk több alblokkból áll. Kombinációs választásnál az egyes címző alblokkokban megjelenő impulzusok kombinációi együttesen jelölik ki a címet. Első megközelítésben egy kódolási rendszer annál fejlettebbnek tűnik, minél nagyobb számú választási lehetőséget enged meg egy adott hosszúságú kódtávirat esetén. Bér ez a megközelítés feltétlenül igaz, mellette legalább olyan fontos, hogy a szelektív választás ne csak egy-egy vevőre (állomásra), hanem azok tetszőlegesen választható kisebb vagy nagyobb csoportjaira is vonatkozzon. A rendszer reakcióideje nagyon lényeges szempont. Nem megengedhető, hogy bizonyos csoportok elérése több egymást követő kódtávi rattal történjen, hiszen a kódtáviratok időtartama viszonylag hosszú, a l-ésőbb címzett vevőállomások csak késedelmesen reagálnának a parancsra. A kevés választási lehetőséget megengedő kódolási eljátások igen nagy csoporlképzést engednek lieg, több csoport, egyeljen távirattal is megcímezhető, a választási funkció azonban korlátozott. A nagyobb választási lehetőséget biztosító kódolási eljárásoknál pedig a csoportképzés, illetve az egy távirattal címezhető csoportok száma korlátozott. Az itt vázolt problémák figyelembevételével kompromisszumos megoldásként alakult ki az 50 impulzusból álló kódlávirati formátum. A jeltovábbítás ideje, valamint a jelfelismerés megbízhatósága szempontjából a ki; lakúit rendszerek hátrányosnak tekinthetők. Biztonságos jelvéfelhez a kódtáv iratokat többször ismétlik, a különböző hibajavító eljárások alkalmazása pedig a rendszer szolgáltatásait korlátozza. Az eddig vázolt hátrányokon kívül már a stailjel kialakítása sem előnyös. A hangfrekvenciás központi vezérléshez tartozó nagyszámú vevőkészülékekben a rövid kódimpulzusok felismerésére feltétlenül szükség van valamilyen impulzusfelismerő áramkör alkalmazására. Ez az áramkör nem alkalmas a lényegesen hosszabb start impulzusok szeliktív vételére, ezért a vevőkészülékeket ki kellett egészíteni még egy startimpulzus felismerő áramkörrel. A kódtáviratok szigorúan kötött időtartama miatt a kezdeti időpont nagypontosságú felismerése (szinkronizálása) igen nagy jelentőségű. A vevőkészülékek i rát ezért a külön startfelismerő és szinkronizáló áramkörök létezése növeli. A találmány feladata olyan kódolási eljárás létrehozása hangfrekvenciás központi vezérléshez, amely a kódtávirat hosszát lényegesen csökkenti, a szolgáltatási lehetőségeket. I ibőviti, a jelfelismerés hizLonságát növeli, ( seténként pedig a startimpulzus átalakításával a vevőkészülékek egyszerűsítését is léké Lóvé teszi. A találmány szerint úgy járunk el, hogy e bináris kódtávirat címzettjét meghatározó címkódot a címző blokk összes mezőjén lévő jelérték együttese alapján digitális számként generáljuk és értelmezzük, a címző blokkot adott számú alblokkra osztjuk, ezek mindegyikéhez azonos számú mezőt rendelünk, a lehetséges kombinációk közül minden siklok kban a csak nullát és a csak egyest tartalmazó kombinációkat kizárjuk, a bináris 1-ódtáviratban egy hibaellenőrzó blokkol is létesítünk, amelyhez az alcsoportok számával azonos számú mezőt rendelünk, ahol az egyes mezőkbe a hozzárendelt alcsoport jelkombiná< tójával összefüggő hibavédelmi értéket i unk, és a kódlávirat vételekor az egyes alcsoportok kombinációit a hozzárendelt, hibavédelmi értékkel egybevetjük és a címzést akkor fogadjuk el helyesnek, ha az összes alblokk egybevetése hibátlan volt. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
