198802. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés csoportos oktatáshoz - célszerűen nyelvoktatáshoz - szükséges hanganyag rögzítésére és/vagy lejátszására

1 HU 198802 B A találmány tárgya eljárás és berendezés csoportos oktatáshoz - célszerűen nyelvokta­táshoz - szükséges hanganyag rögzítésére és/vagy lejátszására. Ahogyan általában az oktatás módszerei és eszközei változnak és fejlődnek az idők folyamán, ugyanúgy módosul - kialakulásától kezdve napjainkig - a programozott oktatás módszere és felhasználási területe is. A vál­tozások nem kerülték el a programozott ok­tatás másodlagos jellemzőjeként meghatáro­zott, a program bemutatására szolgáló tech­nikai eszközöket (oktató gépeket) sem. A számítógépek közvetlen oktatás célú felhasználása kb. 20 éves múltra tekint visz­­sza. Az alkalmazás lehetőségeinek vizsgálatát nagymértékben siettették az oktatás gyakor­latában megoldásra váró különböző feladatok, valamint a korszerűsítés jegyében kidolgo­zott módszerek széleskörű elterjedése. Ebben a folyamatban irodalmi tájékozó­dásunk (SUPPES, P. 1966, LEITH, G. 0. M. 1969, FEURZEIG, W. 1968) szerint a progra­mozott oktatás hatása - lehetőségeit és kor­látáit egyaránt érintve - meghatározó volt. A hagyományos csoportos oktatást és képzést biztositó rendszerek az összekötte­tést a tanári és egy kiválasztott tanulói munkahely között biztosítják, de nem bizto­sítják az összeköttetést a tanulói munkahe­lyek egymás közötti viszonylatában. Néhány oktatórendszernél, mely kapcsolatot biztosit az egyes tanulók között is, a fülhallgatók közvetlenül össze vannak kötve a közvetítést biztosító vonallal. Ez esetben az oktatórend­szer esetenként túl sok tanulói munkahelyei tartalmaz és ez túlterhelést okoz a jelszint­ben. Ezért a tanulói munkahelyek számát ez a megoldás korlátozza. A 4 050 165 számú amerikai szabadalmi leírás egy olyan megoldást ismertet, amely nemcsak a tanári munkahely és a tanulói munkahelyek között biztosítja az összekötte­tést, de összeköttetést biztosit az egyes ta­nulói munkahelyek között is. Ez a találmány egy közös összeköttetést biztosító vonalat al­kalmaz, melyre a tanári és a tanulói munka­helyek egyaránt csatlakoznak. A fentiekben ismertetett berendezés szerint minden egyes tanulói munkahely el van látva egy magnetofonnal, egy fülhallga­tóval és egy mikrofonnal. Így az egyes tanu­lók utólag meghallgathatják saját beszédjü­ket, amelyet óra közben rögzítettek és rög­zíthetik a tanár által adott utasításokat, va­lamint a tanulótársakkal folytatott beszélge­téseket is. Ez a megoldás lehetőséget biztosít a tanár részéi-e arra is, hogy az egyes tanu­lók beszélgetését, ellenőrizze anélkül, hogy az adott tanulónak tudomása volna róla. Az előbbiek szerint az összeköttetés egy közös kimenő, illetve bemenő vezetéken, ve­zérelt kapcsolókon és erősítőn keresztül tör­ténik. Kapcsolat jöhet létre a tanári és egy tanulói vagy tanulói és tanulói munkahely között elektronikus vezérléssel. A leírás a mikrofont adónak, a fülhallgatót pedig vevő­nek nevezi. Egy időben csak egyetlen mikro­fon lehet bekapcsolva, különben a közös vo­nalon a több mikrofon egyidejű bekapcsolása zavarja egymást. Az ismert nyelv-laboratórium felszerelé­séhez tartozik még rendszerint egy gyorsulá­st ló berendezés, amellyel a hanganyagokat sokszorosítani lehet. Az oktatás folyamán esetenként használnak inég dia- vagy filmve­ti'őt, esetleg videoberendezéseket, de ezek alkalmazása csak másodlagos. A jelenleg alkalmazott nyelvlaboratóriu­­inokal alapvetően háromféle módon lehet használni: Kötött haladási ütemű gyakorlat esetén a tanári munkahely magnetofonjáról - esetleg képanyaggal összekapcsolta» - a tanulók egyidejűleg ugyanazokat a feladatokat hajt­ják végre. Egyidejűleg és azonos módon kell válaszolniuk az egyes feladatokra. Kötött tematikájú gyakorlat esetén min­d-ín cgy'es tanuló ugyanazt a hanganyagot kapja kézhez és a saját magnetofonján tet­szőleges módon - egyes részeket egyszer vagy többször-visszajátszva hallgatja le. Könyvlártípusú gyakorlat esetén a ta­­n tlók szabadon választhatnak az egyes hanganyagok között, amelyet saját magneto­fonjukon játszanak le. A megoldásnál a válasz rögzítése vagy úgy történik, hogy a gyakorlat egyes felada­ttá után elegendően hosszú szünet követke­­z k a hangszalagon, amelynek ideje alatt a tanuló válaszolhat, vagy pedig a hanganyag lejátszása folyamatosan történik. Folyamatos rögzítés esetén minden egyes feladat végén U kell állítani a magnetofont, hogy jusson idő válaszadásra. Kötött, haladási ütemű gyakorlat esetén e'önyös, hogy a tanári ellenőrzés viszonylag könnyű, mert minden egyes tanulónak egy­idejűleg és ugyanúgy kell válaszolnia. Hátrá­nyos viszont, hogy a tanár nem rendelkezik olyan információval, hogy a gyakorlat megol­dása folyamán melyik tanulót szükséges el­lenőriznie, kinek kell segítséget nyújtani. A tanulók jelentős része passzív, eset­leg szégyenli is, hogy segítségre szorul, nem, vagy csak későn jelzi ezt a körülményt a hínárnak. Ilyenkor már menthetetlenül le­li aradt a gyakorlat végrehajtásában. Ezen tanulók számára a gy-akorlalból hátralévő idő rendszerint már kihasználatlan. Hátrányos n ég, hogy a tanár ideje az elmondottakból adódóan rosszul kihasznált, mert amikor egy f--ládát lehallgatása történik magnetofonról, a tanárnak nincs kit ellenőriznie. Ez esetben segítséget sem tud nyújtani, mert minden egyes tanulónak végig kell hallgatnia a hangszalagra rögzített feladatot. Hátránynak tekinthető még, hogy a legjobb tanulók szé­nára a szöveg egy része érdektelen, igy nem annak hallgatásával, hanem egyébbel töltik 5 10 15 20 25 :to 95 •10-15 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents